Gyönyörű kötetet adott ki tavaly a Zrínyi Kiadó: Csikány Tamás könyve a magyar szabadságharc egyes eseménysorain keresztül világít rá tizenkilencedik századi hadművészet általános vonásaira. Hogy csalta majdnem csapdába Haynau csapatait Görgei Komáromnál? Hogy kell vízi akadályt védeni és támadni? Lapozzon bele velünk a könyvbe!
Csikány Tamás könyve, a Zrínyi Kiadó gondozásában megjelent A szabadságharc hadművészete 1848-1849 olyan könyv, amire nyugodtan mondhatjuk, hogy gyönyörű: az old school borító, a remek belső borító és a többi illusztráció miatt először azt hittem, hogy reprintről van szó, pedig nem. A mű friss alkotás, a szerző az NKE Hadtudományi Doktori Iskolájának vezetője, az MTA doktora; a téma pedig a tizenkilencedik század hadművészetének bemutatása a magyar szabadságharc egy-egy hadjáratán és csatáján keresztül.
A könyv hat fejezetben taglalja a témát, a hadművészet egyes aspektusaihoz az 1848-49-es események közül választva szemléltetést. Az egyes témaköröket az elmélet felvázolásával kezdi a szerző, hogy aztán az adott eseménysoron keresztül részletesen bemutassa: hogyan érvényesültek ezek az elvek, elképzelések a gyakorlatban; vagy éppen hogyan nem érvényesültek, ha egy-egy váratlan esemény belerondított a teoretikusok elképzeléseibe.
A hadászat, hadászati vezetés (stratégia) témakörét a tavaszi hadjáraton keresztül tárja elénk Csikány, bemutatva Görgeiék haditervét a császáriak átkarolására, majd ennek felemás megvalósulását. A harcászatot az 1849. július 2-i komáromi csata; a magasabb harcászatot a kilenc nappal későbbi áttörési kísérlet mutatja be. Külön fejezet szól a vízi akadályok támadásáról és védelméről, a várharcokról és ostromokról, illetve a „kisháborúk” témaköréről.
Fény derül mindeközben arra, hogy hogyan tervezte átkarolni a magyar vezérkar Windisch-Grätz csapatait a tavaszi hadjáratban; hogyan nyert Görgei majdnem csatát akkor, amikor minden veszni látszott; de komoly ismereteket szerezhetünk az egyes részfeladatok tekintetében is: hogyan kell erdőt, települést, vízi akadályt, várat védeni és támadni? Milyen volt a gyalogság, a tüzérség és a lovasság eloszlása a hadtestekben? Nehezen tudunk olyan dolgot mondani a témakörben, ami nem derült ki ebből a kötetből.
Az egyes tanulmányok kimerítően tárgyalják az ismert források alapján az egyes eseménysorokat, rávilágítva a magyar és osztrák tábornokok erényeire és hibáira. A munka pedig ennek megfelelően alaposan lábjegyzetelt. Csikány gyakran szólaltatja meg a csaták résztvevőit, a visszaemlékezéseket író tábornokokat, tiszteket és közkatonákat. A kedvenc idézetem mindenképpen Görgeitől van: „Miért mindig hátrálni, miért nem előre nyomulni, hát már nincs magyar, ki halni tudna a hazáért?”
A kötet nagy erénye, hogy az egyes csatákat, hadműveleteket korabeli térképek, ábrák felújított verziói illusztrálják; arra viszont nem tudtunk pontosan fényt deríteni, hogy ezeknek a képeknek mi a forrása, és ki dolgozta fel őket. Ami biztos: A szabadságharc hadművészete 1848-1849 remek ajándék lehet minden hadsereg-, és történelemrajongó ismerősnek úgy a küllem, mint a belbecs miatt.
Frissítés: Időközben kiderült, hogy a a képeket Ölveczky Gábor grafikus készítette a szerző útmutatásai alapján. Én voltam a figyelmetlen, hiszen egyébként fel is van tüntetve a neve.
*
Csikány Tamás: A szabadságharc hadművészete 1848-1849
Zrínyi Kiadó, 2015. 6200 Ft.
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nagy sajtóvisszhangot kiváltó tanárképző kara. Miért van rá szükség? Milyen lesz a jövő tanárképzése? Nánay Mihály történésszel, az intézmény rektori megbízottjával a kritikákról és a célokról beszélgettünk.
Ma van a magyarországi holokauszt 80. évfordulója, melynek alkalmából egy szinte teljesen ismeretlen rabbi életét idézzük fel.
A honvédsereg komoly, nyílt csatában verte meg az osztrákokat, Görgei, Damjanich és Aulich nagyot alakított, a magyar honvédek örökre beírták magukat a történelembe.
A hagyományos, tudáslapú oktatás olyan képességeket ad át, melyeket a kompetencia-alapú oktatással nem lehet pótolni - vallja Setényi János.
Nyitott, ugyanakkor kritikus füllel kell hallgatnunk a jogvédők követeléseit, s hasonló szellemben megvizsgálni a nemzetközi bürokraták és bírák döntéseinek megalapozottságát – mondja Pier Paolo Pigozzi, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan kinevezett nemzetközi rektorhelyettese.
Elég nagy blamázs lenne, ha lemaradnánk, hiszen a sportág magyar reprezentánsai 1932 óta mindegyik ötkarikás játékokon jelen voltak!
A férfit ezt megelőzően eltűntként keresték, személyleírása és adatai felkerültek a rendőrség honlapjára.
