Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
A drágulás csak a jéghegy csúcsa. Valójában az a sokkal drámaibb fejlemény, ami eddig egyáltalán nem volt téma, hogy közben látványos minőségromlás is van a legtöbb szektorban.
„Nem kell közgazdasági Nobel-díjasnak lennünk, hogy ilyen evidens és logikus összefüggéseket belássunk. Az egész minőséget rommá infláló globális folyamat hátterében egyszerűen az áll, hogy az utóbbi két évtizedben a multik nagyjából minden szektorban leuralták a piacot, és monopolhelyzetbe kerültek a legnagyobb piaci szereplők. Első körben azzal szorították ki a helyi termelőket, illetve akár szolgáltatókat is, hogy harmadik világba – Kínába vagy Bangladesbe – kiszervezett termeléssel állítottak elő olyan tömegtermékeket, melyekről hatalmas marketingkampányokkal elhitették, hogy Nagy Márkák (azaz minőségi, jó cuccok), miközben ennek a globális üzleti modellnek kezdettől pont az a lényege, hogy
A lehető legnagyobb profittal állítsák elő a piacot elárasztani képes, minimális minőségű és maximális mennyiségű olyan tömegterméket, amiről reklámokkal még fenn lehet tartani azt a látszatot, hogy az lehet a vevőknek a legjobb választás ár-érték arányban.
Amíg még az egyes országokban a kkv-szektor és a hazai termékek eléggé elterjedtek voltak, addig legalább minimális versennyel kellett számolniuk a multiknak. Amikor azonban elérik a kritikus tömeget, és sikerül kiszorítaniuk, marginalizálniuk minden versenytársukat, és legfeljebb néhány globális szereplő osztozik immár az adott termékkategória piacán, akkor aztán kezdődhet az a szabadrablás, aminek elhatalmasodását most tapasztaljuk magunk körül: elkezdhetik egyre drágábban adni a piacot uraló tömegtermékeiket. Ráadásul annak sincs már komoly akadálya, hogy profitjuk növelése érdekében a minőséget is tovább rontsák. Pontosan ezt látjuk ma, ha az infláció mögé nézve, a fogyasztóként tapasztalt dolgokat koherensen értelmezve próbáljuk logikusan összerakni a puzzle darabjait.
Hogy ki a felelős a kialakult, finoman szólva is botrányos helyzetért és antidemokratikus állapotokért? Nem csak a multik és az érdekeiket kiszolgáló globális rendszerkorrupció. Ó, dehogy. Sokan a globalizáció lelkes híveként vagy csak az olcsóbb árak ígéretének bedőlve teljesen átszoktak a szupermarketekbe és a plázákba, hogy immár kizárólag ott vásároljanak, vagy a Wishen, Amazonon stb. rendeljenek a világ másik végén gyártott tömegtermékeket. Ezzel valójában ezt a „drágábban rosszabbat” modellt rendelték meg maguknak, ami pedig most már a legkevésbé sem tetszik”.
Nyitókép: Lionel BONAVENTURE / AFP