A türkökről

2015. augusztus 20. 10:05

A besenyők rátörtek a türkökre, és fejedelmükkel, Árpáddal együtt elűzték őket. A türkök tehát megfutamodván, földet kerestek, ahol megtelepedhetnének, s odaérkezvén elűzték Nagy-Moravia lakóit, s megszállták azok földjét, amelyen a türkök mindmáig laknak.

2015. augusztus 20. 10:05
Bíborbanszületett Konstantin

A türkök népe régen Kazáriához közel szerzett magának lakóhelyet, azon néven egy helyen, melyet első vajdájuk nevéről Levedíának neveznek, amely vajdát tulajdonnevén Levedinek, méltóságánál fogva pedig, miként az utána való többit is, vajdának hívták.

Ezen a helyen, az imént említett Levedíában folyik a Chidmasz folyó, melyet Chingilúsznak van neveznek. De abban az időben nem türköknek mondták őket, hanem valamilyen okból szabartoi aszfaloinak nevezték. A türkök hét törzsből állottak, de sem saját, sem idegen fejedelem felettük soha nem volt, hanem valamiféle vajdák voltak közöttük, akik közül az első vajda volt az előbb említett Levedi.

Együtt laktak a kazárokkal három esztendeig, s minden háborújukban együtt harcoltak a kazárokkal. Kazária fejedelme, a kagán, vitézségükért és szövetségükért nemes kazár nőt adott feleségül a türkök első vajdájának, akit Levedinek neveztek, vitézségének nagysága és nemzetsége fénye miatt, hogy tőle gyermeket szüljön, de a sors úgy akarta, hogy az a Levedi nem nemzett azzal a kazár nővel gyermeket.

A besenyők pedig, akiket korábban kangarnak neveztek (ugyanis ez a kangar név náluk a nemes származás és vitézség értelmében voltos használatos), ezek hát a kazárok ellen háborút indítván és legyőzetvén, kénytelenek voltak saját földjüket elhagyni és a türkökére letelepedni. Amikor a türkök és az akkor kangarnak nevezett besenyők közt háború ütött ki, a türkök hadserege vereséget szenvedett és két részre szakadt. Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidéken telepedett le, s ezeket a türkök régi nevén mostanáig szabartoi aszfaloinak hívják, a másik rész pedig vajdájukkal és vezérükkel, Levedivel nyugatra ment lakni, az Etelküzü nevezetű helyekre, amely helyeken mostanában a besenyők népe lakik.

Kevés idő múltával a kagán, Kazária fejedelme üzenetet küldött a türköknek, hogy küldjék el hozzá első vajdájukat, Levedit. Levedi tehát megérkezvén Kazária kagánjához, tudakolta, hogy mi okból hívatta magához őt. A kagán azt mondta neki: „Azért hívattunk, hogy mivel nemes származású, értelmes és vitéz vagy, és a türkök közt az első, nemzeted fejedelmévé emeljünk, és engedelmeskedj a mi szavunknak és parancsunknak.”

Ő pedig válaszolva a kagánnak, azt mondta, hogy: „Nagyra veszem irántam való hajlandóságodat és jóindulatodat, és illő köszönetemet nyilvánítom neked, minthogy azonban nincs elég erőm ehhez a tisztséghez, nem fogadhatok szót neked; azonban van rajtam kívül egy másik vajda, akit Álmosnak neveznek, akinek fia van, név szerint Árpád; ezek közül akár az Álmos, akár a fia, Árpád fejedelem legyen inkább, aki rendelkezésetekre áll”.

Megtetszett annak a kagánnak ez a beszéd, és embereit vele adván, a türkökhöz küldte őket, és ezek megbeszélték ezt a türkökkel, a türkök pedig jobbnak tartották, hogy Árpád legyen fejedelem, mintsem atyja, Álmos, minthogy tekintélyesebb volt, s egyaránt nagyra becsülték bölcsességéért, megfontoltságáért és vitézségéért, és rátermett volt erre a tisztségre; és így a kazárok szokása és törvénye szerint pajzsra emelvén, fejedelemmé tették.

Ez előtt az Árpád előtt a türköknek más fejedelmük sohasem volt, s ettől fogva mindmáig ennek a nemzetségéből lesz Turkia fejedelme. Néhány év múlva a besenyők rátörtek a türkökre, és fejedelmükkel, Árpáddal együtt elűzték őket. A türkök tehát megfutamodván, földet kerestek, ahol megtelepedhetnének, s odaérkezvén elűzték Nagy-Moravia lakóit, s megszállták azok földjét, amelyen a türkök mindmáig laknak. És attól fogva a türkök nem vették fel a harcot a besenyőkkel.

(Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár: A birodalom kormányzásáról − részlet)

*

Innen volt szép végigcsinálnunk ezt az elmúlt ezeregyszázvalamennyi évet, először és elsősorban Szent Istvánnak köszönhetően. Voltunk, vagyunk, létezünk. Boldog születésnapot, Magyarország!

Összesen 103 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
csurcsányi
2015. augusztus 21. 00:03
Az kimaradt a történetből,hogy a kazárok áttértek zsidó hitre és a türk népet átakarták téríteni,de azok inkább kitörtek a kazár birodalomból Sarkel erődjét lerombolták és ezzel Kazária végzetét hozták el,amit "kazárok"soha nem bocsátanak meg a türköknek vagyis a magyaroknak.
2015. augusztus 20. 23:30
"...tőle gyermeket szüljön, de a sors úgy akarta, hogy az a Levedi nem nemzett azzal a kazár nővel gyermeket." Nem biztos, hogy Porpürogenétosz bátyánkkal mindenben egyet lehet érteni, de a kiragadott sorocska azért mára is hordozhatna némi prktijus receptet!
kowecses
2015. augusztus 20. 21:09
B Konstantin Turkia történetét regéli el. A Pannoniában államot alapítókat az akkori nyelven, latinul úgy nevezték el, hogy HUNgaria. A nemet-római császárok érdekes módon (H) UNgarn névvel illették hazánkat. Az angolok viszont HUNgarynak nevezték el országunkat, talán nem véletlenül
korona
2015. augusztus 20. 20:31
(bemásoltírás)---------------------------------------------------------------- MAGYARORSZÁG MEGSEMMISÍTÉSE Ezek majd megnyomják a csengőt 2015. augusztus 20. 10:39 Ez most már nem játék. Még nem ismert háttérből, ám irdatlan pénzeket megmozdítva néhány EU-s ország elfoglalása kezdődött meg az elmúlt hónapokban. Elsősorban a miénk. /A számok majd később/. Az eddigiek csak az előőrsök. Mert- mint hírlik- afrikai és távol keleti országokból újabb százezres tömegek indultak dél- Európa felé. Kitömött pénztárcákkal. /Különben az első vonatokra sem tudnának felszállni/. És itt az első nagy kérdés! Bevándorlók? Nem. Ez az első perctől kezdve egy súlyos e századi, pénzelt, politikai félrevezetés. Meghatározóan nagy részük nem is migráns. Mondhatnánk, hogy menedékkérők, de a menedéket kérők – kérni szoktak. Vagy előre, vagy a helyszínen. /ld. Az ’56-os magyarok külföldi segítése, ám előzetes folyamodványok alapján./ Ám itt ilyesmi sutba dobva. E sorok írásának napján /2015. augusztus 15./ minden eddigi „ rekordot” megdöntve 1600-an sétáltak át, futottak be Szerbia felől hazánk területére, Csongrád megyében. Miközben rendőrök szemlélték a vonulást. Ez évben összesen 123 ezer 157 fő. A törvény betűit nézve – valami politikai szájzár miatt – kerülgetünk egy kifejezést, de mégis itt van: mindenki /a végül menekült-státuszt kiérdemlő is/. törvénytelen határsértő, még akkor is, ha az „ európai liberális szabadság” következményeként a „ légies határok” lett a divatos kifejezés. Íme az eredmény. Erre senki, de senki nem gondolt, amikor éveken át passzírozták a szavakat az EU okosai... A törvénytelen határátlépést mindenütt a világon büntetés követi. Volt, amikor golyó járt érte a nyugati magyar határon, /amikor még egy bizonyos határsávba sem lehetett belépni, csak külön engedéllyel/, vagy a berlini falnál. A néhány televíziónak mutatóba megjelenő határőrző lovakon fordítva ül tehát a magyar és a brüsszeli hatalom. Jó szolgálatként kezeli az első, súlyos törvénytelenséget: egy ország határának engedély nélküli átlépését! És ettől a ponttól kezdődik minden politikai csiki-csuki, magyarázkodás, mellébeszélés, ez az „alapja” az ellátási kötelezettségnek. Az pedig az egyenes következménye, hogy hetek alatt megteltek a városok utcái, parkjai olyan emberek tíz és tízezreivel, akik azt sem tudják, hogy a térképen hol vannak. Mindenesetre jókat heverésznek, szép idő van. De mi lesz, ha megjön az eső, a vihar s majd a hó meg a tél?... Hová megy ez a töménytelen, telet sem ismerő ember? /S ide írom még egyszer a mai hírt: további, sok százezres tömegek vannak indulóban dél-Európa felé./ És, mi lesz a már itt levőkkel? Nem nehéz elképzelni... Ők a rosszabb idő beálltával el kezdenek csoportokban /majdnem azt írtam bandákban/ lófrálni. Élelmet keresni, tetőt a fejük fölé. A menekült táborokban elhelyezettek egyszerűen ki fognak törni mondván: ők, a teljes ellátás mellett nem börtönre számítottak. Már hallatszott ilyen hang... Az lesz a „szép, új világ...” És gondold végig mindezt te nagyszájú libi. Te, aki 1989-90 óta még a Parlamentben is azt harsogtad, hogy „ az idegen szép!” És most is pártfogolod ezt az ellenőrizhetetlen, kiszámíthatatlan, az európai kultúr-rendszerben elfogadhatatlan tömeget. /ld. a ballibis pártok szimpátia tüntetései./ Ám egyszer csak a te házad vagy lakásod ajtaja előtt fognak megállni 10-en, 20-an, 30-an és megnyomják a csengőt. Ne, ne reménykedj. Nem azt kérik majd, hogy adj egy pohár vizet vagy a gyereknek kenyeret. Nem. Azt fogják kérdezni, hogy hányan élnek ebben a látható jólétben. És majd akármit is mondasz, ők azt válaszolják valamilyen hottentotta testbeszéddel, hogy bizony mi itt többen vagyunk, mint látnivaló. És libikém, bizony benyomulnak hozzád. Akár akarod, akár nem. S, ha netán nálad nem férnek el átmennek a szomszédba és ott is megnyomják a csengőt. És nincs az a magyar rendőrség, amely kiteszi őket. Magánlaksértés? /Büntető Törvénykönyv 221.§./ Ugyan már. És akkor neked, libikém, az idegen még mindig szép lesz? De hol fogsz aludni a családoddal? És a szomszédok, sokan. Százan és sok-sok ezren. Mert csak a vak nem látja és az agyament ember nem érti, hogy ez a tömeg elsősorban ránk van eresztve. Nem látjuk? Az Ausztria felé tülekedőket is mi huzigáljuk le a vonatokról, nehogy eljussanak takaros osztrák szomszédainkhoz és onnan tovább. Az ottaniakat meg hozzánk szeretnék küldözgetni, nagy erővel. Vagy mi nem egyformán vagyunk tagjai ennek a bizonyos EU-s konglomerátumnak? Mi vagyunk tehát Schengeni lerakodóhely? Schengeni Végrehajtási Egyezmény /1995/: „...megerősíti a külső országokkal szembeni ellenőrzést, amely... elsősorban biztonsági célokat szolgál.” Mint látható: a miénket biztosan nem. Ugyan ez az Egyezmény mondja ki /teljes jogúan 2008-ban írtuk alá/ :...„nem schengeni országokból csak határellenőrzés után lehet belépni.” Az épülő határzár 170 egynéhány kilométer hosszon csak erőteljes, fegyveres ellenőrzés mellett lehet eredményes, hiszen az érkezők mindenre el vannak szánva. A bontásra is... Milyen tömeg áll tehát itt? Egy törvénysértő, lassan több száz ezres tömeg. Végiggondolni is elborzasztó. És nincs tudomásunk arról, hogy egyetlen egy határsértőt is megbüntettek volna az elmúlt hónapokban. E megnyomorított helyzetben lévő hazánknak óriási anyagi teherrel jár mindez. Az EU azonban baksissal nyomja ki a szemünket. Mintha nem látná, hogy mi történik. Az összeget le sem írjuk, csak azt, hogy egy nyár eleji statisztika szerint /Eurosat MTVA Sajtó-és Fotoarchívum/ hány emigráns jut Európában, egy millió lakosra számítva: Horvátországban, Szlovákiában 9-9, Csehországban 34, Egyesült Királyságban 114, Franciaországban 224, Görögországban 240, Ausztriában 1141, hazánkban 3322. Ez a szám önmagában egy kiáltás a világba! Eközben ezt a szót: kitoloncolás nem is halljuk. Tehát azt, hogy – akár állami költségen - a „gazdasági menekülteket” repülőre ültessük és folyamatos légihídon oda szállítsuk vissza, ahonnan eljöttek! Vagy abba a célországba, ahová indultak. Más megoldásokon csak a politika koptatja a száját és „emberi jogokról” beszél. Eközben a mienkről – egy szót sem. Pedig a mi jogunk is legalább annyi, mint azoké, akik ránk törtek, akiket ránk eresztettek. Az 1956-os magyar forradalom óta Magyarország legnagyobb próbáját igyekszik átélni, az ellene induló támadást kivédeni. Magyarország nagy bajban van. Magyarországot tehát meg kell menteni! Az események áradását látva, ma már minden eszköz megengedett! Murányi László
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!