Nőtt a foglalkoztatás, de megjelent a német recesszió hatása

A foglalkoztatottak száma az utóbbi hónapokban kismértékű csökkenést mutatott, és ebben egyrészt a szezonális hatások játszottak szerepet, tekintve, hogy éves alapon nőtt a foglalkoztatás. Emellett a mérséklődésben szerepe lehetett a gazdasági teljesítmény visszaesésének, az év második felében a német gazdaságból begyűrűző lassulásnak – elsősorban az ipari termelésen keresztül –, miközben a belső kereslet még nem állt helyre az inflációs sokkot követően. Ezzel együtt is, 

 Az aktivitás fokozódása járult hozzá nagyobb mértékben ahhoz, hogy a munkanélküliségi ráta a 2023. november–2024. januári időszakban a koronavírus-járvány idején tapasztaltnál is magasabb szintre, 4,6 százalékra emelkedett. Ez ellenben továbbra sem tekinthető magasnak, az uniós átlag ennél 1,3 százalékponttal nagyobb. 

Idén fokozódhat a munkaerő iránti kereslet 

Előrejelzésünk szerint a foglalkoztatottak száma éves átlagban az idén tovább nőhet. 

 ennek eredményeként erősödhet a munkaerőhiány, ez pedig kedvező hatást gyakorolhat a bérdinamikára is.

Jelentős munkaerőpiaci tartalékok  

 Az Eurostat elérhető adatai alapján a tavalyi harmadik negyedévben 78,2 százalékos volt a hazai aktivitási arány, amely ugyan 3 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot, azonban 10 tagállamban – nyugati és északi országokban – is arányaiban többen jelennek meg a munkaerőpiacon, mint hazánkban.  

Az uniós tagállamok közül Hollandiában a legmagasabb ez az arány: a 15–64 éves korosztály 85,7 százaléka megtalálható a munkaerőpiacon. Hollandiához vagy az északi államokhoz viszonyítva a nők, a 25 éven aluliak, kisebb mértékben az 55 év felettiek, valamint az alacsonyan képzettek körében találhatók jelentős munkaerő-tartalékok.

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.