Mit üzennek a mának Mátyás corvinái? – a Széchényi-könyvtár kutatója a Mandinernek

2023. július 24. 19:43

A corvinák nemcsak egy nagy korszak mementói, de több okból is meghatározói a magyar identitásnak – mondja Zsupán Edina kodikológus, az Országos Széchényi Könyvtár Corvina-programjának vezetője. Mátyás király egykori könyvtárának virtuális újraegyesítése nemrég kapott új lendületet.

2023. július 24. 19:43
null
Farkas Anita

 

A Corvinával kapcsolatban az új kutatások igazolták, hogy Mátyás a díszkönyvtárát uralkodása utolsó éveiben hozta létre. De meddig volt ez a gyűjtemény egyben?

A mohácsi csata évéig, esetleg 1541-ig biztosan létezett valamilyen formában. Igaz, Mátyás halála után folyamatosan széthullóban volt; az őt követő uralkodók nemigen gyarapították, valószínűleg jó néhány kötetet elajándékoztak belőle, más példányokat elloptak vagy egész egyszerűen elvittek. A bécsi humanisták például tucatszámra hordták ki az országból a corvinákat, utólag azt kell mondani, hogy szerencsére, 

mert azok a példányok maradtak fenn, amelyek még a török érkezése előtt külföldre kerültek. 

A Konstantinápolyba hurcolt állománynak valószínűleg csak a töredéke élt túl.

Mekkora volt ez a könyvtár, és hány darabról tudunk most?

Az eredeti méretet és darabszámot nem ismerjük. Ami biztos, hogy ma nagyjából 220 corvináról van tudomásunk szerte a világban, és nem valószínű, hogy előkerülnének továbbiak. Ezeket több mint ötven különböző helyen, javarészt európai és egyesült államokbeli könyvtárakban őrzik. Bár korábban is sokan tudtak Mátyás egykori könyvtáráról, a corvinák tudományos feltárása csak a 19. században indult el és  ma is tart.

Ennek a feltárásnak a része az OSZK alapvetően a corvinák újraegyesítését célzó programja is?

Igen. A corvinák fizikai térben való egyesítése ma már természetesen lehetetlen volna, hiszen e műkincsek más gyűjtemények tulajdonai. A virtuális térben viszont bármi elképzelhető. A virtuális egyesítés gondolata egyébként nem új keletű. 2002-ben, a Széchényi-könyvtár akkori igazgatója, Monok István regnálása alatt, aki az ügy nagy támogatója volt, jött létre az erre szolgáló honlap. A Magyarországon őrzött 55, főleg ajándékozással hazajutott corvina – ebből 37 az OSZK-ban van – mindegyikét sikerült  digitalizálni. Az időközben értelemszerűen elavult felület 2018-ban megújult, Rózsa Dávid jelenlegi főigazgató pedig tovább ösztönözte a fejlesztését. Ennek eredményeként először a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek kilenc corvinájával gyarapodott a digitális gyűjteményünk: ez egy nagyon izgalmas csoport, 

egy kivételével az összes darabja korabeli szerzők Mátyásnak adott ajándékai.

Tavaly május óta pedig összesen még mintegy ötven corvina digitális másolatát sikerült megszereznünk, vásárlással vagy ajándékozással – ezeket folyamatosan dolgozzuk fel és tesszük bárki számára hozzáférhetővé a corvina.hu honlapon. Ahol nemcsak az egyes kötetek teljes képanyaga és a hozzájuk kapcsolódó információk láthatók-olvashatók, hanem az OSZK 2018–19-es nagy Corvina könyvtár kiállítása is bejárható 3D-ben.

 

A Corvina könyvtár budai műhelye című kiállítás 2018. november 6. és 2019. február 10. között volt látható az Országos Széchényi Könyvtárban (Fotó: OSZK)

Azonkívül, hogy jólesik rágondolni, hogy Mátyás királyé volt az első Itálián kívüli humanista bibliotéka egész Európában, és a corvinák műtárgyként is csodálatosak, miért fontos velük foglalkozni? Leegyszerűsítve, mit tanulhat a ma embere a régi könyvekből?

Nemzeti identitásunk jelentős részét  történelmünk adja; többek között ezért is kell a régmúltat kutatni, feldolgozni. A megőrzés fontos, de önmagában kevés; az a jó, ha minden generáció a saját eszközeivel újra feltárja, újra interpretálja a múltat, így építve mindig tovább az elődök munkáját – ahogy a corvinákkal is történik a kora újkor óta. A corvinák pedig több okból is meghatározói a magyar identitásnak. Mátyáshoz köthetők, aki az egyik legjelentősebb uralkodónk volt, így egy nagy korszak mementói.  Ezért is, s nem csak szépségük miatt tekintünk rájuk kincsként, kuriózumként. A megmaradt Corvina könyvtár az európai humanizmus és reneszánsz egyik kiemelkedő fennmaradt együtteseként világszerte nagyon fontos emlékcsoport, amelyre a nemzetközi kutatás is messzemenőleg kíváncsi.  És nem utolsósorban 

az egész kódexegyüttes példa arra, hogy volt egy uralkodó, aki önmagát a legmodernebb tudománnyal próbálta legitimálni. 

Ez azóta is nagyon ritka konstelláció.

Minden corvina kódex is egyben?

Igen. Itt szokott lenni egy kis zavar a fejekben. A lényeg, hogy minden könyvet, amely a könyvnyomtatás előtt, a kéziratosság világában született, kódexnek nevezünk. Vagyis majdnem minden corvina kódex, de nem minden kódex corvina.

Tizenhét éve foglalkozik a corvinakutatással. Hogyan zajlik mindez?

Próbáljuk a corvinákat a lehető legtöbb szempontból vizsgálni, ehhez sokszor több tudományterület művelőinek összefogására van szükség. Ott van például rögtön a szöveg, ami vizsgálható tartalmilag, filológiailag, eszmetörténetileg. Ennek alapján sok mindent megtudhatunk például a korabeli Magyar Királyság kulturális beágyazottságáról, kapcsolatrendszeréről; a reneszánszhoz, a humanizmushoz az Alpoktól északra mi csatlakoztunk elsőként és a legtisztábban, legteljesebb mértékben. Ugyanígy lehet kutatni a művészettörténeti vonatkozásokat is a díszítések, a festés, a kötés révén; a corvinák a szépségük okán, csak önmaguk, az esztétikai értékük miatt is kiállíthatók lennének bárhol a világon. És akkor még ott vannak az olyan kevésbé ismert tudományok, mint a régi írásokkal foglalkozó paleográfia.

A kodikológus, azaz a kódexkutató mindegyik területen otthonosan mozog?

Valamennyire igen. És mivel a corvinák főként klasszikus szerzők szövegeit tartalmazzák emellett pedig egyházatyák írásait, illetve kortárs humanisták műveit, elengedhetetlen a latin- és a görögnyelv-tudás. Még akkor is, ha a szövegek többnyire  mára természetesen olvashatók magyarul is.

Zsupán Edina kodikológus, az ELKH–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport tagja az Országos Széchényi Könyvtár sajtótájékoztatóján 2023. április 12-én (Fotó: OSZK/Visky Ákos László) 

Azt honnan tudjuk, hogy egy corvina valóban corvina?

A kutatás kezdetekor, amikor még nem mindenki volt tisztában a jellemző jegyekkel, ennek a kérdésnek a megválaszolása komoly fejtörést okozott az akkori szakembereknek. Jó ideje azonban már pontosan meg tudjuk mondani, mi az a két nyilvánvaló jegy, ami alapján biztosra vehető, hogy egy kódex egykor Mátyás könyvtárához tartozott. Az egyik a királyi címer a címlapon, a másik a tipikus kötési mód, amit a budai műhelyben dolgoztak ki kifejezetten a Corvina könyvtár számára: itt egységesítették a beérkezett műveket, illetve új kódexeket is létrehoztak. Ha e két jellemző jegy közül legalább az egyik megvan,  biztosan corvináról van szó. Ha nincs, akkor másodlagos források segítségével – például levelezések, forrásfeltárás, későbbi használók bejegyzései és az ebből kikövetkeztethető útvonal stb. – próbáljuk bizonyítani vagy éppen cáfolni, az adott darab corvina-e. Ez egy elég nehéz, de nagyon izgalmas feladat. Kicsit olyan, mint egy nyomozás. 

Nem véletlenül nevezik  a kodikológusokat sokszor könyvrégészeknek is.

Ön mikor határozta el, hogy erre teszi fel a fél életét?

Elég kacskaringós úton jutottam el a corvinákig. Már egészen kicsi koromban érdekelt a történelem, a zalaegerszegi Zrínyi-gimnázium után  latin–régészetre jelentkeztem az ELTE-n. A latin szakon kötelező volt ógörögül is tanulni, amit annyira megszerettem, hogy a régészet helyett végül azt vettem fel; a végzettségem szerint így klasszika-filológus vagyok. Később,  egy ösztöndíjnak köszönhetően elkezdtem újgörögül is tanulni, majd felvételiztem újgörög szakra az ELTE-n, és abszolutóriumot szereztem belőle. Eredetileg bizánci görög és korai újgörög irodalommal szerettem volna foglalkozni.

Mi térítette el?

Tulajdonképpen egy véletlen. Az OSZK corvináit először digitalizáló Pytheas kiadó a 2000-es évek elején szerette volna kiadni a győri corvinát fakszimile kiadásban és magyar fordításban, aminek az elkészítésére  engem kértek fel. A kódex Flavio Biondo humanista történész Roma instaurata című művét tartalmazza. Ezt az alkotást az egyik első „modern” régészeti munkaként tartjuk számon, fő témája az antik Róma romjainak számbavétele. Mivel akkoriban még nem voltak ásatások, Biondo személyesen járta be a várost, és az antik szerzők művei alapján próbálta azonosítani a romokat – többnyire sikeresen. A kötet megjelenésével egy időben megpályáztam egy állást a Széchényi-könyvtár Kézirattárában, ahol – nyilván az előzőtől nem függetlenül – az akkori osztályvezető, Karsay Orsolya megbízott a corvinák gondozásával. Ez 2005-ben történt, és egy évre rá nekikezdhettem a Münchenben őrzött corvinák feldolgozásának.

Nemrég pedig Bécsben kutatott két hónapig. Pontosan mit?

Az OSZK, az Osztrák Nemzeti Könyvtár, illetve az Osztrák Tudományos Akadémia közös projektjében a kinti kollégákkal közösen tárjuk fel az Ausztriában őrzött 42 corvinát. Ebből Bécsben negyven darab van.

A modenai költő, Tribrachus verseskötete, amelyet Vitéz Jánosnak ajánlott. A címlap alján, középen Vitéz János képmása látható, körirata: Lux Pannoniae, Pannonia fénye. Bp., OSZK, Cod. Lat. 416., f. 2r, részlet 

És mire jutottak eddig?

Tudni kell, hogy a Corvina könyvtár létrejötte nem előzmény nélkül való volt. Elsősorban Vitéz János szerepére gondolok. A Hunyadi-család támogatóját, a nagy hatalmú kancellárt és főpapot hagyományosan az első magyar humanistának tartjuk. Az ő működése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar szellemi elit érzékennyé váljon az itáliai reneszánsz és humanizmus vívmányai iránt. 

Ez jelentősen segítette a Mátyás-kori reneszánsz kivirágzását. 

Nemcsak a gondolkodás, hanem a könyvkultúra terén is. A kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkező Vitéz aktív könyvgyűjtő volt, Itáliából pedig rendszeresen hozatott könyveket. Könyveinek egy része később bekerült a Corvina könyvtárba. Ez azon kódexek esetében nyilvánvaló, amelyek hordozzák az ő címerét – akár Mátyás címere alatt – és tartalmazzák saját kezű bejegyzéseit. Nem volt ismert azonban, hogy rengeteg más, Vitéz környezetéből származó és az ő esztergomi érseksége (1465–1472) idején készült, ám címerét és bejegyzéseit nem tartalmazó kódex is bekerült a királyi gyűjteménybe. Önmagában a Vitéz által kezdeményezett, nagy léptékű, szisztematikus hazai kódexkészítés sem volt ismert. Ennek felfedezése különös jelentőségű, hiszen kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy mit is jelentett az itáliai humanizmus tudatos átvétele Magyarországon a 15. század derekán. A bécsi kutatás többek között a Corvina könyvtárnak e rejtett, Vitéztől származó, hazánkban készült részével kapcsolatban hoz komoly új eredményeket, s gazdagítja mind a magyar, mind pedig az európai művelődéstörténetet.

Van kedvenc corvinája?

Erre nehéz válaszolni. Amit nagyon szeretnék egyszer alaposabban is megvizsgálni, mert csak egyszer láttam, még nagyon régen, egy kiállításon, az Antonio Averlino Velencében őrzött építészeti traktátusa. Talán azért is vonz annyira, mert ez az egykor Budán másolt és kifestett kötet önmagában is csodálatosan szép darab.

Hunyadi Mátyás magyar király világhíres könyvtára, a Bibliotheca Corvina az első humanista fejedelmi bibliotéka volt Itálián kívül, Európának az Alpoktól északra elterülő részén. Méreteiről csak feltevésekbe bocsátkozhatunk, talán kétezer kötetet számlált. A páratlan gyűjteményből – a kutatások jelenlegi állása szerint – körülbelül kétszázhúsz kötet maradt fenn, ezek ma Európa és az Egyesült Államok nagy könyvtárainak féltett kincsei. Magyarországon jelenleg öt közgyűjteményben ötvenöt corvina található, közülük a legtöbb – harminchét tétel – a magyar nemzeti könyvtárban. 

Az Országos Széchényi Könyvtár Corvina-programját húsz évvel ezelőtt indította el az OSZK akkori főigazgatója, Monok István. Ekkor kezdődött el a fennmaradt és a világ könyvtáraiban szétszórva őrzött kódexek szisztematikus, részletes újrafeldolgozása, s ekkor született meg a corvinahonlap első változata,  abból a célból, hogy a fennmaradt és corvinaként azonosított kódexeket és ősnyomtatványokat teljeskörűen bemutassa, távlati célként pedig virtuálisan egyesítse az uralkodói könyvtár köteteit, egy helyen elérhetővé téve valamennyi corvina teljes digitális változatát. A program részeként nyílt meg 2018-ban A Corvina könyvtár budai műhelye című kiállítás. Ezzel egy időben – a Bibliotheca Corvina Virtualis programban – a honlap is megújult, s a Magyarországon őrzött ötvenöt corvina teljes képállománya mellé felkerült a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek kilenc corvinájának  digitális anyaga is, elsőként a külföldi őrzőgyűjtemények közül.

A corvinák szisztematikus feltárása és a Bibliotheca Corvina Virtualis digitális kódexállományának gyarapítása az eltelt években is folytatódott az OSZK nemzetközi Corvina-projektjében – együttműködve a corvinakutatás magyarországi és külföldi szereplőivel, valamint a kódexeket őrző gyűjteményekkel.

A nemzetközi kutatócsoport jelenleg az Ausztriában lévő negyvenkét corvina feldolgozását végzi interdiszciplináris eszközökkel, a modern kodikológia kívánalmai szerint tartalmi, filológiai, művészettörténeti, kötéstörténeti és általános művelődéstörténeti szempontok alapján. 

2022-ben a kutatócsoport megkereste mind a negyvenöt olyan gyűjteményt világszerte, ahol corvinákat őriznek, megrendelve a kódexek digitális másolatát, engedélyt kérve a közzétételükhöz a corvina.hu honlapon.

A százötvenöt kódexből a múlt évben mintegy ötven digitális másolatát sikerült ajándékként vagy vásárlással megszerezni. A digitális kódexek feldolgozása folyamatban van, a Firenzében őrzött  corvinák közül tizenegy, a három veronai és a nürnbergi kódex másolata már kikerült a honlapra, a kutatók által készített információgazdag kétnyelvű leírásokkal.

A Corvina könyvtár budai műhelye – A kiállítás rövid összegzése
Zsupán Edina, a kiállítás kurátora
A felvétel a Történeti Interjúk Tárában készült az Országos Széchényi Könyvtárban 2018 nyarán.

 

 

Nyitókép: Kálmáncsehi Domonkos breviáriuma (1481). A Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításon az Országos Széchényi Könyvtárban 2018. november 5-én. (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

 

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
ekeke1
2023. július 25. 05:20
" Ami biztos, hogy ma nagyjából 220 corvináról van tudomásunk szerte a világban, és nem valószínű, hogy előkerülnének továbbiak. Ezeket több mint ötven különböző helyen, javarészt európai és egyesült államokbeli könyvtárakban őrzik." És egyiptomi, görög stb mintára nem lehetne ezeket hivatalosan is visszakérni?
5m007h 0p3ra70r
2023. július 24. 21:33
Esetleg poltikai figyelemfelkeltés céljából érdemes volna nyilvánosan elégetni. Közben a Kelenföldi pályaudvar valamelyik építési kérítését borogatva. Az olyan európaiértékes demokratikus lenne. Mindjárt dőlne a lé, meg lenne egyből erectus program.
Sztrovacsek
2023. július 24. 20:12
Mit üzennek a mának Mátyás corvinái? Amit ennyi év után belemagyaráztok.
connorj
2023. július 24. 19:50
Ezt üzenik: https://www.youtube.com/shorts/od_GOok9HNU
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!