Iráni erők Kászim Szulejmáni megölésének megtorlásaképpen támadást intéztek az irakban állomásozó amerikai erők egy támaszpontja ellen. Mint mindig, a fő kérdés, hogy eszkalálódhat-e egy ilyen incidens nyílt háborúvá. Mérsékelt optimizmusra adhat okot, hogy számos olyan tényezőt láthatunk, amely mind az USA-t, mind Iránt ellenérdekeltté teheti egy nyílt háború megkezdésében.
Nyílt háború megindítása esetén az USA csak két rossz közül választhatna. Az egyik, hogy az Irakban, Szíriában és Libanonban található iráni, vagy Iránhoz kötődő katonai létesítmény felszámolására indítana hadműveletet anélkül, hogy magába Iránba megkísérelne szárazföldi csapatokkal benyomulni. Ez több szempontból is kockázatos vállalkozás volna.
Egyrészt ez esetben Irán olyan stabil és aktív hátországot jelentene az Irakban, Szíriában és Libanonban harcoló Irán-barát erőknek, mint amilyen Észak-Vietnam volt a Dél-Vietnamban, Laoszban és Kambodzsában harcoló kommunista erőknek a vietnami háború alatt. Az 1458 kilométer hosszú iraki-iráni határszakasz teljes hosszában (leszámítva esetleg a kurd területeket) folyamatosan áramlana az utánpótlás Irakba, majd onnan Szíriába és Libanonba, így pedig Irán az USA kifárasztására játszhatna. Ahogyan Vietnam esetében láthattuk, ezt szárazföldi csapatok bevonulása nélkül valószínűleg Irán elleni amerikai légicsapások sem tudnák érdemben akadályozni.
Másrészt mivel jelenleg Irakban és Szíriában egyaránt Irán-barát kormány van, ezért ez ellenük is háborút jelentene, egyszerre mindkettő ellen, vagyis lényegében Irak és Szíria együttes megszállását jelentené. Ez az ellenőrzés alatt tartandó népesség és terület tekintetében már önmagában is nagyobb léptékű katonai vállalkozás volna, mint bármi amibe az USA az elmúlt 40 évben belefogott, amit tovább nehezítene az USA-val szembenálló erők számára Iránból folyamatosan érkező utánpótlás. Persze megtehetné az USA, hogy vagy csak Irakot, vagy csak Szíriát próbálja megszállni, de ezesetben utánpótlás a vele szemben álló erőkhöz ha Irakról volna szó, akkor Irán mellett Szíriából is, ha Szíriáról volna szó, akkor Irán mellett Irakból és Libanonból is folyamatosan áramlana (ellentétben mind az 1991-es, mind pedig a 2003-as iraki invázióval, amikor is Szaddam Husszein rezsimje ellenséges viszonyban volt Iránnal és Szíriával, így nem számíthatott tőlük segítségre, az iraki Irán-barát síiták fegyveres szervezetei pedig egyrészt ekkor még alig voltak megszervezve, másrészt pedig az USA-val is együttműködtek Szaddam ellen).