Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
A brit Munkáspárt szeptemberi kongresszusa egy új pénzügyi tranzakciós adó bevezetését illesztheti a párt programjába, amellyel a rövid távú, spekulatív pénzügyi ügyleteket céloznák. A potenciális bevételből pedig két év alatt fel lehetne építeni az új paksi atomerőművet – írja a Napi.hu.
Egy előrehozott választásra, ezen pedig a Munkáspárt győzelmére van szükség ahhoz, hogy a pénzügyi tranzakciós adó Nagy-Britanniában is megvalósuljon – írja Larry Elliott, a Guardian publicistája. John McDonnell, a párt árnyék pénzügyminisztere szerint senki sem vitatja az adó szükségességét a pártban, így azt szeptemberben a párt választási programjába emelhetik – írja a Napi.hu.
A portál hozzáteszi, hogy a londoni pénzügyi szektor lobbistái „azonnal erőteljes frontális támadást indítanak majd ellene. Azzal fognak érvelni, hogy a brit pénzügyi szektor összesen egymillió embernek ad munkát, jelenleg is évente 75 milliárd font adót fizet be a költségvetésbe és olyan fontos szolgáltatásokat nyújt, mint a nyugdíjmegtakarítások fialtatása, illetve a jelzáloghitek és a biztosítások nyújtása. A pénzügyi intézmények minden további adó tervére úgy reagálnak, hogy az fékezné a gazdasági növekedést és elvinnék a megtakarítások után fizethető kamat egy részét.”
A Guardian pulicistája szerint ha a Munkáspárt nyeri a következő szavazást, akkor hiába a pénzügyi szektor lobbizása, a pénzügyi szektornak vállalnia kell az új adót.
A tranzakciós adó a magyar kormány unortodox válságkezelési eszköze volt, amely hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország elutasíthassa a nemzetközi szervezetek által követelt megszorító politikákat és bevonja a közteherviselésbe a többségében külföldi tulajdonúvá vált, a szocialista kormányokkal hallgatólagos szövetségre lépő, a háztartások jelentős részét devizában eladósító bankszektort.
A tranzakciós adóval szembeni legfőbb érv általában az, hogy rontaná a pénzügyi piacok működésének hatékonyságát. James Tobin közgazdász volt az, aki az 1970-es években felvetette a nemzetközi pénzügyi tranzakciók megadóztatásának szükségességét azzal a szándékkal, hogy „homokot öntsenek a pénzügyi rendszer fogaskerekei közé, amivel például akadályozhatták volna a tőkekiáramlást vagy a túlburjánzó spekulációt.” A piac, mint a társadalmon kívül létező entitás önmagától való hatékonyságában hívő főáramú közgazdászok természetesen rendkívül rossz ötletnek tartják a kormányzati beavatkozás e formáját is.
„Magyarországon 2013 óta van tranzakciós illeték, amelynek mértéke az elektronikus tranzakcióknál 0,3 százalék, a készpénzeseknél 0,6 százalék. Matolcsy György jegybankelnök akkor még nemzetgazdasági miniszterként vetette be ezt az adónemet, amelyet később taktikai atomfegyvernek nevezett” – emlékeztet a Napi.hu.