Nem jött be a Tomori-terv, de igazságtalan az érsek nyakába varrni a mohácsi vereséget

2021. augusztus 27. 16:19

Új kutatási eredmények hangzottak el egy pécsi konferencián a mohácsi csata körülményeiről.

2021. augusztus 27. 16:19
null

„Az 1526-os mohácsi csatatér kutatásának legújabb eredményei alapján igazságtalanok azok a vádak, amelyek jelentős részben Tomori Pál (1475-1526) kalocsai érsek, a keresztény sereg fővezére nyakába varrják a vereséget” – vélekedik Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Mohács 500 Program vezetője.

Nem jött be a Tomori-terv

A PTE történeti földrajz professzora a – mások mellett a PTE és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által szervezett –Háború, tájformálás, hasznosítás címmel pénteken, Pécsen zajló, több tudományt és szakterületet érintő konferencián elhangzó, hasonló tartalmú előadását követően beszélt minderről. Elmondta: kutatócsoportjuk azután jutott az új megállapításra, hogy a csata korabeli tájrekonstrukcióját követően megvizsgálták a keresztény és a török hadvezetésnek – a környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodás révén – valószínűsíthető haditerveit.

A szakember szerint a nagy számbeli fölényben lévő ellenséggel szemben Tomori Pál akkor remélhetett győzelmet, ha nem karolják át csapatait a törökök. A csatatéren kelet felől a Vizslaki-rét „mély mocsara”, nyugat felől a Borza-patak kiterjedt ártere korlátozta a törökök mozgását, valamint kijelölte a felvonulás és az összecsapás helyét – tette hozzá. Pap Norbert kiemelte, úgy tűnik a felállásból, hogy a feltehető haditerv szerint ezen a jól definiált, száraz, fátlan síkon akarta Tomori Pál megvívni a harcot úgy, hogy a török seregnek csak egy részével kelljen egyszerre megküzdeni:

a víztestek közötti „csőben” korlátozottan vonulhattak fel a török csapatok.    

A Tomori-terv minden bizonnyal egy döntő lovasroham volt úgy, hogy a török sereg elejét megverik, ami szerencsés esetben a csata megnyeréséhez vezet. Így biztosítani kellett, hogy az oszmánok átkelhessenek a Borza-patakon, a török hadvezetés azonban feltehetőleg megértette Tomori tervét. A oszmán fősereg nagy része nem kelt át a Borza földvári átkelőhelyein, hanem tábort kezdett verni, attól délre és nyugatra is védekezésre rendezkedett be – véli a kutatócsoport.    

Névtelen hősök és zsoldosok

Pap Norbert szerint a Tomori-féle terv – amennyire meg lehet ítélni – nem volt rossz, de a kivitelezés nem sikerült jól. „Túl későn indult rohamra a keresztény lovasság, a török tűzfegyverek megtörték a páncélosrohamot, az oszmánok pedig újabb és újabb erőket vetettek harcba” – mondta. A kutató összegzése alapján Tomori Pál haditerve egy racionális alapokon álló és jó elképzelés volt. Mint fogalmazott, alakja sok tekintetben a bűnbakképzés áldozata lett. Pap Norbert szerint időszerű lenne az eltelt csaknem 500 év után rehabilitálni Tomori Pált és alakját a nemzeti pantheonban méltó helyre helyezni, ahogy a sereg más vezéreit, köztük az

ott elesett további hat főpapot és más nemeseket is.    

A kutató rámutatott: „az egyik fontos kérdés, ami körül az idei évfordulós konferencia forog, az az, hogy kik a csata hősei, kik érdemlik meg az emlékezést, a csata névtelen hősei, a pénzért harcoló zsoldosok, vagy a sereg felelősséget vállaló vezérei, köztük a jelentős bandériumokkal felvonuló főpapok, akik vértanúságot is vállaltak a csatatéren”.    

Közeleg az évforduló

A konferencián Hargitai János (KDNP), a mohácsi csata 500. évfordulójáról történő méltó megemlékezéssel összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos beszédében kiemelte: mohácsi csata közelgő 500. évfordulója összetett jelentéssel bír. „Egyszerre lehet a kegyelet, a nemzeti hősiesség és a közép-európai összefogás emlékéve” – hívta fel a figyelmet. „Az erre való felkészülés szerves részét képezi az 1526-os csata részleteinek régészeti és történettudományi kutatása és a péntekihez hasonló szakmai rendezvények” – tette hozzá.   

A miniszteri biztos szerint az évforduló méltó megemlékezését segíti, hogy mind a helyiek, mind a tudományos élet szereplői, mind a kormányzat elkötelezett iránta, ez a korábbi jubileumok idején nem mindig volt így – mondta. Felföldi László pécsi megyés püspök emlékeztetett arra, hogy csaknem 500 éve Mohácson hét főpap adta életét a hazáért. Meglátása szerint a jeles évfordulón nekik is meg kell adni a méltó végtisztességet, hiszen cselekedettükkel tiszteletet érdemelnek az utókortól. Szerinte Mohács nemcsak a veszteség, hanem a talpra állás és a győzelem jelentését is magában hordozza – utalt a keresztény haderők diadalával és a törökök súlyos vereségével végződő 1687-es második mohácsi csatára. 

Változó történelmi emlékezet

Fodor Pál történész, turkológus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója előadásában utal rá: az elmúlt fél évezredben a csata emlékezete több változáson is keresztülment, a következő évforduló is magában hordozza mindezt. 

Szerinte 2026-ig több jelentős tudományos munka is készülhet a kormányzat támogatásával, ezek egy része már el is indult.

Így például össze lehet állítani a csata jelentősebb magyar résztvevőinek életrajzát, és összefoglalás, repertórium is készülhet a csatáról szóló közép-európai szakirodalom alapján” – mutatott rá.    

Hóvári János történész, turkológus, korábbi nagykövet arról tartott előadást, hogy miként alakult a csatatereken az emlékezeti építmények emelésével kapcsolatos hagyomány Európában, ennek gyökerei a napóleoni háborúkra nyúlnak vissza. Azt mondta, Mohácson – vélhetően a vesztes ütközet miatt – egyelőre az itt összefogó közép-európai népek emlékezetét nem hordozza a nyugat-európaiakhoz hasonló építmény. A pécsi konferencia további részében még mintegy húsz tudományos igényű előadás hangzott el egyebek mellett a katonai emlékezet és a csatatérkutatások témakörében.

(MTI)

Nyitókép: Szakemberek kutatják át fémkeresőkkel a mohácsi csata feltételezett helyszínét a baranyai Majs közelében a Janus Pannonius Múzeum, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészeti tanszéke és a Detect Max Hungary Kft. együttműködésében zajló régészeti kutatás során 2019. március 24-én.MTI/Sóki Tamás

Összesen 86 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Bell & Sebastian
2021. augusztus 28. 11:15
Ha higgadtan végiggondoljuk, Szulejmán rendkívül agyafúrt haditervet eszelt ki, először is beült középre, hogy jól láthassa mindenki, még az ellenség is. Másodszor: az ágyúkat látszólag átengedte az első rohamnak, akár még lovagolhattak is rajta a magyarok, hadd higgyék, hogy győztek, csak mozdítani nem bírták a török ütegeket. Amikor megindult a főtámadás, ami nem bírt belendülni, egyszerűen visszafoglalta az odacövekelt ágyúit és elkezdte felhasználni a bőségesen felhalmozott készletei maradékát, amit meghagytak a magyarok. Szegény Tomori valószínűleg elesett az első percekben, mert az első vonalból küzdött, így lehetősége sem maradt a korrekcióra. Volt még a társparancsnok (Szapolyai) és a király, aki intézkedhetett volna, de a jól ismert okokból ez nem történt meg. Mellékszál, de az sem mellékes, hogy a délután közepére már unták a várakozást, ezért vita alakult ki arról, vonuljanak vissza a táborba vagy támadjanak, amit a király döntött el.
fagyongy.fgy
2021. augusztus 28. 07:47
Nem tudom, hogy pontosan mi az, ami "egyszerűen nem igaz", mert a hozzászólásomban hat állításra feleltem, amik között volt tökéletesen helytálló és nem vitatott/vitatható, meg olyanok is, amelyek legfeljebb részben fedték a valóságot, vagy - más források alapján - akár tévedésnek is minősíthetők. Brodarics leírása azért fontos, mert bár nem katona, igyekezett minden emlékezetébe vésődött mozzanatot utólag időrendbe szerkesztve megírni és helyenként értelmezni is. Nyilván a csata sokkjában sok mindent torzítottan érzékelt és az egyes események fontosságával és jelentőségével sem lehetett tökéletesen tisztában. De az jól érezhető, hogy őszintén törekedett arra, hogy ennek a végzetes napnak (és a hozzá vezető eseményeknek) minél hitelesebb képét rajzolja meg. Nemcsak a saját emlékképeire hagyatkozott, hanem más - számára elérhető túlélők (pl. fogságba esett, majd kiszabadult lengyel urak, akiket név szerint is említ) - beszámolóit is figyelembe vehette. Ezzel együtt is: ugyancsak hiányos a boldog utókor tudása a csata minden részletét illetően, ezért botorság éles állításokat és következtetéseket, meg főleg: tudálékos bírálatokat megfogalmazni annak kapcsán. A vereséghez vezető utat a mieink részéről biztosan "hibák" ezrei kövezték ki: mit tudhatunk arról, hogy pontosan melyik volt ezek közül a "végzetes"? Nyilván, hogy a török tüzérségének is szerepe kellett legyen ebben, akár úgy, hogy "nem váltotta be" Tomori előzetes "reményeit", akár úgy is, hogy "elsöpörte" a második hullám, meglehet rosszul célzott támadását. Brodarics többször is említi, hogy emlékezete szerint a jobb szárny felől kezdett kibontakozni a káosz, úgy ítélhette meg, ott történt valami végzetes. Fogalmunk sem lehet arról, hogy mikor és hol esett el Tomori és a szárnyak vezérei, mikor maradt tényleges vezetés nélkül a sereg, de a csata sorsát végleg megpecsételő momentum valami ilyesféle lehetett. Török részről a seregük számbeli különbségéből adódó manőverezési szabadság, az átkarolás kivitelezhetősége, az egyértelmű tüzérségi fölény mellett még a janicsárok veendők figyelembe, "csatadöntő" tényezőként: sajnos ekkor nem volt még ehhez fogható, mérhető seregtest (kiképzettségben, fegyelemben és elszántságban) a keresztények oldalán... Mindent mérlegre téve, még így sem a teljesen esélytelenek "nyugalmával" néztek szembe a szinte biztos halállal a mi hőseink: Istenben bízva tették azt, amit legjobb tudásuk szerint tenniük kellett. Ki az közülünk, aki okoskodó "bírálatait" Tomori, vagy a király szemébe merhetné vágni?
polárüveg
2021. augusztus 27. 21:04
A mohácsi csata és előzményének kérdései: 1./ II. Lajos a Habsburgokkal kötött házassági szerződéssel okot nyújtott az eltüntetésére a Magyar Királyság megszerzéséért a Habsburgok részére. A Habsburg családi tanács parancsait követte Mária, - így Lajosról és helyzetéről első kézből tudtak. Miért nem hadvezéreit küldte csatába II. Lajos, miért indult saját maga? Azért mert jó harcos volt, még nem kellett volna neki személyesen levonulni. 2./ A sikkasztáson rajtakapott, és ezért elbocsátott Fortunatus kincstárnok visszahelyezéséért Európa szinte összes királyi, fejedelmi udvara súlyosan kiállt. Miért is? Fortunatus volt a pénzügyi kulcsfigura, aki a királyi bevételek mellett a pápai segély felhasználását is meghiúsította. Nem volt miből finanszírozni a védelmet. 3./ A külföldi segítségről egy kis adalék: a legkeresztényibbnek mondott francia király a szultánnak írt levelében egyenesen követelte, hogy most már tényleg foglalja el Budát! A magyar királyné, Habsburg Mária családja pedig a minden emberi számítással szemben semmilyen segítséget nem küldött épp a Habsburg érdek miatt. 4./ A török hadsereg kora legnagyobb ágyútűzerejét birtokolta. Ezeket a mohácsi csatában FRANCIA tüzérek kezelték! A török gyalogság puskasortüze 50 m-es távolságban minden páncélon áthatolt. Ez nem test-test elleni lovagias küzdelem volt. 5./ A páncélos lovasság rohamának a korban szinte senki nem tudott ellenállni. A török leírások szerint egészen a szultán sátráig is eljutottak lovaspáncélos magyar vitézek. Ám az elsöprő roham nem az ágyú - és puskasortűz miatt hiúsult meg, hanem egy új találmány miatt: az ágyukat védő, földdel töltött kasokat erős vasláncokkal kapcsolták össze a francia tüzérek útmutatása szerint. Ezen akadt fenn az erre az újdonságra nem számító magyar páncélos lovasság. 6./ A roham előtt a király leghívebb embereit elvezényelték a király mellől. Nem voltak mellette azok a testőrbajnokok, akik az életüket adták volna a király megmentéséért. A csata során is zavar támadt pont a király körül épp akkor, amikor még megnyerhetőnek tűnt a csata. Korábban sokszoros török haderőt voltak képesek megverni a magyar seregek. 7./ A haderő gyülekezésében is szándékosnak tűnő zavarok mutatkoztak. Az ütközetbe csak a király által vezetett sereg ment, a másik két sereg nem érkezett meg. Ellentétes tartalmú parancsok érkeztek hozzájuk, ezért nem tudtak egyesülni időben. Lajos megvárhatta volna őket, ha nem veszik rá a Mohács felé indulásra. 8./ A csata tragikus hírét hallva Habsburg Mária azonnal elmenekült Budáról, gyanúsan gyorsan összepakolva az udvartartását a királyi kincsekkel. Pedig Buda védhető lett volna, és számíthatott volna a felmentő Habsburg seregekre, - de csak külső szemlélő szerint. 9./ Az, hogy a szultán Szapolyait magyar királynak ismerte el, az éppen nem oszlatta el a Szapolyait ért vádakat. A királyság odaígérése lehetett olyan kísértés, amely miatt veszni hagyta II. Lajost. Fentiekből látszik, hogy ilyen eseménysorozat véletlensége kizárt. Akik a Magyar Királyságot szakrális királyságként, vagyis apostolkirály által vezetett, a többi birodalom által „Archiregnum”-nak (Őskirályságnak, vagy Főkirályságnak) nevezett országként el akarták pusztítani, azok semmit sem bíztak a véletlenre. Belső és külső árulások, csapdák sorozata, és kelet-nyugati harapófogó volt itt előkészítve. Komoly intelligenciájú, határokon átnyúló szervezés kellett ehhez. Ismerős? Feltűnő egyes elemek hasonlósága a tatárjárás eseményeivel, a valaha MOHIpusztai, ma muhipusztai csatával. Mindenesetre a vesztett csata politikai következményei lavinát indítottak el a magyarság romlására. A korabeli Európa legnagyobb, a Magyar Királyságban lévő arany-, ezüst-, réz- és sóbányái magyarból idegen kézre kerültek, a pálos rend központi kolostorai megsemmisültek. A mások által irigyelt, Európa leggazdagabb államában a romlás folyamatos lett. A magyar emberek milliói kerültek a következő 150 évben a keleti rabszolgapiacokra. Ez utóbbi magyarpusztítás indította az etnikai változást, amely Trianonhz vezetett. Ügyes, nem? Tanuljunk a történelemből! Ismerjük fel a kifosztásunkra előkészített csapdákat, árulásokat. A mohácsi harcról még annyit, hogy még órákig kaszabolták a magyar sereg ellenálló részeit, a gyalogosokat. A foglyokat mind kivégezték, ahogy ezt a törökök leírták. A csata után a szultáni sereg egész éjszaka hadrendben maradt. Fejvesztés terhe mellett nem szabadott elhagyni senkinek az állását, még szükségüket is ott kellett végezniük, kantárral a kézben. Ennyire nem érezte magát biztonságban a győztes szultán. Dicsőség a kereszténységet védő mohácsi magyar és külföldi hősöknek!
Bell & Sebastian
2021. augusztus 27. 19:57
Egyébként a pattogó golyó olyan tüzértrükk, amire hamar rájöttek, mert kiválóan lehetett mélységében tarolni vele a fegyelmezett alakzatba összeálló ellenséget. Nagy robbanások és szanaszét repülő emberek, ez csak hollywoodi elképzelés: Móricka a csatában. De ami a legmeglepőbb, a korabeli ívben repülő ágyúgolyót messziről látni lehetett, akinek volt hozzá higgadtsága, akár odébb is állhatott. A kiképzés célja az volt, maradjon csak a helyén.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!