Kovácsné a népbíróság előtt

2020. december 23. 08:14

Az Országos Levéltár katalógusában megtaláltam az 1932-ben alapított Magyar Nők Pártja rendkívül vázlatos anyagát.

2020. december 23. 08:14
Pető Andrea
Mérce.hu

„A Horthy-korszak és főleg a második világháború története nem a Kovácsnék története. Pedig egy Kovácsné kitűnik a sorból. Ez a Kovács Istvánné akkor került elő kutatásomban, amikor 1996-ban elkezdtem a szélsőjobboldali női politizálással foglalkozni, és az Országos Levéltár katalógusában megtaláltam az 1932-ben alapított Magyar Nők Pártja rendkívül vázlatos anyagát. A Horthy-rendszer nőknek szóló „konzervatív ajánlata” – azaz, hogy a nők ugyan kicsit tanulhatnak, de főleg anyák legyenek – eddigre már egyértelmű kudarcot vallott. Ennek oka az általános elszegényedés miatti fokozott női munkavállalás kényszere volt.

Kovácsné nem szerepel sehol a Horthy-korszak történeti munkáiban. A nagy nyilvánosságot kapott népbírósági perben, illetve az azt megelőző nyomozásban senki se kérdőjelezte meg, hogy Kovácsné a kormányzó belső bizalmi köréhez tartozott. A társadalmi helyzetéből adódó informalitásnak voltak előnyei és korlátai.

Kovácsné vallomása szerint a fordulópontot, a budapesti zsidóság deportálásának megállítását is neki, Kovácsnénak köszönhetjük.

A Horthyval való találkozó után pedig Kovácsné a „svéd urat” elvitte Sztójayhoz, a külügyminiszterhez és Jarosshoz. Jaross persze megígérte neki, hogy írásba adja, hogy az Országos Vöröskereszt vezetősége felügyelheti a csillagos házakat. Jaross tudta, hogy az idő a legfontosabb tényező, és 12 napig húzta az időt, majd közölte, hogy ugyanúgy deportálni fogják a budapestieket, mint a vidékieket.

1945 végén, mikor Wallenberg hollétéről nem lehetett semmit tudni, különösen bátor lépés volt Kovácsnétól, hogy belemondta az eset iránt kevéssé érdeklődő népbíróság jegyzőkönyvébe ezt a történetet. Igaz, Wallenberg nevének említése nélkül.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 77 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
syphax
2020. december 24. 14:01
Ismerek vagy 30 db Kovács Istvánnét, köztük zsidó Kovács Istvánnékat is. De a nájlonharisnyájukon lefutó szem vagy az aktuális spenót ár a Lehel piacon is mindet jobban érdekelte--meg hogy a "juci kivel, s hol...."--mint az, hogy deportálják-é a zsidókat vagy sem. Ugy láccik a "NIKI BÁ'--vitéz nagybányai Horthy Miklós főméltóságú úr--igencsak kifogta az Ő Kovácsnéját....
LAW AND ORDER
2020. december 23. 19:05
Horthyfasizmus így, horthyfasizmus úgy...! Unjuk!!! A "dicsőséges" Vörös Hadsereg rémtetteiről persze mélyen hallgat a CEU-s menstruátor!!!! Hogy is van ez?!
Európai téridő
2020. december 23. 18:46
Miután a hazai interáci hülyeelvtársak és a felekezetiek módszeresen bagatellizálják a megszálló németek bűneit és mindent a magyarokra kennek, ezért számítanak a Pető Andrea által felfedezett Kovácsnék és mások által által a többnyire agyonhallgatott, akkori "forró emlékezet" és nem holmi utólagos emlékezetpolitika hatása alatt mondottak is.
matykox
2020. december 23. 17:21
Ez a nő egy csapnivaló történész és egy csapnivaló jogász. Egy propagandista, semmi más. "Ennek oka az általános elszegényedés miatti fokozott női munkavállalás kényszere volt." - írja. S aki egy ilyen, történelmietlen, igaztalan és tendenciózus mondatot leír, az nem történész, hanem egy ócska feminista propagandista. Hasonló, mint az itt emlegetett "Kovácsné"
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!