Kedves Imre! Isten, haza, család, ilyen egyszerű – a többi lényegtelen

2023. szeptember 26. 06:05

Mi mozgat titeket? A tagadás ősi szelleme, mint Lucifert? Valószínű, hogy a puszta rombolás a cél, mert az viszonylag könnyű. Építeni már nehezebb.

2023. szeptember 26. 06:05
null
Ungváry Zsolt
Ungváry Zsolt
Mandiner

Ha valakire szavai, tettei (vagy akár gondolatai vagy mulasztásai) miatt rászállnak, ezeket tendenciózusan felhánytorgatják, azt a modern sajtó karaktergyilkosságnak nevezi.

Mivel senki sem szeretne gyilkos lenni (na jó, vannak ilyenek is, de a médiamunkások között azért nem alapvető), kissé riasztó valakinek a nézeteivel tendenciózusan szembeszállni. Ugyanakkor bizonyos vélemények mellett nem lehet szó nélkül elmenni, mert – látjuk mindenfelé – a legabszurdabb nézet is hirtelen akár politikai programmá, ad absurdum törvénnyé és elvárássá válhat.

Az egyéneket azért kell megnevezni, mert konkrét személyek terveiből és cselekedetiből áll össze a világ. Legfeljebb azon lamentálhatunk, érdekes-e annyira egy figura, hogy sok energiát, nyomdafestéket és elektromos jeleket öljünk bele. Hány karaktert ér meg egy-egy karakter(gyilkosság)?

Magunk emeljük tényezővé az egyébként marginális és érdektelen Perintfalvikat, Mérőket, Parászkákat, Puzsérokat.

Mondanak valami nagyon durvát, teljesen vállalhatatlan, könnyen cáfolható abnormalitást, és ezzel szellemi izgalomba hoznak minket. (Lehet, hogy a mesterséges intelligencia mintájára alkottak egy mesterséges hülyeséget is, az generálja ezeket a cikkeket?) 

Mi, keresztények persze sosem a személyt, hanem mindig az általa képviselt eszmét bíráljuk. Ezúttal Para-Kovács Imre két megszólalása kapcsán igyekszem az egyediből az általánosba jutva bemutatni a jelenséget. 

Elöljáróban megemlítem, hogy életemben egyszer találkoztam vele, egy vitát moderált, amit az ateista társaság képviselőjével folytattam. Noha a transzcendens kérdések tisztázása helyett alapvetően egy kormányellenességre kihegyezett projektbe futottam bele, nem őrzök Para-Kovácsról rossz emléket, a markánsan eltérő világnézettől eltekintve szinte még szimpatikus is volt.

Annál inkább nehezen megfejthető, vajon miért gondolkodnak és éreznek annyira másként, miért képtelenek megérteni a mi érveinket, miért nem mulasztják el kinyilatkoztatni, mennyire unják Trianont meg a kereszténységet.

Miért támadnak olyan bőszült erővel két kiemelt témánkra, a haza és a hit fogalmaira. Mivel joggal érezzük, hogy mindkettő veszélyben van, ezért feltekert üzemmódban vagyunk; van, aki a jegesmedvék pusztulására gerjed, más a széndioxidra, a jégtáblák olvadására vagy a bánáti bazsarózsára.

Így pontosan tudják, mivel lehet minket provokálni, talán még élvezik is: „Szeretném elmondani a kedves hallgatóknak, hogy voltak országok itt a földön, és voltak üres helyek. Mert az nem kellett senkinek, nem volt jó hely. És akkor bementek ide emberek, és azt mondták, hogy mi is ország vagyunk. És akkor a valódi országok mondták, hogy jól van persze.

Ezt is ajánljuk a témában

Árpádék hatalmas területet vontak uralmuk alá, gyakorlatilag veszteség nélkül. Ötven-hatvan évig rettegésben tartották az egész kontinenst. Hasonló nagyságú és megközelítően olyan jól szervezett állam, mint a Szent István-i, független egyházszervezettel és erős központi hatalommal, nem nagyon akadt a korabeli Európában.

Franciák, olaszok ilyesmiről nem is álmodhattak, a Német-római Császárság története során végig lazán kapcsolódó részekből állt. Hódító Vilmos majd csak 1066-ban kel át Normandiából. A spanyolok az Ibériai-félsziget felét birtokló mórokkal küszködnek a XV. századig. A lengyelek teljesen behatárolhatatlan területe ide-oda csúszkált. A magyar Hedvig hathatós közreműködésével a litvánokkal létrehozott perszonálunió után lenyúlták a litván területeket és még a dinasztiájukat is.

Igazából valódi ország a miénken kívül nem is nagyon volt. Hogy a Kárpát-medence mennyire „nem volt jó hely”, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ezer éve folyamatosan erre fáj a foga birodalmaknak (Habsburg, német, orosz, szovjet, oszmán), és megannyi népnek szerbektől a románokig, németektől a csehekig.

De Para-Kovács a történelmi elfogultságot jelenbeli coming outtal tromfolja, amikor így szól: (külföldön) „én mindig azt mondom, hogy román vagyok!”. 

Legalább becsülettel bevallja, hogy annak tartja magát. Így nézve egészen adekvát a viselkedése, viszonyulása a magyarsághoz, Trianonhoz.

Megköszönnénk, ha a többiek is elmondanák, igazából kik is ők. Persze, benne van az emberben a kisördög: tényleg annak tartja magát? Akkor értelemszerűen a magyar identitáshoz, kultúrához, tudathoz nem sok köze van, inkább az Adevarulba írjon cikkeket meg a bukaresti rádiónak nyilatkozzon (ha tud egyáltalán románul).

Ha meg hazudik, nos, mifelénk ez fura, de ’56 és Gyurcsány óta tudjuk, hogy vannak akik hazudnak reggel, délben és minden hullámhosszon, és ez nem is zavarja őket, mert lényük szerves része.

Másfelől Para-Kovács szerint „»a kereszténység a nemzetek kokainja« szlogen új fejezetet nyithatna a kelet-európai (kis) középállamok nyomorúságában”. Ebben sok új nincs, Marx már a nép ópiumának nevezte a vallást, nem értek hozzá, de a kokain valami hasonló lehet.

Ezt is ajánljuk a témában

Nekünk mindig ez a rohadt építés jut: kommunizmus, szocializmus, illiberális demokrácia, klerikálfasiszta mintaállam Európa szívében.” Azért válasszuk szét azt, amit magunk építünk – ezeréves állam, Aranybulla, székesfehérvári törvénynapok, vallásszabadság, vármegyerendszer, szuverenitás akár birodalmakon belül stb. – és amit építtetnek velünk: kommunizmus, nyugati demokrácia, EU stb.

Két dolgot támad következetesen: Isten, haza. De nyugodtan ide vehetjük a családot is, mert általában azt is szokták; nem véletlenül lett kiválasztva ez a hármas jelszó, ami köré mi az életünket fölépítjük. Érdekes módon aki nemzetietlen, az többnyire hitetlen is, és az LMBT kérdésben a betűszó mellett foglal állást.

Mi mozgatja őket? A tagadás ősi szelleme, mint Lucifert? A puszta rombolás a céljuk, mert az viszonylag könnyű, építeni kicsit nehezebb.

Mi építkezünk, ha nem is kommunizmust meg hasonlókat, hanem egy nemzeti, szuverén, magában bízó büszke államot. Ők kívülről nézik, és nem látják. Mi belülről értjük, mit miért teszünk és kire miért szavazunk. 

Azért olykor lebuknak, és kiderül, hogy a zuhanó repülőben már tényleg nincs ateista; egy másik nagy szkeptikus megmondóember, Vágó István egész életművét a felesége egyetlen mondattal hazavágta. Azt nyilatkozta ugyanis az özvegy a temetés előtt: „Jólesik látni, mennyien imádták, és csak azt kívánom, hogy ezt ő odafentről lássa, hogy milyen megható megemlékezések vannak róla.” 

Állítólag Voltaire azt kérte barátaitól, hogy ha haldoklik, ne hívjanak papot hozzá. Amikor elkövetkezett az agónia, mégis könyörgött érte, és a közelállók szíve megesett a szenvedőn. Elhívtak egy papot. Voltaire azonban felépült, szemrehányással illette barátait gyengeségükért, és amikor újra – immáron csakugyan – haldoklott, és megint kétségbeesetten kiabált feloldozás után, a barátok erősek maradtak, és Voltaire testi és lelki kínok között, az Úristen nélkül halt meg.

Bármit gondolunk is róluk, azért a mi felelősségünk is, hogy senki se végezze ilyen elhagyatottan.

Ezért újra és újra elmondjuk, mik a vezérfonalak. A többi már az ő felelősségük.

Kedves Imre: Isten-haza-család. Ilyen egyszerű. A többi lényegtelen.

(Nyitókép: Facebook)

 

Összesen 72 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Sulammit
2023. október 04. 07:26
Erre a külsőre és belsőre lepusztult önsorsrontó emberre kár időtpazarolni.
lilla50
2023. szeptember 28. 11:36
Mindig az a kérdés, hogy mire vagyunk büszkék. a saját boldogulásunk sikereire és általa gazdagodik az haza vagy a haza sikereire- és abban mi magunkat nem is keressük Minőségileg a kettő más ! Ez a világlátás különbözősége. /lucifer egyébiránt a fény volt és nem a gazság --a tévelygő, aki a mennyben letaszítatott, de sehova nem ért egy I.századi fordítás hibája azonosította a sátánnal és attól kezdve kevergetik Lucifer = a Vénusz bolygóval is -- mert az is "tévelygő"a Hold hol ezen hol azon az oldalán tűnik fel//
harcimarci-9-9
2023. szeptember 27. 08:26
A fényképhez: sajnálom a családját, szörnyű lehet ezt a fertelmes pofát nézni minden nap.
backdrive
2023. szeptember 27. 06:05
Zsolt, melyik Isten? Orbáné vagy a pápáé? Mert a kettő nem ugyanaz..
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!