Sorsok házatlansága: az aljas provokáció meg a nemes

2017. szeptember 27. 18:50

Orbán Viktor a kudarcot vallani szokta, de bevallani és bosszulatlanul hagyni nem szokta.

2017. szeptember 27. 18:50
Révész Sándor
HVG

„A Sorsok háza egy sunyi és aljas provokáció kísérlete volt, mely kivihetetlennek bizonyult. A legjobb, ami a Sorsok házával a történhet, hogy nem lesz. Majd valami mást telepítenek abba a jól megkésett, de mégis korán jött épületbe. Ne legyen igazam, de az a más majd valami provokációpótló provokáció lesz, mert Orbán Viktor a kudarcot vallani szokta, de bevallani és bosszulatlanul hagyni nem szokta. Többen megírták már, és persze, hogy megírták, mert annyira nyilvánvaló: nem lehet véletlenül, nem-provokatív, nem-ellenséges célzattal Sorsok házának nevezni a holokauszt évfordulójának középponti projektjét abban az országban, amelyben Sorstalanság néven született meg és a sorstalanság gondolatára épült a vészkorszakkal kapcsolatos nemzetközileg legismertebb, a magyar irodalom első és mindmáig egyetlen Nobel-díját hozó mű, melyet szerzőjével együtt kiátkozott a magyarságból és annak kultúrájából egy olyan kör, mely Orbán Viktor táborához tartozik, s melyre ez a tábor a részeként tekint.

(...)

Schmidt Mária a provokáció része. Azért kell ragaszkodni hozzá mint projekt-gazdához, mert a holokauszt történetének kimagaslóan leggyorsabb és legtömegesebb, a megszálló nácik elképzeléseinél sokkal gyorsabb és sokkal tömegesebb deportálását lehetővé tevő Horthy Miklósnak ő a legjelentősebb és leghivatalosabb apologétája Orbán Viktor táborában. Ő tagadja a legszemérmetlenebbül mindazt, amit a Horthy-korszakról tudott és megírt, amikor még történész volt és nem antitörténész. (Erről l. különösen a Nyugaton a helyzet változóban című könyvének 134-135. oldalait.)

A projekt azért nem valósult meg, mert nem sikerült hozzá sem belföldön, sem külföldön olyan kollaboráns szervezetet találni, amelyet a zsidóság képviselőjének lehetett volna beállítani. Enélkül pedig túl nagy lett volna a nemzetközi botrány. A tábor összetartását szolgáló nemzetközi botrányoktól Orbán vezérkara nem idegenkedik, de ez másmilyen botrány lett volna. Olyan, amely éppen hogy kiélezi a tábort megosztó kérdéseket, melyek elmosását szolgálta volna a projekt. Amekkora ordas hazugság Schmidt Máriának a jelzett helyen olvasható állítása, miszerint »a magyar ember nem volt soha rasszista«, olyan ordas hazugság az is, hogy a magyar ember rasszista. Nem hogy »a magyar emberre«, de Orbán táborának embereire sem igaz sem ez, sem az, mert a magyar emberek halmazában rasszisták és nem rasszisták is vannak, Orbán táborán belül és kívül.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 46 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Skankhunt42
2017. szeptember 28. 17:37
Hamár rasszizmus... zsidónál, négernél rasszistábbat elképzelni sem lehet. " választott nép" ...mi ez ha nem rasszizmus?
Agnieszka
2017. szeptember 28. 15:01
Szerintem jó lett volna a Sorsok Háza. Egyszer meg kell békélni a sorssal. Ezzel a fáradsággal a sok világháborús hősi halott leszármazottja engesztelhetetlenül gyűlölhetné az őseiket halálba küldő vezetőket, de a fájdalmon és szerető emlékezésen kívül már nincs más. Élni kell és továbblépni, pedig ők soha, semmiféle kárpótlást NEM kaptak, nem beszélve a "kicsi robotosokról", akikről beszélni sem lehetett. Elférhettek volna a Sorsok Házában az erdélyi, délvidéki, szlovákiai magyarirtások is. Akár a délvidéki németirtás is, a magyarral egyidejűleg. Nem lesz, marad a Páva utca. Nem baj. A legszörnyűbbek a gyermeksorsok voltak. Győzött a helyi zsidóság ellenállása, NEM lesz olyan narratíva, amelyhez Schmidtnek lehetett volna köze és amelyben feltehetőleg helyet kapott volna a sikeres és sikertelen mentők áldozatkészsége, akár személyesen Salkaházi Sára, v. az evangélikus szervezett gyermekmentés, vele Sztehlo emléke is. Győzelem? Akár a német megszállás áldozatainak emlékművét diszkreditáló megmozdulása a helyi zsidó közösségnek.
smarton
2017. szeptember 28. 13:52
A zsidó értelmiségi. És ahelyett, hogy együtt élni akarna, csak nyomja, nyomja, nem ismer határokat.
kispufi
2017. szeptember 28. 10:10
"a holokauszt történetének kimagaslóan leggyorsabb és legtömegesebb, a megszálló nácik elképzeléseinél sokkal gyorsabb és sokkal tömegesebb deportálását lehetővé tevő Horthy Miklós" ilyenkor azért a legbéketűrőbb ember is minimum azt érzi, hogy nincs igazad, de igény volna rá. mondjuk az a paradoxon, hogy akkor ki maradt volna mindezt leírni, ne nyugtalanítson egyetlen szerteszétdemokratát se.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!