A gazdasági fellendülés továbbra sem egyenletes és még korántsem teljes; a kamatlábak a nullához közeli szinten maradnak, és a Fed addig folytatja eszközvásárlásait a jelenlegi árfolyamon, amíg jelentős további előrelépés nem történik a maximális foglalkoztatás és az árstabilitás elérése érdekében, mondta Jerome Powell az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) elnöke kedden.
Powell, aki az amerikai szenátus illetékes felügyeleti bizottsága előtt ismertette a Fed szokásos féléves beszámolóját, úgy fogalmazott, az előttünk álló út nagyon bizonytalan.
Kijelentette, hogy az amerikai központi bank kamatcsökkentése és a havi 120 milliárd dolláros államkötvény-vásárlása „lényegesen megkönnyítette a pénzügyi feltételeket, és jelentős támogatást nyújt a gazdaság számára”. Hozzátette: a gazdaság teljesítménye egyelőre messze van a Fed foglalkoztatási és inflációs célkitűzéseitől, és valószínűleg időbe telik, mire jelentős további előrelépés érhető el.
A Fed elnöke arról is beszélt, hogy szerinte az éves infláció továbbra is a jegybank 2 százalékos célkitűzése alatt marad, és a monetáris politika valószínűleg változatlan lesz, amíg az infláció ezen a szinten marad és csak esetenként, mérsékelten haladja meg a 2 százalékot. A pénzügyi vezető szerint az inflációs kilátásokkal kapcsolatos közelmúltbeli aggodalmak okozták az állampapír-hozamok növekedését, a 10 éves és a 30 éves kötvények hozama is magasabb szinten van, mint a koronavírus-járvány kezdetén.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban pedig arról beszélt, hogy az egészségügyi válsághelyzet javul az Egyesült Államokban és „a folyamatban lévő oltások reményt kínálnak a normálisabb körülményekhez való visszatérésre az év későbbi szakaszában”. Powell szerint a gazdaság alakulása továbbra is jelentősen függ a járvány lefolyásától és a megtett intézkedésektől.
Jerome Powell kiemelte, hogy a világjárvány a legsúlyosabb gazdasági nehézségeket a munkanélküli amerikaiak számára okozta. „A gazdasághoz hasonlóan a munkaerőpiac javulásának üteme is lelassult”, mondta az elnök, aki úgy fogalmazott: „Bár tavasz óta nagy előrelépés történt a munkaerőpiacon, továbbra is amerikaiak milliói maradtak munka nélkül.”
Powell elismerte, hogy a fogyasztói árak részben visszaálltak az egy évvel ezelőtti meredek esést követően, de megjegyezte, hogy azoknak az ágazatoknak az árai, amelyeket a pandémia a leginkább hátrányosan érintett továbbra is alacsony szinten vannak.
A keddi szenátusi meghallgatása után, szerdán Powell beszámol a képviselőház pénzügyi bizottsága előtt is. A Fed aktuális vezetőjének mandátuma jövő év elején jár le, azaz Joe Biden amerikai elnöknek a következő hónapokban kell döntenie arról, hogy újból kinevezi-e Powellt, akit Donald Trump volt elnök választott erre a pozícióra.
(MTI)
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
Kis túlzással még történelmi párhuzamot is felfedezhetünk.
A mindössze 1,4 százalékos szintről 2,1 százalékra javította az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) a világ vezető hatalmának idei GDP növekedési prognózisát. A Makronóm Intézet elemzője szerint amerikában a vártnál magasabb pénzromlásnak nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget, ami optimizmusra ad okot.
Az Orbán-kormány csak június elejéig tekint előre – hangoztatta a közgazdász.
Ismét csökkentette az alapkamatot az Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, ezúttal 100 bázisponttal, 9 százalékra. Az inflációs folyamatok hozzájárultak a kamatcsökkentés gyorsításáról való döntéshez: az áremelkedés visszatért a jegybanki célsávba. A következő hónapokban tovább folytatódhat a csökkentés, de a jegybanknak oda kell majd figyelnie a német recessziós folyamatokra, valamint az olaj- és üzemanyagárak alakulására.
A miniszterelnök finoman odaszúrt az MNB-nek.
Molnár Csaba szerint furcsa, hogy a Momentum elnöke hányingert kap tőlük, mégis átfogó választási megállapodást köt velük.
Az Európai Bizottság nem csinált titkot belőle, hogy a jövőben „rövidebb pórázon” tartaná a tagállamokat.
