Helyzetkép a svájci bankválság árnyékában: a bankcsődök kezelhetők, a magyar bankok stabilak

2023. március 16. 15:15

A hazai hitelintézetek egészséges hitelezési és mérlegadatokkal rendelkeznek, működési mutatóik pedig még a 2008. évi válságidőszakkal összehasonlítva is megbízhatóbb képet mutatnak – erősítette meg a magyar jegybank. A napokban két amerikai pénzintézet (SVB és a Silvergate) kért csődvédelmet, és a svájci Credit Suisse óriás hitelt kapott csütörtökön reggel. A helyzet most kezelhetőnek tűnik, reméljük újabb csontváz nem dől ki a banki páncélszekrényekből.

2023. március 16. 15:15
null

Matus Tibor írása a Markonómon.

írása a Markonómon.

Mint ismert: a Credit Suisse ma reggel közölte: 54 milliárd dollárnyi hitelt vesz fel a svájci központi banktól, mégpedig a likviditás és a befektetői bizalom megerősítése okán, miután részvényeinek zuhanása felerősítette a globális bankválsággal kapcsolatos félelmeket.

Mi történt? A hosszú ideje gondokkal küzdő Credit Suisse árfolyama március 15-én, szerdán a tőzsdezárásra mintegy 25 százalékot zuhant, ezzel pedig lényegében csődközelbe került Európa egyik legnagyobb bankja.

Hogyan értékeli a friss történéseket az elemző?

A Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője, Molnár Dániel elmondta, hogy a Credit Suisse körüli pánik egyszerre össze is kapcsolódik az amerikai bankpánikkal, amelyet a Silicon Valley Bank bukása indított el, és egyúttal független is attól. A kiindulópontot az jelentette, hogy a Credit Suisse legnagyobb hitelezője, a Saudi National Bank a 2021-2022-es pénzügyi beszámolóban feltárt hiányosságokra hivatkozva bejelentette, hogy nem nyújt több segítséget a svájci bank számára. Egy ilyen hír alapesetben jelentős árfolyamesést és betétkivonást eredményezne. Ugyanakkor most, „egy éppen fennálló bankpánik közepette, amikor a befektetők igyekeznek szabadulni a bankpapíroktól, minden negatív hír sokszoros hatással jár” – emeli ki a Makronóm Intézet elemzője.
A probléma gyökere, hogy nem egy kis bankról van szó, hanem egy nemzetközileg jelentős és ismert intézményről, aminek a bedőlése gyorsan terjedő pénzügyi válságot okozhatna. 
Ebben a helyzetben kiemelten fontos, hogy a svájci jegybank gyorsan és egyértelműen reagált – nem úgy, ahogy az amerikai hatóságok tették az SVB kapcsán – és bejelentett egy jelentős mentőcsomagot a Credit Suisse részére. A svájci hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy a bank rendelkezik az előírt tőke- és likviditáskövetelményekkel, ami megnyugtatást jelenthet a piacok számára, illetve biztosíthatja, hogy ne gyűrűzzön be az európai bankrendszerbe, és a pánik elültét követően rendezni lehessen a sorokat.

A Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője, Molnár Dániel elmondta, hogy a Credit Suisse körüli pánik egyszerre össze is kapcsolódik az amerikai bankpánikkal, amelyet a Silicon Valley Bank bukása indított el, és egyúttal független is attól. A kiindulópontot az jelentette, hogy Egy ilyen hír alapesetben jelentős árfolyamesést és betétkivonást eredményezne. Ugyanakkor most, „ – emeli ki a Makronóm Intézet elemzője. A probléma gyökere, hogy nem egy kis bankról van szó, hanem egy nemzetközileg jelentős és ismert intézményről, aminek a bedőlése gyorsan terjedő pénzügyi válságot okozhatna.  A svájci hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy a bank rendelkezik az előírt tőke- és likviditáskövetelményekkel, ami megnyugtatást jelenthet a piacok számára, illetve biztosíthatja, hogy ne gyűrűzzön be az európai bankrendszerbe, és a pánik elültét követően rendezni lehessen a sorokat.


Mi is történt az elmúlt napokban pontosan a svájci nagybanknál?

A Credit Suisse (CSGN.S) csütörtökön közölte, hogy legfeljebb 50 milliárd svájci frank (54 milliárd dollár) erejéig lehívható kölcsönkeretet kap a svájci jegybanktól a likviditás és a befektetői bizalom megerősítése érdekében, miután részvényeinek zuhanása felerősítette a globális bankválságtól való félelmet. A JP Morgan elemzői szerint az intézkedésekkel most időt nyer a svájci hitelező a szerkezetátalakítás végrehajtására.

A bank március 15-i éjszakai bejelentése 16-ára virradóra a Credit Suisse részvényeinek 24 százalékos visszapattanását idézte elő, azaz a gyors döntés valójában most segített megfordítani a tőzsdéken a befektetők félelmei miatti uralkodó pánikszerű eladásokat.

Fontos kiemelni, hogy a Credit Suisse a 2008-as pénzügyi válság óta az első olyan nagy globális bank, amelynek mentőövet dobtak. A Credit Suisse-szel kapcsolatos aggodalmak ugyanakkor a bankszektor irányába mutató általános aggodalommá is átcsaphatnak, hiszen a Silicon Valley Bank (SVB) és a Signature Bank, két amerikai középvállalat múlt heti bizalomvesztését még ki sem heverték a befektetők.

Mi az amerikai bankpánik háttere? 

Nagy kérdés, hogy az amerikai bankválság csupán egy elszigetelt esemény vagy valaminek a kezdete. Nézzük, hogy eddig mi az, amit az ügyről tudni érdemes.

A Silvergate és a Silicon Valley Bank összeomlását sokféleképp magyarázzák. Az amerikai politikai elit természetesen jó eszközt lát a másik fél bírálatára. Mások az egész folyamatot az antarktiszi gleccserről leszakadó jéghegyeknek tartják, a globális felmelegedés pénzügyi analógiájára tehát egyfajta jéghegy csúcsa jelenségként tekintenek a két kisebb amerikai bankcsődre.

Az SVB története, helyzete

A több évtizedes múlttal rendelkező Silicon Valley (SVB) egy jó nevű banknak minősült, amely elsősorban a Szilikon-völgy startupjainak finanszírozására specializálódott, és a kockázatos terület ellenére átélte az eddigi válságokat, többek közt a 2000-es évek legelejének dotcom válságát is.

Az SVB a koronavírus ideje alatti mennyiségi lazítás (quantitative easing) után (helikopterpénz a polgároknak), 2021-ben rengeteg készpénzhez és tőkéhez jut. A hirtelen felgyülemlett betétek elhelyezésére nem voltak felkészülve, így kincstárjegyekbe fektették. Mivel a rövid lejáratú kincstárjegyek csupán 0,25 százalékot hoztak, ezért úgy döntöttek, hogy egy kicsit nagyobb kockázatot vállalnak, és hosszabb lejáratú kincstárjegyeket vásárolnak, hogy nagyobb hozamot érjenek el. 

Nem bitcoint, sőt nem is magas kockázatú részvényeket vettek, hanem a megvásárolható legbiztonságosabb értékpapírokat, az Egyesült Államok kincstárjegyeit. A hiba, amit akkor elkövettek, hogy elfelejtették fedezni a kamatlábkitettségüket.

Egy évre rá a Fed feljebb tolta a hozamokat, és az összes kincstári értékpapír veszített értékéből. A múlt héten 4,6 százalékon zártak az Egyesült Államok kincstárának kétéves kötvényei. A bankbetétesek eközben továbbra is csak 0,2 százalékot fizettek betéteik után. Ez folyamatos forráskivonáshoz vezetett a bankokból, mert a befektetők nyilván igyekeznek magasabb hozamú befektetések után nézni.

Az SVB jó hitelminőségű befektetései értékvesztést szenvedtek a kamatlábak meredek emelkedése miatt, ami körülbelül 15 milliárd dollárra becsült nem realizált veszteséghez vezetett. ( A későbbi lejáratú, alacsony kamatozású kötvényeket csak a névérték 90-95 százalékáért tudták értékesíteni.)

A veszteségek aggodalmat váltottak ki, és a betétesek banki rohammal vonták ki a pénzeszközeiket, ez a roham tetőzött 2023. március 9-én, csütörtökön 42 milliárd dollárnyi tőkekivonásban, azaz az összes betét körülbelül negyedét érintve. Így az SBV fizetésképtelenné vált, és nem volt képes esedékes kötelezettségeit teljesíteni.

Michael Hudson a zerohedge.com-on megjelent írásában figyelmeztet arra, hogy a legtöbb médiabeszámoló azt a reménykedést tükrözi, hogy a bankok elleni esetleges betétkivonási rohamok helyi jellegűek lesznek. Zavarban vannak, amikor meg kell magyarázni, hogy a bankok most lendületbe jövő szétesése annak az eredménye, hogy 

hogy újra felpörgesse a csomagolt banki jelzáloghitelek árát – és ezzel együtt a lakásárakat, valamint a részvény- és kötvényárakat.

Hudson szerint a Fed 9 ezer milliárd dolláros mennyiségi lazítása (amely nem számít bele a költségvetési hiányba) olyan eszközár-inflációt gerjesztett, amely sokezer milliárd dollárt hozott a pénzügyi eszközök birtokosai számára. A lakástulajdon költségei megugrottak, mivel a jelzáloghitelek csökkenő kamatai miatt az ingatlanokat magasabb áron jegyezték. 

Az amerikai gazdaság pedig a történelem legnagyobb kötvénypiaci fellendülését élte át, amikor a kamatok 1 százalék alá estek. 

A helyzet azzal fenyeget, hogy a bankok eszközeinek értéke a betéti kötelezettségeik alá süllyed, eltörölve nettó vagyonukat – azaz végső soron a részvényesi vagyont. Ez ugyanaz, ami 2008-ban fenyegetett. Nagyon hasonló dolog történt – szélsőségesebb módon – az amerikai takarékpénztárakkal az 1980-as években, ami a megszűnésükhöz vezetett. Akkor a takarékpénztárak hosszú lejáratú jelzáloghitelek formájában fix kamatozású betéteket adtak ki, gyakran 30 évre. Viszont az 1980-as években a Fed akkori vezetője, Paul Volcker megemelte a kamatlábakat, a takarékpénztárak által kínált kamatokénál jóval magasabbra. A betétesek elkezdték kivenni a pénzüket, hogy máshol magasabb hozamot érjenek el.

Itt azért említsük meg, hogy az amerikaiak az SVB összeomlása után betétekkel árasztották el a bankóriásokat (akik túl nagyok ahhoz, hogy csődbe menjenek), köztük a JPMorgan Chase & Co-t (JPM), a Bank of America Corp-ot, Wells Fargo & Co-t és a Citigroup Inc-t. 

Némelyik közülük a rohamra való tekintettel még a fiókok nyitvatartási idejét is átmenetileg meghosszabbította. Van, aki azt is sejteti, hogy a JPMorgan aktívan próbált meggyőzni néhány SVB-ügyfelet, hogy mozgassák át pénzeszközeiket, ezzel kifejezetten rontva az SVB bank túlélési esélyeit. A bankok közül ráadásul JPM részvényei voltak azok, amelyek a napokban emelkedni tudtak.
Hudson szerint az emelkedő kamatlábak hatása ugyanolyan hatással van a banki eszközökre, mint az összes pénzügyi eszközre.

Ahogyan a mennyiségi lazítás kamatcsökkentése a bankok megerősödését célozta, a mai megfordítása éppen ellenkező hatást vált ki. És ha a bankok rossz származékos ügyleteket kötöttek, akkor bajban vannak. A Fed természetesen felismeri ezt az eredendő problémát, ezért kerülte olyan sokáig a kamatemelést.

Mi történt a Silvergate esetében?

A Silvergate különleges eset, mivel ez a bank nem volt olyan konzervatív, mint az SVB, hanem egyenesen a kriptovaluta hullámot igyekezett meglovagolni – ám kudarca most lerombolta a kriptovaluta betétek nagy nyereségének illúzióját. Amerikában igen népszerű és általános vélemény az, hogy a kriptopénz alternatívát jelent a kereskedelmi bankokkal és a „fiat valutákkal (azaz az igazi, államok által kibocsátott pénzekkel) szemben. Hudson felteszi a kérdést, hogy mibe is fektethetnek be a kriptoalapok a vásárlásaik fedezésére, ha nem bankbetétekbe és állampapírokba vagy magánrészvényekbe és kötvényekbe?

Szerinte végső soron a kriptó egyszerűen egy befektetési alapnak képzelhető el, amelynek tulajdonosi titoktartása a pénzmosók védelmét szolgálja.

Michael Hudson arra is figyelmeztet, hogy van egy még nagyobb elefánt is a szobában”, mégpedig a származékos ügyletek, a derivatívák. Ma a JP Morgan Chase és más New York-i bankok több tízezer millárd dollár értékűre értékelik e származtatott ügyleteiket. Ezek gyakorlatilag fogadások arra vonatkozóan, hogy a kamatlábak, kötvényárak, részvényárak és egyéb intézkedések hogyan változnak, és minden tippnek van egy vesztese és egy nyertese. Amikor viszont ezer milliárd dolláros tétekre tesznek ilyen fogadást”, akkor egyes banki kereskedők olyan veszteséggel zárhatnak, amely könnyen eltörölheti a bank teljes alaptőkéjét.

Doktor Végzet is megszólalt

Természetesen a korábban is megszólaló Nouriel Roubini ezúttal sem maradt szótlan, és már arra figyelmeztet, hogy a két kis amerikai bank, különösen az SVB összeomlása globális válságot robbanthat ki.

„A Silicon Valley Bank összeomlása a globális fertőzés kockázatát rejti magában” – mondta Nouriel Roubini közgazdász a Newsweeknek, utalva arra, hogy az európai bankok részvényei a legalacsonyabb szintjükön zártak az ukrajnai háborús sokk óta.

„Európában legalább egy olyan pénzintézet van, amely történelmileg alultőkésített, problémái voltak a feltőkésítéssel, lehet, hogy van néhány rossz eszköz, néhány hosszú távú értékpapírral szembeni kitettség és nem realizált veszteség" – mondta Roubini, aki a 2008-as pénzügyi válság előrejelzésével érdemelte ki becenevét.

– itt most nem 400 milliárd dollárnyi eszközzel rendelkező intézményekről beszélünk, mint az SVB, hanem sokezer milliárd dolláros banki eszközökről” – tette hozzá, vélhetően a Credit Suisse-re gondolva.

Roubini véleményét, miszerint az SVB bezárása körüli közelmúltbeli káosz nem korlátozódik az Egyesült Államokra, azzal támasztotta alá, hogy hétfőn az európai piacok jóval alacsonyabban zártak. Az európai bankrészvények átlagosan 5,65 százalékkal estek – több mint egy éve ez a legnagyobb esés. Pedig az európaiaknak semmi közük nem volt ehhez az összeomláshoz. A legutóbbi legrosszabb nap e részvénykör számára 2022. március 4-én volt, nem sokkal azután, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát, ekkor a bankrészvények 6,66 százalékkal estek.
 

Nyitókép:123rf.com

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Menhetten
2023. március 20. 16:53
O1G telefonált tegnap Csányinak és megkérdezte a NERtársat, meg van-e még a bankja. Államosítják az OTP-t? Valószínűleg beszerzési áron. Én az infláció csökkenése helyett, Csányi Sándor csökkenésére számítok. Nem véletlenűl akarja Csányi a "műtrágyakirályt" Bige Lászlót ellehetetleníteni, vegzálni, hatóságilag zaklatni, és a vagyonát megszerezni ingyen! Többször megszállták az üzemeit, volt amikor több mint 200(!) hatósági személy jelent meg az egyik gyárában, most is bünűgyi eljárás folyik ellene, de ő megmondta nem fog az Orbán rezsim előtt meghajolni, kapitulálni, harcolni fog az igazáért, és a vagyonáért. Csányi a betétesek pénzét fektette be önmagának, mivel a kutya sem merte ellenőriznie, főleg ebből a lopott pénzből jutott mindig a politikának meg ugyebár nem mindegy kivel vadászik az ember együtt, de az oroszok már nála nem csak a "spájzban vannak". https://scontent-prg1-1.xx.fbcdn.net/v/t39.30808-6/277672885_5232694813449507_6812768014601523591_n.jpg?_nc_cat=101&ccb=1-7&_nc_sid=730e14&_nc_ohc=TTVEUzNIFwYAX9h08-d&_nc_ht=scontent-prg1-1.xx&oh=00_AfBvLijl-jDBal6jvXFXnfXUCSPjcbz4IFR0jf24aJO91Q&oe=64182A06 Csányi: Nem tartható az árstop, a rezsicsökkentés. Tartható: alacsony bérek, magas banki kamatok, foci, stadionok, korrupció... Ez megy itt 30 éve! Menjetek ti (is) a picsábaba! Tesókák... https://telex.hu/gazdasag/2023/03/16/unity-vagyonkezelo-alapitvany-csanyi-sandor-atcsoportositotta-egyes-vagyonelemeit
olajfa1
2023. március 18. 11:08
KIK "MINŐSÍTETTÉK" a -pl SVB- BANKOT? MELYIK... MILYNE ÉS MIK ALAPJÁN MINŐSÍTETTÉK EZEKET A BANKOKAT? Hogy létezik hogy a Magyar Bankokat meg a Magyar Államot MEGÁLLÁS NÉLKÜL MINŐSÍTGETIK -legtöbbször le...- EZT A BANKCSŐDÖT MEG SENKI SEM LÁTTA ELŐRE????? EZ HOGYAN LEHETSÉGES? Ráadásul: " JPMorgan aktívan próbált meggyőzni néhány SVB-ügyfelet, hogy mozgassák át pénzeszközeiket, ezzel kifejezetten rontva az SVB bank túlélési esélyeit." EZ ÍGY BÜNTETTET VALÓSÍTOTT MEG A "JPMorgan"!!!! Az amerikai igazságszolgálat MIKOR INDÍT ELJÁRÁST A "JPMorgan" ELLEN?????????? Befolyásolás meg úzérkedés miatt??????
6.sztrovacsek
2023. március 18. 11:01
Há' ja, a magyar bankok stabilak. Csak a legkisebb pánik esetén nagy baj lesz. Elég egy téves hír, és ha az emberek egyszerre tömegesen kezdik kiszedni a pénzüket, seperc alatt jön az összeomlás.
Imprator
2023. március 18. 11:00
Ha még Covidra, szankciókra rájön egy kis pénzügyi válság akkor Európa lehúzhatja a rolót.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!