Az uniós intézmények szerint nem baj, hogy a rekordot döntő vállalati profitok mellett csökkent a fizetések vásárlóereje

2024. április 04. 05:24

Az infláció még mindig fenyegetést jelent az Európai Központi Bank szerint, ezért egyelőre kivár a kamatcsökkentésével. Az uniós intézmények továbbra is a munkavállalókkal fizettetnék meg a Covid-19 járvány, a háború és a szankciók árát, miközben a rekord magas vállalati profitokból egy fillért sem láttak a dolgozók.

2024. április 04. 05:24
Nagy Kristóf

Nyitókép: Getty Images

A 2008-as válság óta 2022-ben csökkent először a keresetek vásárlóereje az Európai Unióban. A reálbér-csökkenés 2023-ban is folytatódott, noha a visszaesés kisebb mértékű volt.

A 2022-ben rekordszintre emelkedő infláció miatt az Európai Központi Bank (EKB) tíz alkalommal emelte a kamatszintet, amely jelenleg rekord magas, 4 százalékos. Az euróövezet húsz országának gazdasági kilátásait érdemben javító kamatcsökkentéssel ugyanakkor kivár az EKB, mivel attól tart, az év eleji bértárgyalásokon elért fizetésemelések miatt újra elindulna az áremelkedés.

A profit nőhet, de a fizetés nem!

Christine Lagarde, az uniós intézmény elnöke korábban többször is arra szólított, az ár-bér spirál kockázatának elkerülése érdekében a munkáltatók fogják vissza a keresetek emelését. Ennek meg is lett a következménye: az elmúlt két évben az árak jobban nőttek, mint a keresetek.

Lagarde ugyanakkor korábban azt is elismerte, hogy sok vállalat hasznot húzott az energiaválságból és az orosz-ukrán háborúból, valamint az arra válaszul meghozott uniós szankciókból.

  • Az energiaszektorban,
  • a bankszektorban,
  • valamint a hadiiparban

rekord magas profitot, de a legtöbb szektorban szintén vaskos nyereséget realizáltak a piaci szereplők, miközben a munkavállalók fizetésének reálértéke csökkent, noha nominálisan nőttek a keresetek.

Ezt is ajánljuk a témában

Európa gyengélkedésének árát a munkavállalók fizetik meg

Az EKB márciusi előrejelzése szerint a közös valutát használó országok gazdasága idén stagnál, vagy rosszabb esetben csökken, élén Németországgal. A központi bank ráadásul a várakozásokkal szemben még mindig kivár a magas kamatszint csökkentésével. A magas kamatszint visszafogja a hitelfelvételt, ezáltal fékezi a beruházásokat, így végső soron a teljes uniós gazdaságot fékezi.

A kamatcsökkentés leghamarabb júniusban kezdődhet, de csak akkor, ha az év eleji bértárgyalások nem vezetnek érdemi fizetésemelésekhez.

Ez azt jelenti, hogy az EKB gyakorlatilag elismeri, de nem hajlandó figyelembe venni a vállalati profit rekordokat döntő növekedését amiből ráadásul a munkavállalók gyakorlatilag semmit sem kaptak vissza, miközben a túlzott áremelések miatt keresetük értéke visszaesett. Christine Lagarde korábban ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a béradatokkal szemben a nyereségre vonatkozó adatokról nincsenek részletes statisztikák, adatok hiányában pedig legfeljebb a versenyhatóságok vizsgálata tárhat fel tisztességtelen magatartást.

Túszul ejtették a dolgozókat?

Az EKB az eurozóna húsz tagállamának munkavállalóit lényegében túszul ejtette. Világossá tették, hogy a reálbérek csökkenése és a béremelések további visszafogása előfeltétele annak, hogy a kamatok csökkenhessenek. 

Az EKB – és a többi uniós intézmény – zöld utat adott az európai életszínvonal kelleténél is nagyobb csökkenését eredményező piaci gyakorlatnak: válság idején érdemes a szükségesnél jobban emelni az árakat, az így keletkező extraprofitból pedig nem szabad a munkavállalók keresetét emelni.

Noha az eurozóna inflációja 2,6 százalékra csökkent 2024 elejére, az EKB inflációs célja 2 százalék, ennek elérése és az újabb inflációs kockázat elkerülése érdekében – a keresetek további visszafogásával – kerülhető csak el az újabb áremelési hullám.

Lagardék veszélyes kísérletet folytatnak

Míg Magyarországon a gazdaságpolitika egyik kiemelt célja a reálkeresetek újbóli, jelentős emelkedése, ezzel pedig a belső fogyasztás helyreállítása, addig Brüsszel és az EU-s intézmények továbbra is a gazdaság fékezésével és a kínálat visszafogásával próbálják kezelni az inflációt, amelynek eredménye, hogy a vártnál lassabban és több kockázattal normalizálódik az infláció a két évet átölelő ársokk után.

A közgazdászok egy másik, jelentős ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a bérek visszafogása miatt hosszabb ideig tarthat a gazdaság fellendülése, miközben a munkaerőhiány és a magas munkaerő-kereslet pont a fizetések emelését ösztönözhetné. A lakossági fogyasztás helyreállítása nélkül – szemben az EKB gazdaságpolitikai irányával – nem várható gyors gazdasági növekedés a következő években sem.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) a közelmúltban arra szólította fel az európai parlamenti választáson induló képviselő-jelölteket, hogy kezeljék kiemelten a munkavállalók keresetét, mivel béremelésre van szüksége Európának ahhoz, hogy legalább a Covid-19 járvány előtti szintet elérhesse a fizetések értéke.

Összesen 65 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sexykitty-76
2024. április 28. 00:14
🍓 ️ ­­A­­­ ­d­­­ö­­g­­ö­­s­­ ­l­­­á­­n­y­­o­k­­ ­­­v­­á­r­n­­a­k­­ ­r­­­á­­d­­ 👉 𝗪­­­𝗪­𝗪­­­.­𝗖­𝗨­𝗠𝟰­.­𝗙­­𝗨­­𝗡
Robi54
2024. április 04. 13:30
Az állandó gazdasági növekedés egy véges rendszerben??
Turius
2024. április 04. 12:25
A probléma nem a profit. Hanem hogy a kormányok és bankok nyomtatják a pénzt, ami inflációt okoz. Ha nem lenne infláció, a profit sem döntögetne rekordokat, és a munkás sem éhezne. Persze, ha valaki megmelíti, hogy az államháztartási hiány okozza a gondokat, azonnal leugatják.
irondome
2024. április 04. 10:45
Út a “modern” rabszolgatartás felé. Ócska EU.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!