Már megint összefogásvitába fulladt a nagy ellenzéki kampánykedv

„Most már aztán tényleg elég!

Ebből az egy mondatból is állhatna ez a cikk. Hiszen úgy tűnik, nem volt elég 2014, 2018 és a 2019-2022 közötti vetélkedés sem ahhoz, hogy az antiorbánista ellenzék pártjai a célszerűen megvariált júniusi EP- és önkormányzati választások előtt ne fulladjanak bele az újabb teljes összefogás-vitába.

[...]

2024-ben éppen arra lenne lehetőség, hogy nekifusson az antiorbánista politikai osztály még egyszer: két listával hely, hatalom és képviselet is jutna azoknak az embereknek, akik mind az orbáni gépezettől, mind pedig a DK-tól idegenkednek, és a fővárosban is van számos ilyen szavazó. Miért ne adjanak ők felhatalmazást egyes ellenzékieknek, például a Momentumnak vagy akár a Kétfarkú Kutyapártnak arra, hogy úgy irányítsák a fővárost, ahogyan ők szeretnék? Hogy csak olyan embereket lehessen megválasztani például fővárosi cégek és bizottságok élére, akikkel mindkét lista képviselői egyetértenek?

Mindez a klasszikus, liberális demokrácia, ezért létezik az európai országok parlamentjeiben kettőnél több párt. Karácsony viszont minderre most azt mondja, ez káosz.

Érvei között szerepel, hogy a felmérések szerint a választók ehelyett egy nagy tömböt akarnak, és hogy a fő gond a külön listákkal az, hogy mindegyiknek legalább három kerületi polgármester-jelöltet is fel kell állítania.

Itt most nem törődnék azzal a körülménnyel, mit mondanak a felmérések. Az viszont, hogy a két listának gondot okozna úgy koordinálni, hogy 3-3 kerületi polgármesterjelöltjük van, már súlyosabb állítás. Világos, hogy az elmúlt jó pár évben éppen a Momentum a párt, az MSZP mellett, ahonnan polgármester dezertált a DK-hoz Déri Tibor személyében, ezért szeretnének az egy szem VI. kerületi vezető, Soproni Tamás mellé többet is. De ha az ellenzéki együttműködés annyira gyenge lábakon áll, hogy mindenkit közös listára kell terelni, és a három polgármester – akár előválasztás útján – történő jelölése és kiválasztása sem menne, akkor kérdéses, mi értelme az egésznek egyáltalán.

Karácsony Gergely tehát éppen a fővárosi szavazók előtt álló opciókat, tehát hatalmukat szeretné korlátozni éppen az összefogásdumával. Nyilvánvaló, hogy mitől fél: politikai szövetségesei fogynak, az MSZP és a Párbeszéd alkotta tömb zsugorodik, az LMP pedig – saját méretét tekintve öngyilkos taktikával – többé semmiféle együttműködést nem akar. A Momentum mint külön lista őt a DK hatalmában hagyná saját szövetségében. Érthető, hogy ez ijesztő perspektíva. Emiatt viszont megtagadni, hogy mindent elkövessen azért, minél több fővárosi választó jusson normális képviselethez júniusban, elvi hiba, erkölcsi botlás.

Donáth Anna fenntartásai, amelyeket Soproni Tamás terézvárosi polgármester is oszt, tehát teljesen jogosak. Ha pedig mégis Karácsony nézetei diadalmaskodnak, és a ballib oldal ismét egy masszában, felszegett fejjel indul neki a választásnak, akkor sem bizonyosodik be igaza, hiszen a helyzettel elégedetlen választóknak még mindig ott van a Kétfarkú Kutya Párt – amely ebben az esetben a mérleg nyelve lehet. Akkor pedig a vitustánc újabb, fárasztó, és nyomorúságos köre után ugyanott lesz a kedves fővárosi koalíció, ahová a Momentum külön listájával is eljuthatott volna, csak immár kevesebb szavazattal.”

***

Nyitókép: MTI/Illyés Tibor