Itt az ábra: egyes országok bérnövekedésben jók, mások foglalkoztatottságban, Magyarország mindkettőben

Magyarország a bérrekorderek között

A világjárvány előtti években az éves globális bérnövekedés stabilan 1,6 és 2,2 százalék között mozgott. De hogyan alakította a bérhelyzetet a koronajárvány? – teszi fel a kérdést a Visual Capitalist.

A portál a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai alapján elemezte, hogy a globális járvány hogyan befolyásolta a nominális és a reálbéreket, valamint a munkanélküliségi rátákat.

Az elemzők igyekeztek a legfrissebb összehasonlítható adatokat venni, hogy megmutathassák, 2019-hez, a járvány előtti békeévhez képest hogyan változtak százalékosan a legfontosabb mutatók. 

így egy elég átfogó nemzetközi körképet tudunk adni arról, hogy a világon mely országok munkapiacait ütötte meg komolyan a járvány. 

Kiemelendő, hogy

és itt nem nominális bérekről, hanem az inflációt figyelembe vevő reálbérekről (ez mutatja a tényleges vásárlóerőt) van szó. A világ közel 200 országára persze aligha találnánk összevethető, friss adatokat, de a Visual Capitalist által bemutatott harminc ország között hazánk az ötödik helyen áll bérnövekedésben.

Eközben Csehországban és Szlovákiában a reálbérek visszaesését kell elszenvedniük a háztartásoknak.

Az eredmények összhangban állnak az Eurostat által közölt adatokkal, amelyek szerint

így ezt a mutató tekintve a válságkezelés uniós bajnokának számít hazánk.

Az elemzők is utalnak arra, hogy ez különleges eredménynek számít, hiszen sok európai ország bércsökkenést szenvedett el a tavalyi évben.

A bérnövekedés persze nem mindig az, aminek látszik: például a brazil bérek is kilőttek, csakhogy ott a munkanélküliséggel együtt, míg Magyarországon a munkanélküliség továbbra is alacsony maradt (alább mutatjuk, hogy hazánk ebben is a rekorderek között tartózkodik).

az elszabaduló munkanélküliség (ami 13,3 százalékos, szemben a magyar 4,2 százalékkal) miatt az alacsony bérű állások megszűnésével, a szegényebb társadalmi csoportok munkanélkülivé válásával a jól fizetett munkavállalók maradnak a piacon, az átlagbér pedig torzul, méghozzá felfelé. A magyar bérek viszont a munkanélküliség féken tartásával párhuzamosan nagy eséllyel sokkal nagyobb mértékben mutattak egy tényleges növekedést a vizsgált időszakban.

A válság egyébként fokozottan érintheti az informális dolgozókat, vagy azokat, akik a közelmúlt tömeges bevándorlási hullámával érkeztek és általában foglalkoztathatatlanok (erről és megdöbbentő tapasztalatairól nyilatkozott a Pizza King palesztin származású tulajdonosa a Makronómnak adott interjúban).

Bértámogatás nélkül is a legkisebb a bérveszteség

A cikk hozzáteszi, hogy a csökkenő bérek nem szükségszerűen jelentik, hogy az emberek kevesebb pénzt visznek haza, hiszen a fenti adatokat árnyalhatják az állami támogatások. 

Az uniós statisztikák egyébként már az állami támogatásokat (a bérkompenzációt) is figyelembe vették és Magyarország így is az elsők közé tartozik az unióban. Kedvező, hogy hazánkban a bérek önmagukban is csak kismértékben csökkentek, e válságállóság miatt pedig valószínűleg nem volt szükség extrém állami bértámogatási pénzosztásra.

Ez azért is fontos, mert a felzárkózó országok a gazdagoknál kisebb mozgástérrel rendelkeznek a gazdaság élénkítésére, így előnyös, ha a gazdaságuk önmagában is válságálló. Számos országnak nagyon nagy támogatásokat kellett nyújtania ahhoz, hogy képes legyen lehúzni a bérveszteséget a magyar szintre (ezért is alapjaiban téves érvelés a külföldi példákra hivatkozva még több hazai bértámogatást követelni).

Munkanélküliség nélkül

A Visual Capitalist táblázata összesíti a munkanélküliség alakulását is, ezt mutatjuk az alábbi Makronóm-grafikán, amelyről kiderül, hogy Magyarország számára továbbra is belátható közelségben van a teljes foglalkoztatás elérése.

A tényleges bérrekorder Magyarország?

Ha egymás mellé tesszük a reálbérek és a munkanélküliség alakulását, azt látjuk, hogy a bérnövekedésben hazánk előtt álló országok munkanélküliségben már a világ sereghajtói közé tartoznak.

A legtöbb bérrekorder országban elszabadult a munkanélküliség: így Észak-Macedóniában, Kanadában és Brazíliában is 10 százalék fölötti értékeket találunk. Az összetételi hatás miatt pedig megkérdőjeleződik ezen országok bérnövekedésének „valóságtartalma”.

A bérnövekedést elérni képes országok között munkanélküliségben már csak Thaiföld előzi meg Magyarországot a cikk összesítésében.

(Fotó: MTI/Krizsán Csaba)