Országok rongya

2010. szeptember 21. 10:54

Ha a „történetkutatók” kitekintenének a világba, észlelnék, hogy Marx és Engels rangos egyetemek tananyagai, a Kommunista Kiáltvány diákok százezreinek olvasmánya.

2010. szeptember 21. 10:54
„Ha a Jobbik tenné, ez a nyíltan újnáci bagázs, akkor is fölháborító volna. Nem meglepő, mégis döbbenetes, hogy Fidesz-közeli körök sem elégszenek már meg a szájtépő komcsizással, beletaposnak a szociáldemokrata hagyományokba is. (...) Ezúttal Szabó Ervin, a tudós szociológus, a Népszava cikkírója, a Szocializmus esszéistája lett a gyalázkodás tárgya.

Aztán megjelenik a Szabó Ervin Könyvtár előtt valami »nemzeti konzervatív alapítvány« kicsodája és bejelenti, az új fővárosi közgyűléstől követelni fogják a bibliotéka átkeresztelését. Mert - ez a mélytudományos indokolás - Szabó Ervin népszerűsítette Marx és Engels írásait, előszóban méltatta a Kommunista Kiálványt. Ha a derék »történetkutatók« kitekintenének a világba, észlelnék, hogy Marx és Engels rangos egyetemek tananyagai, a Kommunista Kiáltvány diákok százezreinek olvasmánya. Amerikában is.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 119 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
orion
2010. szeptember 21. 21:07
"Ha a „történetkutatók” kitekintenének a világba, észlelnék, hogy Marx és Engels rangos egyetemek tananyagai, a Kommunista Kiáltvány diákok százezreinek olvasmánya. " ja, elrettentő példaként..
vizesnyolcas
2010. szeptember 21. 20:02
A kommentem erősen off, szinte csak annyira kapcsolódik ide, hogy az én mondandóm is úgy kezdődik, hogy "ha a »történetkutatók« kitekintenének a világba", de úgy folytatódik, hogy meglepő tényeket találhatnak bárkiről, még Marxról is. Van alapja annak, amit pár hozzászóló már pedzett, hogy Marx egy antiszemita zsidó volt. Volt olyan írása, amely miatt Marx a dialektikus materializmus mellett az antiszemitizmus "tudományos" megalapozójának is tekinthető. Igaz, 25 évesen követte el, ezért pártoló méltatói ifjúkori botlásnak állíthatják be, de tény, hogy éretten sem "határolódott el" korábbi önmagától. Ez az írása "A zsidókérdésről" címmel magyarul is megjelent a Marx-Engels művei I. kötetben (Szikra Kiadó, 1957.). - Német eredetiben a cím inkább "A zsidókérdéshez", ami arra utal, hogy ez egy hozzászólás volt Bruno Bauer: "A zsidókérdés" c. korábbi írásához. Marx ilyeneket mond: "Tekintsük a valódi világi zsidót, nem a szabbatzsidót, ahogy Bauer teszi, hanem a mindennapi zsidót. Keressük a zsidó titkát ne vallásában, hanem keressük a vallás titkát a valódi zsidóban. Mi a zsidóság alapgondolata a világban: A gyakorlati igények, az önzés. Mi a zsidók világi kultusza? A nyerészkedés. Mi világi Istenük? A pénz. Na tehát! A nyerészkedéstõl és a pénztõl való fölszabadulás, tehát a gyakorlati, igazi zsidóságtól lenne korunk önfelszabadítása. A társadalom szervezete, amely a nyerészkedés elõfeltételeit, azaz a nyerészkedés lehetõségét megszüntetné, lehetetlenné tette volna a zsidó mûködését. Vallási tudata feloszló ködként oszlana föl a társadalom valódi levegõjében. Másfelõl: Ha a zsidó gyakorlati lényétõl megszabadul, és annak megszûnésén dolgozik, akkor eddigi fejlõdésébõl kifelé halad, az emberi egyenjogúságon egyáltalán, és az emberi önelidegenedés gyakorlati kifejezése ellen fordul. Fölismerjük tehát a zsidóság tevékenységében a mindenütt jelenlévõ antiszociális elemet, mely a történelmi fejlõdés, amelyen a zsidók szorgalmasan együtt dolgoztak, során, mai magasságát elérte, és amelynek most szükségszerûen meg kell szûnni. A zsidók egyenrangúsítása végsõ jelentésében az emberiség fölszabadítása a zsidóságtól. A zsidó már zsidó módon egyenrangúsította magát." És itt Marx egyetértőleg idézi B.Bauert: "A zsidó, akit Bécsben éppen csak megtûrnek, pénzének hatalma által meghatározza az egész birodalom történéseit. A zsidó, aki a legkisebb német államban jogtalan lehet, Európa sorsáról dönt. Míg a szövetségek és egyesületek nem vesznek föl zsidó tagokat, vagy még nem, az ipar tevékenysége a középkor iparáét magasan túlszárnyalja." Majd Marx a saját szavaival folytatja: "Ez nem egyedi jelenség. A zsidó magát zsidó módon tette egyenrangúvá, nemcsak úgy, hogy a pénz biztosítja hatalmát, hanem úgy is, hogy a pénz vele vagy nélküle világhatalom lett és a gyakorlatias zsidó szellem a keresztény népek gyakorlati szelleme lett. A zsidók úgy lettek egyenrangúak, hogy a keresztények lettek zsidókká."
blogen
2010. szeptember 21. 18:35
Igen, filozófusként és nem tudósként gondolunk Arisztotelészre, munkássága a filozófiatörténet része.
El Topo
2010. szeptember 21. 16:03
Édes jó Istenem, mennyire meglátszik, hányan vannak, akik könyvtárnak még a közelébe sem mentek soha.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!