Magyarország egyik legnagyobb építőipari cége, a Mapei Kft. visszafogta exportját, hogy a magyar embereknek legyen miből építkeznie az alapanyaghiánnyal sújtott időszakban. A Makronóm személyesen vette fel a kapcsolatot a Mapei vezérével, Markovich Bélával, hogy felfedje az építőipari alapanyaghiány és a brutális áremelkedés mögött megbúvó tényezőket, illetve hogy rávilágítsunk, egy patrióta cég miként mutathat példát egy ilyen nehéz időszakban. Interjúnk.
Így jutottunk el odáig, hogy brutálisan megnövekedtek az építőipari alapanyagok árai
„A legfontosabb tényező, hogy a gyenge 2020-as gazdasági év után világszinten extrém módon élénkült a kereslet, miközben világszintű ellátási gondok jelentkeztek, a világpiacot ellátó alapanyaggyártóknál fellépő gyártási nehézségek, a globális szállítási problémák és az olajár emelkedése miatt” – fedte fel lapunknak az építőipari cég vezetője.
„Az acéltermékek, huzalok, vezetékek és fatermékek ára nagyon megnövekedett. A kínaiak például nagyon sok fát vásárolnak Európából, illetve Kanada kapcsolata is megromlott az USA-val, ezért Kanada nem ad el nekik fát, így
az USA a mi régiónkból veszi a fát, egész pontosan Szlovákiából és Romániából, ezért nekünk már nem marad”
– világít rá az áremelkedés okaira.
„Óriási a világszintű kereslet, és a gyártók nem tudnak annyit előállítani, hogy az igényeket kielégítsék. Példának tudom mondani a homlokzati hőszigetelő anyagot, a polisztirolt, amelynek az alapanyaga az olaj, amelynek brutálisan, 40-50 százalékkal ment fel az ára” – sorolja az alapanyaghiány következményeit.
Fennáll a kartellezés veszélye
A cégvezető szerint „ahol nincs verseny, ott előfordulhat, hogy extraprofitra áraznak a cégek, például egy néhány szereplős piacon akár össze is beszélhetnek a gyártók, hogy minél nagyobb árakat határozzanak meg, persze a színfalak mögött szóban, mivel ez illegális.
Most óriási a kereslet, úgyhogy aki extraprofitot akar szerezni, az megteheti,
de a Mapeinek ez nem politikája. A Mapei politikája az, hogy együtt kell megoldanunk a problémát – a kereskedőnek, kivitelezőnek, megrendelőnek és nekünk együtt kell az árak felrobbanását kezelnünk. Nem tehetem meg azt a kivitelezőkkel, akik elvállalták januárban a munkát, hogy azért, mert az én áraim felmentek, mindent rájuk terhelek.”
Hazaszeretetből húzták be a féket
„Egy ilyen helyzetben a hazai igények kielégítése a logikus lépés, ami az export korlátozásával jár. Köztudott, hogy 2017-ben ugyanígy behúztuk a féket, holott akkor exporttilalomról szó sem volt, mégis visszafogtuk az exportunkat, ugyanis olyan nagy igény volt a magyar piacon, hogy nem tudtunk eleget gyártani –
azt mondtuk a külföldieknek, hogy vegyék meg máshonnan a termékeket, mert a Mapei elsősorban a magyar piacnak fog eladni.
Ugyanezt tettük most is. Amikor a kormány meghozta az intézkedést, én már régen bevezettem az exporttilalmat. Ennek hatására stagnált az exportunk a második negyedévben.”
A profitját is hajlandó beáldozni az építőipari vállalat, hogy a magyar emberek tudjanak építkezni
„Ha marad szabad kapacitás, csak akkor exportálunk, és most nincs. Az elmúlt hat évben nagyon szépen nőttünk és a piacnak a nagy részét megszereztük.
Egyébként sem tehetem meg azt a magyar vállalkozókkal, hogy nem adok nekik alapanyagot, mert kiviszem külföldre.
A Mapeinek annak ellenére, hogy multicég, az az üzletpolitikája, hogy elsősorban az adott ország szereplőit szolgálja ki – például a lengyel Mapeitől hoztuk a fugázót és tavaly június végén azt mondták, hogy náluk nagy kampány van augusztusban, ezért nekünk nem tudnak eladni.
Számunkra a magyar emberek a fontosak, hogy meg tudják építeni az otthonukat.
A magyar Mapei elsősorban Magyarországot látja el, ezért a profitunkból is hajlandóak vagyunk beáldozni” – vall üzletpolitikájáról a cégvezető.
Egy gazdasági tragédiát előzött meg a kormány az export korlátozásával és az extraprofit megadóztatásával
„Olyan szempontból egy gazdasági tragédiát előzött meg a kormány, hogy a beavatkozás nélkül kevesebb építkezés lenne – a gazdaság motorja pedig az építőipar, ha az leáll, akkor az egész gazdaság lelassul. Jártam Szerbiában a háború után közvetlenül, amikor válság dúlt, a lakásépítésen kívül semmi sem történt az építőiparban, a gazdaság pedig iszonyatosan lelassult – gazdasági növekedést ugyanis az ad, ha gyárakat, csarnokokat, üzemeket építenek, azaz termelőegységeket” – magyarázza a vállalatvezető.
A közel-keleti migráció nem jelent megoldást a munkaerőhiányra az építőiparban
Markovich Bélát arról is kérdeztük, hogy szerinte mi a legnagyobb korlátja manapság a hazai építőipar növekedésének, amire ő rávágta, hogy a munkaerőhiány úgy minőségi, mint mennyiségi szempontból. A kormány családpolitikája hosszú távon a vállalatvezető szerint orvosolhatja a munkaerőhiány problémáját, viszont ehhez évtizedekre lehet szükség. Feltettük a kérdést, hogy a migráció megoldást jelenthet-e rövid távon az építőipari munkaerőhiányra, amire ő a következőt válaszolta:
„Ha hozunk ide embert dolgozni, akkor azt nem a Közel-Keletről, hanem a szomszédból kell megoldani.
Inkább dolgozzanak itt román, szerb, ukrán képzett szakemberek. Csak nézzük meg Németországban mennyit dolgoznak a közel-keleti szakemberek, semennyit.
Más az építési kultúra, szokások, anyagok, technológiák, munkamódszer és morál. Ezek áthidalása rövidtávon megoldhatatlan nehézségeket jelent. Ezzel szemben egy szomszédos ország szakembere egy héten belül munkába tud állni. Ráadásul a nyelvi korlátok is könnyebben leküzdhetők az erdélyi, felvidéki és kárpátaljai magyarságnak, akik közül sokan vállalják magukra ezt a feladatot.”
A patrióta cégvezetésből mutat példát Markovich Béla
Patriótának valljuk magunkat. Ez abból látszik, hogy minden olyan anyagot, amit Magyarországról lehet beszerezni, azt itthon vásároljuk meg. Magyar embereket foglalkoztatunk. Sőt, a 30 éves magyarországi alapításunk óta kizárólag magyar ügyvezetőink voltak.
Nekünk az a lényeg, hogy mindent itthon tudjunk megtermelni és az adónkkal a magyar államkasszát gyarapítsuk.
Az olasz anyacég pedig szinte nem szól bele semmibe, sőt bátorítja a patriotizmust, ezt az is jól mutatja, hogy az olasz tulajdonosok 1991 és 2016 között egyáltalán nem vittek haza profitot Magyarországról, az első osztalékot 2016-ban vették fel, de addigra már többszázmillió forintot adóztak nálunk” – zárta gondolatait a patrióta cégvezér.
Fotó: Mátrai Dávid
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
A Liverpool magyar válogatott futballistája Jürgen Klopp idény végi távozásáról, Haalandhoz fűződő kapcsolatáról és a magyar csapat Eb-kijutásáról is beszélt a Spíler TV-nek.
A WMN alapítója arról is beszélt, ma már felül tud kerekedni azon, amikor propagandistázzák, mert pontosan tudja, hogy Magyarországon „ritka kivételként” milyen függetlenül működnek.
Egy külföldi labdarúgó szereplése a magyar nemzeti csapatban nem példa nélküli, Brazilíából ketten is voltak már válogatottunk tagjai. De megfelel-e a a Fradi szélsője az ehhez szükséges feltételeknek, és lenne-e helye a keretben?
A radikális tüntetők szerint Izrael rosszabb, mint az Iszlám Állam, a zsidókat pedig meg kell ölni. Radikális iszlám hódít a „demokrácia hazájában”.
