Júniusban az ipar belföldi értékesítési árai átlagosan 1,1 százalékkal csökkentek, ezen belül a feldolgozóipar árai 1,0 százalékkal magasabbak voltak, az energiaipar árai (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 5,8 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban. Az ipari exportértékesítés árai 5,2 százalékkal magasabbak voltak, ezen belül a feldolgozóiparban 6,2 százalékkal nőttek. Együttesen a termelői árak 3,1 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly júniusban – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az árak alakulását befolyásolták a koronavírus-járvány következtében megváltozott gazdasági folyamatok, amelyek hatása a pénz- és árupiacokon – a forint árfolyamváltozásában, illetve a nyers- és alapanyagok világpiaci árában – is érezhető volt – írta a KSH.
Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban 4,5 százalékkal csökkentek, a beruházási javakat gyártókban 7,1 százalékkal, a fogyasztási cikkeket gyártókban 4,9 százalékkal emelkedtek az árak.
Az év első hat hónapjában a belföldi értékesítés árai 0,6 százalékkal, az exportértékesítéséi 4,8 százalékkal nőttek, így az ipari termelői árak összességében 3,4 százalékkal magasabbak voltak, mint a múlt év azonos időszakában.
Az ipari termelői árak júliusi, és első hét havi alakulásáról szeptember 2-án közöl adatot a KSH.
(MTI)
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
A statisztikai hivatal ma reggeli előzetes adatai szerint éves alapon 1,7 százalékkal nőtt a magyar GDP, míg negyedéves alapon 0,8 százalékos volt a bővülés ez év első három hónapjában a szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok alapján. Az elemzői várakozásoknál érdemben kedvezőbbek a számok – véli a Makronóm Intézet elemzője. Az év egészében 2,8 százalékkal növekedhet a gazdaság.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
A volt miniszterelnök azt is kijelentette, hogy „természetesen ez nem ugyanaz az Európai Unió, mint az akkori”.
Mint mondja, lemásolja a baloldal a két évvel ezelőtt sem működő kampányát, csak mást tolnak a kirakatba.
