Kuláknak bélyegzett gazdálkodók jelentették a vidék összetartó erejét, s ellenük a kommunista hatalom 1948-ban pogromot indított. „Tényleges céljuk a kulákság végleges likvidálása volt” –hangsúlyozta Őri László.
Emlékművet avattak a hortobágyi kényszermunkatáborokba 1950 és 1953 között elhurcolt csaknem ezer baranyai ember tiszteletére pénteken Pécsen.
A Szatyor Győző Koós Károly-díjas faszobrász, a kitelepítések egyik elszenvedője által készített több mint két méter magasságú – két kopjafát és közöttük egy keresztet megjelenítő – alkotást a pécsi Kálvária-domb szomszédságában helyezték el. A megemlékezésen Őri László (Fidesz-KDNP), a baranyai megyeszékhely kultúráért felelős alpolgármestere arról beszélt, hogy második világháború után kuláknak bélyegzett gazdálkodók jelentették a vidék összetartó erejét, s ellenük a kommunista hatalom 1948-ban pogromot indított. „Tényleges céljuk a kulákság végleges likvidálása volt” –hangsúlyozta a városvezető.
Mint felidézte, 1950 nyarán az ÁVH központi tervei alapján vidéki családok ezreit – köztük csecsemőket és aggastyánokat – hurcoltak el a hortobágyi pusztákra. A deportáltaknak a 12 kényszermunkatáborban a fegyveres őrizettől, az élelemhiánytól, az embertelen körülményektől, illetve az orvosi ellátás és a higiénia teljes hiányától kellett szenvedniük – tette hozzá. Az alpolgármester kitért arra, hogy a kuláklistákon szereplő emberek 1953 után is folyamatos hatósági vegzálásoknak voltak kitéve.
„A nyílt terrort a mindennapos fenyegetés váltotta fel. Az áldozatokat kényszerű hallgatás és dermedt félelem fogta körül” – fogalmazott. „Az áldozatok igazsága, ártatlansága és szenvedése örökre emlékezni szólít bennünket” – jelentette ki Őri László, felidézve, hogy a polgári kormány 2012-ben június 29-ét a kommunizmus kulák áldozatainak tiszteletére emléknappá nyilvánította. A pécsi önkormányzat összegzésében azt írta, hogy Baranya megyéből 918 ember hurcoltak el a Hortobágyra 1950 és 1953 között.
(MTI)
Nyomozások, régi barátokból ellenségek, üzengetések – mindezekből volt bőven a baranyai megyeszékhelyen, mióta a baloldal átvette a város vezetését öt évvel ezelőtt.
Most mit lehet erre mondani?
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
Ez az aktivista belehazudja a média fogyasztók arcába, hogy „független - objektív”, közben régi szocik kitartott médiamunkása!
Szerinte egy baromság volt a miniszterelnök beszédében az, hogy a magyarok különlegesek, és birodalmakat élnek túl.
Az újságíró szerint Magyar Péter nem beszél volt fideszesekhez, csak DK-nyugdíjasokhoz.
Molnár Csaba szerint furcsa, hogy a Momentum elnöke hányingert kap tőlük, mégis átfogó választási megállapodást köt velük.
Az Európai Bizottság nem csinált titkot belőle, hogy a jövőben „rövidebb pórázon” tartaná a tagállamokat.
