Csaknem húszezer torokból szólalt meg Himnuszunk az első mérkőzés előtt. Aki ott volt, soha nem felejti. Még akkor is örök emlék, ha a fiúk rengeteg hibával, érthetetlen megoldásokkal játszottak, és a Hollandia elleni váratlan vereség sajnos minden további eseményt meghatározott.
2022. január 19. 11:16
p
1
0
0
Mentés
Edvi László írása a Mandiner hetilapban.
Vajon mi lesz itt? – tette fel magában a kérdést az arra járó, amikor a Népliget mellett, a buszpályaudvar szomszédságában elkezdődött a tereprendezés. Létezik, hogy ez a csarnok nagyobb lesz, mint az út túloldalán lévő focistadion? – gondolkozott magában később, amikor már látszódott, hogy egy fedett sportlétesítmény körvonalazódik. Aztán izgatottan fogadta az örömhírt, hogy az itt épülő multifunkcionális csarnok a hazai kézilabda-Európa-bajnokság helyszíne lesz. Türelmetlenül várta, és elvarázsolva bámulta a próbavilágítást az ősz végén. Aztán eljött a nagy nap! Megnyitotta kapuit a csodacsarnok, és özönlöttek a szerencsés jegytulajdonosok az Európa-bajnokság nyitómérkőzésére. A kézilabdaért a hetvenes évek óta lelkesedő szurkoló pedig végigfuttatta az agyán legkedvesebb emlékeit, amelyek ehhez a sporthoz kötik.
A most zajló esemény a válogatott eredményeitől függetlenül is igazi ünnep”
A kezdetek kezdetén még szabadtéren csatároztak a honi legjobbak, salakos, bitumenes pályákon. Ha esett az eső, akkor vizes talajon, vasgolyó súlyúvá nehezedett labdával. Honvéd, Elektromos, Spartacus, Tatabánya, Debrecen. Ezek voltak a kor legnagyobb csapatai. Varga Pista, Kovács Péter, Őri Péter, Bartalos Béla, a Vass testvérek és még sok név jutott az eszébe. Meg egy 1978-as bajnoki címet eldöntő rangadó, amelyen a Debreceni Dózsa a Tatabányai Bányászt fogadta nyitott, bitumenes pályáján tizenkétezer néző előtt. A pontos szám nem ismeretes, akkor még nem voltak beléptetőkapuk, csak öreg jegyszedők, a kerítésen belógó nézők és lelkes fiatalok, akik az úttörő-igazolványuk felmutatásával ingyen mehettek be. Becsült nézőszám volt az a tizenkétezer, de közel lehetett az igazsághoz. Az biztos, hogy azon a kézilabda-mérkőzésen volt a helyszínen a legtöbb néző hazánkban idén január 13-áig.
A huszonegyedik század aztán elsöpörte ezt a 43 éves csúcsot. Húszezer néző kézilabda-mérkőzésen, ez annyira valószínűtlenül hangzik! Nézi az ember a sportág küzdelmeit a német Bundesligában, és hallja a nézőszámokat, de nem igazán tudja elképzelni a hangulatot a televízió előtt. Január 13-a óta már nálunk is tudja néhány tízezer szurkoló, milyen érzés, amikor ennyien drukkolnak zárt helyen. Egy igazi szentélyben!
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.