Többen dolgoznak ma Magyarországon, mint a járvány előtt, és nem közmunkásból lett több

Bodó Sándor hozzátette, Európában a veszélyhelyzet okozta gazdasági krízisben két út volt: az egyik, hogy „valamiféle normatív alapon kapott minden munkavállaló egy bizonyos összeget, és ezt nem kötötték semmilyen feltételhez”.    

Kiemelte, Magyarország eredményesen járt el, bár nem ezt az utat választotta, ugyanis a kormány a munkát állította a középpontba, ezért minden támogatást a munkahelyek megvédéséhez, munkahelyek teremtéséhez kötött.

Nem közfoglalkoztatottból lett több

„Megérkeztek a legfrissebb foglalkoztatási adatok: 2021 júniusában többen dolgoztak, mint valaha. Azon dolgozunk, hogy ez tartósan így maradjon, és mindenkinek, aki akar és tud is dolgozni, legyen munkája!” – írja György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium  gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. Az általa megosztott ábrán jól látszik, hogy a munkanélkülieket nagyrészt az elsődleges munkapiac szívta fel, azaz nem közmunkásnak álltak.

Az államtitkár szerint a foglalkoztatottak magas száma mellett a folyamatosan növekvő bérek adnak stabilitást a gazdaságnak. Hozzátette, hogy a legfrissebb negyedéves adatok szerint 435 200 forint volt az átlagbér Magyarországon. Egyúttal megjegyezte,

A regisztrált álláskeresők száma eddig nem látott alacsony szintre, 260 ezer alá csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig 4 százalék, míg 2010 előtt  még 12 százalék volt – mondta.    

Az államtitkár úgy fogalmazott: „kiszámítható, a válságot, azt gondolom jól kezelő munkaerőpiaci intézkedések sora után vagyunk” jelenleg pedig

György László egy Facebook-bejegyzésben írta a következőket a magyar munkanélküliségi ráta alakulásáról:

„A gazdaság újraindításával azért dolgozunk, hogy minden magyarnak, aki tud és akar is dolgozni, legyen munkája, és ezt az OECD is elismeri. Az OECD szerint a magyar gazdaság a leggyorsabbak között heveri ki a koronavírus-járvány okozta sokkot, 2022. év végére a magyar munkanélküliségi ráta a harmadik legalacsonyabb lesz a tagországok között, míg a Makronóm Intézet szerint a második. Ma erről is tárgyalunk Szlovéniában, az EU Versenyképességi Tanácsának ülésén. Lássuk meg, kinek lesz igaza!”

Bodó Sándor példaként említette, hogy továbbra is népszerű a Vállalkozások munkaerő-támogatása program, amelyben havonta 100 ezer forint bértámogatást biztosítanak fél éven keresztül azoknak a cégeknek, amelyek legalább egy hónapja regisztrált álláskeresőt foglalkoztatnak. Még nyitva van a program, amelynek a segítségével már több mint 20 ezer ember tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon – tette hozzá.

(MTI, Makronóm, fotó: Ujváry Sándor)