Ma vagy Szent István korában élt volna inkább Gégény István?

2022. augusztus 22. 11:21

Fura a „liberális keresztény”, aki az Orbán-kormányok idején nem érzi jól magát, viszont Szent István kora után áhítozik.

2022. augusztus 22. 11:21
null
Szilvay Gergely
Mandiner

Újra a Telexre ment fejtegetni Gégény István, a Szemlélek főideológusa. A Szemlélek egy ideje elindított egy párbeszédnek mondott projektet, aminek keretében a szemlélekesek néha a Telexre írnak nagy eszmefuttatásokat egyházról és politikáról, valamiért azonban a telexesek és más baloldaliak nem rohannak a Szemlélekre, hogy ott elmélkedjenek a saját bajaikról.

A párbeszéd tehát egyoldalú, alkalmasint nem is párbeszéd, sokkal inkább a Telex olvasottsága a vonzó a szemlélekesek számára. A Telex olvasói azonban nem fognak Gégényékkel együtt „kritikusan aggódni” az egyházért meg a jobboldalért (ha még egyáltalán jobboldaliak ők), de még a saját baloldalukért sem, hanem röhögni fognak és jót mulatnak a hontalanok busongásai felett, meg

arra használják őket, hogy őket mutogassák, mint „szalonképes” keresztényeket.

Ha jóindulatú vagyok, azt mondom, Gégényék elmérték a dolog pszichológiáját – ha gyanakvó vagyok, azt mondom, nagyon is tisztában vannak vele.

Szóval Gégény írt egy cikket augusztus 20. alkalmából a Telexre, ahol bátran leírja, hogy Szent István őszintén keresztény volt, a NER és az Orbán-rendszer meg csak hatalommegtartási eszközként mondogatja, hogy ő keresztény. Részemről eleve Gégény NER-diagnózisával sem értek egyet, de sokkal érdekesebb Szent István korának kérdése a politikailag balra tolódott katolikus szerző tollából.  

Szerinte mindenesetre alapító királyunk „életműve azért összeegyeztethetetlen a mostani rezsim törekvéseivel, mert teljesen ellentétes irányú érdekek motiválják az adott uralkodót. Noha sok szempontból nehéz összehasonlítani a bő ezer évvel ezelőtti állapotokat, az bizonyosan felismerhető, hogy István király szétszórtságba hozott rendet, egységet, irányt a kereszténységgel való összebútorozással – nem elkendőzve a tényt, hogy azért nem volt ő sem szeplőtelen ember.”

Ezután sokat nem tudunk meg, csak annyit, hogy „bár belpolitikai téren számos csatát vívott a vele szembehelyezkedő törzsekkel, a szomszédos népekkel kifejezetten kereste az együttműködés, partnerség lehetőségeit, a konfliktusoknak nem a kiélezésén, hanem az elsimításán fáradozott. Nem csupán megteremtette az egyházi és közigazgatási rendszer alapjait – utóbbi anakronisztikus, merthogy többnyire megszűnt várakhoz kötődő elnevezéseihez valamiért visszatérni vágynak hazánk politikai vezetői –, hanem a szerzetesrendek letelepítésével hosszú időre erős fedezetet biztosított a magyar kultúra gazdagodásának is. Egy kevésbé közismert kijelentés Istvántól: »a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz«. Halálakor azt hagyta örökül a magyarság számára, hogy törekedjenek az igazságosságra.” Stb.

Részemről is úgy gondolom, hogy Szent István őszintén volt keresztény, de ugye a nemkeresztény történetírás hajlamos megkeresztelkedését és a nyugati kereszténységhez való csatlakozását egyszerűen taktikai lépésként értelmezni. Annak pedig, aki nem fogadja el egy szentté avatási procedúra érveit, marad a dilemma, hiszen a vesékbe és szívekbe csak az Úr lát bele, azaz

Gégény és senki más sem tudja, pontosan mi volt Szent István fejében és lelkében.

Csak a körülményekből, írásaiból és cselekedeteiből következtethetünk – de politikus volt, aki kényszerek közt cselekedett, így aztán hogy „valójában” miben hitt és mit tartott volna kívánatosnak, azt könnyű kétségbe vonni. Nota bene: ugyanez a helyzet a NER-rel is. Milyen alapon vonja Gégény kétségbe bárki hitét, meggyőződését ma? 

Gégény rendszerint ki van akadva azon, hogy ma micsoda pénzeket kapnak az egyházak a kormánytól, mert szerinte az egyházak befeküdtek a hatalomnak. Szerintem ebben sincs igaza, no de amúgy Szent István államegyházat hozott létre, és apostoli királyi joga azt jelentette, hogy ő nevezte ki a püspököket. Kíméletlenül harcolt a pogány magyarok és hatalmi kihívói ellen – csak hogy emlékeztessünk, mit is jelentett az, hogy „belpolitikai téren sok csatát vívott”. Az egyházi intézményeknek pedig birtokot és szolgálónépet adományozott. Döntései nyomán az egyházi nagybirtok a középkori magyar birtokstruktúra 15 százalékát tette ki. 

A Szent István korabeli magyar társadalom formálisan is hierarchikus volt: főurak, királyi szerviensek, szabad parasztok – és szolgák. A szolgaságnak is volt többféle változata. A szolgákat Szent István egyik törvénye sem tekintette „az ország népe” tagjainak, a szolga ugyanis vagyontárgy volt, habár személy mivoltát sem tagadta. Nos,

az egyházi birtokokon élők az egyház szolgái voltak.

Nem, nem metaforikusan, hanem teljesen konkrétan, szó szerint értve: az egyház tulajdonába tartoztak. 

Külpolitikai fronton Szent István harcolt a hazánkba betörő besenyőkkel, Vitéz Boleszló lengyel nagyfejedelemmel, Bulgária ellen Bizánccal szövetségben, vagy épp II. Konrád német-római császár ellen, akinek seregét Bécsnél kerítette be. Szóval Gégénynek a szentistváni külpolitikáról tett megállapításai sem állják meg a helyüket.

Én mindezen nem tudok nagyon felháborodni, hiszen: különféle korok, különféle berendezkedések. így működött a középkor, és nem látom a nagy ellentétet a keresztény felfogással. De azért azt hiszem, Gégény Pista nem akarna a NER helyett Szent István korában élni. Nem voltak szétválasztva a hatalmi ágak, volt viszont személyes uralomgyakorlás, földesúri pallosjog, halálbüntetés, szolgaság, a pogányokkal szembeni intolerancia... (jelzem, a pogányok mai egyik neve: Telex). Nem annyira az a párbeszélős, toleranciamániás világ volt az, na.

Gégény a vármegyék fogalmáról úgy tartja, hogy miközben laudálja Szent Istvánt azok megalapításáért, a nevükhöz való visszatérést anakronisztikusnak tartja, merthogy megszűntek a várak, amelyek a központjukat adták, ami köré szervezték őket. Valóban megszűntek. Csak épp

hiszen utóbbiakat a török kiűzése után kezdték el építeni új vármegyeközpontokként. Így a vármegye elnevezést akár a 17-18. századtól kedve is anakronisztikusnak tarthatnánk. A kifejezést a megyerendszer 19. századi polgári reformja sem törölte el, pedig érvelhettek volna úgy Tisza Kálmánék, hogy ez már polgári megye, nem királyi vagy nemesi vármegye. Nem tették. Végül azt a kommunisták törölték el 1950-ben, a múlt végleges eltörlésének, kitörlésének jegyében. A vármegyék fogalmi helyreállítási pusztán a megszakított folytonosság szimbolikus helyreállítását jelenti. Szerintem érdemesebb Szent István és Tisza Kálmán korával kontinuusnak lenni, mint a kommunista korral. 

A nyelv nem valamiféle mérnöki logikával működik, ahogy a gondolkodásunk sem, hanem van sok más szempontunk. A helyesírásnak is többféle elve van, például a hagyomány elve (nem sok köze van a formális logikához), hasonlóan van ez sok más mindennel is.

Aki szerint csak addig áll a vármegye elnevezés, ameddig a vár is áll, annak elég földhözragadt a gondolkodása.

Nem mellesleg a katolikus egyház, amihez Gégény tartozni vallja magát, kifejezetten nem pusztán a formális logika mentén működik és gondolkodik, és kifejezetten nagy hangsúlyt helyez a folytonosság és a hagyomány elvére – elnevezésekben is, nagyon helyesen. Hogy aztán Szent István a szeretet és igazságosság gyakorlását hagyta örökül a nemzet számára írásaiban, az nagyon megható, de nem túl erős érv. 

Én speciel szeretem a középkort, főleg az érett részét, kedvenc korszakom a VII. Gergely és VIII. Bonifác pápa közti időszak, és Rémi Brauge nyomában vallom, hogy a középkor sok bölcsességét megfogadhatná a mi korunk is. A világ persze változik, ma másmilyen társadalomban és politikai rendszerben élünk, az élet pedig jóval kényelmesebb. De nekem elég

fura a „liberális keresztény”, aki az Orbán-kormányok idején nem érzi jól magát, viszont Szent István után áhítozik.

És hát ugye, hol volt még Szent István korában a II. Vatikáni Zsinat?

Gégény István tehát írt a Telexre egy cikket, amiben kifejti, hogy ő Szent István keresztény őszinteségét elhiszi, Orbánékét nem – csak néhány odavetett mondaton túl elfelejtett állítása mellett érvelni.

Nyitókép: Shutterstock 

Összesen 55 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
amca
2022. augusztus 22. 17:54
1 kérdésem van. ki ez a fax jurópéer, aki az Junio 547 584 459 .sz senkije?
..--..
2022. augusztus 22. 15:15
-zsoltkom- " A Telex olvasói azonban nem fognak Gégényékkel együtt „kritikusan aggódni”" Szilvay Gergellyel sem fognak az olvasók "kritikusan gondolkodni" "az egyházi birtokokon élők az egyház szolgái voltak." nevű alárendeltség pont most lett visszahozva az ispán uram-bátyám korszellemmel. Tehát nincs alternatíva ajánlva Szilvay érveléssel. Nem jobb helyzet a mai Mo., csak több szolga van hozzá hivatalosan is és nem hivatalosan is. Ami a hatalmi ágak szétválasztását illeti Orbániában, pont azt demonstrálja, hogy pro forma csak, de inkább nincs szétválasztva, hiszen rendületlenül folyik a hatalommal való visszaélés. Ez a legfőbb ok, hogy nem kap Mo. uniós pénzeket.
balbako_
2022. augusztus 22. 14:39
Miért kívánkozik oda? Hiszen ott a király is dolgozott és az alatt mindenki és egyre többet. Filozofálásért ott nem adtak kenyeret.
Bell & Sebastian
2022. augusztus 22. 14:26
Mint tollpihe... Fura egy libsifészek ez a Szemlélek. De nézzük a veleje-borsát a történetnek. A vízbe merítés értelme röviden annyi, hogy a vízbe merített tudatosan részévé válik az Isten által teremtett világnak, aki vállalja ezzel az aktussal az evvel járó felelősséget, miután kiállta a teljes megtisztulás próbáját. Felnőtt fejjel negyven napig böjtölt, meditált, kóválygott a sivatagban, alig ivott valamit, és a többi. Jézus, a mi Krisztusunk ezt vette magára Keresztelő Szent János közvetítésével: a teremtett világ részévé vált. Új Emberré, ha így jobban tetszik. Felnőttként és tiszta elmével. Ezzel szemben mi a kisdedek megkeresztelésével Jézus Krisztus Mennyei Birodalma földi másának tagjaivá tesszük őket. Vagyis a szertartás átlényegült nem kicsit, hanem nagyon. Manapság már senkit nem fojtanak a templomban álló kőmedencébe, meglocsolják kicsit, oszt le van tudva. Természetesen az Anyaszentegyház, mert ki más, ha Ő nem, tisztában van mindkét jelentéssel, csak kissé eltolódott a hangsúly a környezettudatos életmód felől a nyáj gyarapítása felé. Környezet alatt természetesen mindenféle környezet értendő, így a politikai- is. Ebből csak azt akartam kihozni, ha István tettét vízbe merítésnek értékeljük, ami valójában volt, a bal-bibsi-libsik is megnyugodhatnak, így velük a Szemlélek is, nincs itt semmi látnivaló, haladhatunk tova! Végezetül néhai Bbjnicket dörzsölöm a szakadárok orra alá, aki azt jólmegmondta, nem mi ítéljük meg a múltat, hanem az ítél minket. De keményen!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!