Az évszázad szárazságát éljük, de itthon lesz elég élelmiszer – Nagy István miniszter a Mandinernek

2022. július 01. 14:54

Az elmúlt száz év eddigi legnagyobb aszálya sújtja Magyarországot – erősítette meg a Mandinernek Nagy István agrárminiszter. Szerinte mégis betakaríthatunk annyit, amennyi a hazai fogyasztást kielégíti.

2022. július 01. 14:54
null
Joó István
Joó István

Szinte átokként nehezedik az Alföldre az aszály, a Mandiner Békés megyei bokáig érő kukorica és napraforgótáblák látványán tapasztalta: odalett a termés java. Hazánkban a katasztrofális aszály nem azzal kezdődött, hogy sokfelé hetek-hónapok óta nem esett. Idén már az év első hónapjaiban sem hullott érdemi csapadék, „téli aszály” vetítette előre a baljós nyarat. A tavaly nyáron mélyen kiszáradt talaj kellően mély rétege télen sem töltődött fel csapadékkal. Mindehhez társul most a roppant szárazság mellett a napsugárzás rendkívüli intenzitása.

A legnagyobb aszálykárok a Dunától keletre, azon belül a Dél-Alföldön: Békés és Csongrád-Csanád megyében mutatkoznak, de például Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyírségi részén is aggasztó a helyzet. Nagy István agrárminiszter hírül adta,

az elmúlt két hétben a korábbi átlag alig 50 ezer helytár helyett 251 ezer hektárra jelentettek agrárkárigényt

a termelők. A kialakult helyzetben az agrártárca minden lehetséges eszközzel támogatja a gazdálkodókat, az agrárkár-enyhítési rendszer fontos segítséget jelent a termelőknek.

A miniszter rámutatott: az állattenyésztő ágazatot is fokozottan sújtja az aszály. Ők nemcsak azzal szembesülnek, mint a növénytermesztők, hogy a műtrágya, a növényvédőszer, az energia- és üzemanyagárak magasabbak, hanem azzal is, hogy a takarmány ára szintén felszökött.

Az elmúlt száz év eddigi legnagyobb aszálya sújtja Magyarországot – összegzett a Mandinernek Nagy István agárminiszter. Szerinte ha két hétig nem érkezik nagyobb mennyiségű eső, a károk szinte beláthatatlanok lehetnek a kukorica- és napraforgótermés tekintetében. Ugyanis két fő őszi betakarítású növényünket – a napraforgót és a kukoricát – rendkívüli módon sújtja már most is az aszály.

mert addigra ki fognak sülni a magok” – állapította meg Nagy István. Rávilágított: a gabonatermelők mellett bajban vannak a szántóföldi zöldségtermelők is.

Búzával a miniszter szerint még csak-csak rendben leszünk; beköszöntött az aratási idő. Persze nyilván kevesebb lesz a termés, mert a magok tömege nem tudott úgy kiteljesedni, megsültek a kalászosok. Az ország keleti részében

2,5 tonnás termésátlag várható csak a normális viszonyok közötti 6-7 tonna helyett;

ez az arányváltozás a learatott árpánál már valóság. Ugyanakkor nagyobb területen vetettünk legutóbb gabonát, ami összességében kompenzálja a megcsappant termésátlagok hátrányát.

Kérdésünkre, hogy az aszály okozta probléma mennyire kombinálódik a szomszéd országban dúló háborúéval, Nagy István leszögezte: „Az aszály, illetve – például az energia- és üzemanyagárak révén – az elhúzódó  háború és a brüsszeli energiaszankciók együttesen súlyos gondot okoznak a magyar mezőgazdaságban. Egész Európában drágul az élelmiszer, de

hiszen hazánk alapvetően húszmillió ember, vagyis lakosságunk duplájának ellátására képes.”

De vajon hogyan hat Magyarországra, hogy a szomszédunkban dúló háború hadviselő felei a világ legnagyobb gabonaexportőr államai közé tartoznak, és hogy az orosz-ukrán háború következtében 20 millió tonna gabona „ragadt bent” Ukrajnában? Nagy István agrárminiszter válasza így hangzott: „Mivel előrelátó kormánya van Magyarországnak, olyan bejelentési kötelezettséget léptettünk életbe, amelyből felmérhetjük, mekkora terméskészlet fog rendelkezésére állni a betakarítás nyomán. Az így lehetségessé váló

a globális piac vészjelzései miatt.”

A tárcavezető ezzel zárta Mandinernek adott nyilatkozatát: „Az élelmiszerválság migrációs válságot is hozna. Minden szempontból a béke mielőbbi rendezése a legfontosabb!”

Összesen 71 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
CsakOlvas
2022. július 01. 19:09
Miután ennyi vízügyi szakértő hozzászólt, kéretik az észrevételeket a minisztériumba is beküldeni. Írjak címeket, vagy megtaláljátok?
Piliscsabai
2022. július 01. 18:54
Tán nem kellett volna, elbontani a félig kész nagymarosi duzzasztót és erőművet, hanem megépíteni az összes prof. Mosonyi Emil által javasolt duzzasztót, ami visszatartotta volna a vizet és biztosította volna az öntözés lehetőségét. - 200-as lánchídi mérce alatt nem folyik be víz a Soroksári-Dunaágba, mert addig kotortuk a Dunamederet a hajózóút biztosítása érdekében, amennyiben megépült volna Adonynál a duzzasztó a Duna szintje magasabb lenne, ergo biztosítva lenne a hajózóút, magától befolyna a víz a Sorokséri ágban, és a magasabb vízszint következtében emelkedne az Alföldön a talajvízszint. Alacsony talajvízszint és kevés csapadék következtében sivatagosodik az Alföld. Be kellene fejezni a Duna-Tisza-csatornát, ami most csak Dabasig tart és lenne öntözővíz az Alföldön. A tervezett fajszi duzzasztó emelné a Duna mentén a dél-alföldi talajvízszintet, és megfelelő kialakítás esetén a paksi atomererőmű szivattyúzás nélkül kapna hűtővizet a felvízről. A tervezett csongrádi duzzasztó Szolnokig biztosítana öntözővizet. Csak be kellene ismerni, hogy jól megvezették az embereket, hogy népszavazáson ez ellen szavazott a többség
csulak
2022. július 01. 18:39
meg kell tanulni a spanyoloktol hogyan kell szarzsagban gazdalkodni, mert nemsokara nalunk is mediteran eghajlat lesz, es mivel tenger nincs sokkal nagyobb lesz az elsivatagodas
fatman
2022. július 01. 17:52
Ez nagy veszteség... Tovább drágítja az élelmiszereket, és csökkenti az exportot...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!