Zsoldos Attila szerint évszázadokon át félreértelmezték nagy királyunk cselekedeteit.
II. Andrást a történettudomány sokáig gyengekezű, sikertelen királyként mutatta be, akire a nemesek ráerőltették az Aranybullát. Ez teljes tévedés – állítja a korszak kutatója, Zsoldos Attila történészprofesszor a Magyar Nemzetnek. A történész a 800 éves Aranybulla címmel az Országház Könyvkiadó gondozásában nemrégiben megjelent könyvében a kedvezőtlen kép átfestésére tesz kísérletet. A
amely homlokegyenest ellentétes az emberemlékezet óta hangoztatott „gyönge király” narratívájával.
Kiderül, hogy a Bánk bán című dráma és a belőle készült opera nagyban hozzájárult II. András „arcvesztéséhez”, de a történész szerint ezért nem tehető felelőssé sem Katona József, sem Erkel Ferenc, hiszen egyetlen művészi alkotástól sem várható el történelmi hűség, a fehér foltok fikciókkal kitöltése és a történet kiszínezése az alkotói szabadság része.
Hangsúlyozta: az, hogy a drámában II. András azt mondja, hogy nem meri megbüntetni felesége gyilkosát, kitaláció. „Pontosan tudjuk, hogy a tényleges merénylő nem Bánk volt, hanem a drámában Petur néven szereplő előkelőség, Töre fia Péter, aki karóba húzatva végezte társaival együtt. A valóságban Bánk nem volt bűnös, később magas tisztségeket töltött be. Csak két évtizeddel később vált kegyvesztetté valamiért, és ennek kapcsán utólag vádolták meg azzal, hogy köze volt a merénylethez.”
Zsoldos Attila elmondja, hogy a sikamlós történetnek, hogy Bánk bán fiatal feleségének megbecstelenítését Gertrúd királyné intézte,
A királyné elleni merénylet pedig tény ugyan, de a hátteréről nem tudunk semmit, ez a korrekt történészi válasz.
Borítókép: Zsoldos Attila (Fotó: Bach Máté)
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Ma van a magyarországi holokauszt 80. évfordulója, melynek alkalmából egy szinte teljesen ismeretlen rabbi életét idézzük fel.
Most mit lehet erre mondani?
A hagyományos, tudáslapú oktatás olyan képességeket ad át, melyeket a kompetencia-alapú oktatással nem lehet pótolni - vallja Setényi János.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
Számos ok miatt érdemes felkeresni a Délvidéket. Kezdjük mindjárt Szabadkával.
„Ebben az országban szerintem sosem támogatták azokat, akik a saját országuk ellen dolgoztak” – jegyezte meg az államtitkár.
Százával zajlanak a letartóztatások, egy elnökjelöltet is elkaptak.
