Jobb félni, mint megijedni: baltikumi helyzetkép 2015 tavaszán

2015. március 20. 15:02

A Baltikumban nagyon jól tudják, hogy a kijevi nyugati fordulat következtében új külpolitikai összefüggésrendszer alakulhat ki a Fekete- és a Balti-tenger között.

2015. március 20. 15:02
Hóvári János
Messzelátó

A világban sok helyütt a baltiakat csupán amolyan kisállamoknak gondolják. Ebben nyilvánvalóan sok igazság van. Csakhogy mindhárom országnak fontos szerepe van a NATO-ban és az EU-ban. Az EU Tanácsának elnökségét ebben a félévben épp Lettország adja. Litvánia 2013-ban látta el ezt a feladatot, Észtország majd 2018-ban teszi ugyanezt. A lett elnökség alatti Európai Tanács ülésre március 19-20-án kerül sor Brüsszelben. Itt az ukrán helyzet is napirendre kerül. A letteknek elnökségük okán módjukban áll álláspontjukat nyomatékosan megjeleníteni. Különben is készülnek házigazdaként a májusi Keleti Partnerségi csúcstalálkozóra. Riga ennél aktuálisabb és regionálisan húsba vágóbb tanácskozásnak e tavaszon aligha adhatna otthont. Így a lettek hangja június végéig az EU-ban a Baltikumé is.

A Baltikumban nagyon jól tudják, hogy a kijevi nyugati fordulat következtében új külpolitikai összefüggésrendszer alakulhat ki a Fekete- és a Balti-tenger között. Ennek szele talán előbb-utóbb megcsaphatja Fehéroroszországot is. Moldova pedig egyszerre került jobb és rosszabb helyzetbe. Jobb helyzetbe, mert a nyugati orientáció Ukrajna felől is elért hozzá. Rosszabba, mert az ország orosz nyelvű lakosainak akár vonzóbb is lehet a szakadár-orientáció, mint a moldovaiság, ha a délkelet-ukrajnai oroszok népköztársaságai eredményesnek tűnnek nekik. Azaz a hatalmas térség a két tenger között egyszerre a reménység és az aggodalom földje. S ennek a balti diplomaták és elemzők kiváló szakértői.

A magyarság szimpátiája a balti népekkel közismert. Bennünket erős szálak nem csupán finnugor nyelvrokonainkhoz, az észtekhez kötnek, hanem a kiváló kereskedelmi adottságú lettekhez is, de a litvánokhoz is, akiknek köszönhetjük Jagelló királyainkat. Hazánkon kívül sehol nem volt olyan nagy keletje Orosz István »Tovarisi konyec« című plakátjának, mint a Baltikumban 1991-ben. Küldtünk is belőle bőségesen. Akik már öregebbek vagyunk, mint magam is, saját tapasztalatainkból is tudjuk mennyivel rosszabb helyzetben voltak a balti népek a szovjet világ idején, mint mi. Sorsközösség érzetünk mindig erős volt, s nemcsak a történelmi szálak okán. Számunkra is ünnep volt, amikor 1991-ben kivívták szabadságukat. Akkoriban kezdő diplomata voltam a Külügyminisztériumban: ma is emlékezem az első balti küldöttségek megérkezésére és a tárgyalások meghitt hangulatára. Azóta több mint két évtized telt el. A balti országok hatalmas utat tettek meg és velünk együtt tagjai az EU-nak és NATO-nak egyaránt. Aggódnak, hogy a történelem rossz szelleme ismét visszatérhet. Ezt nekünk Budapesten értenünk kell, mert most is sorsközösségben élünk velük, de már nem a doktor zsivágói keserves oldalon, hanem a szabadság világában.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Agnieszka
2015. március 20. 20:35
Van egy nagyon sikeres észt-finn írónő, Sofi Oksanen. Mostanában két könyvet olvastam tőle, a Mikor eltűntek a galambokat és a Tisztogatást. Mindkettőben olvashatunk a II. háború idejének, az orosz-nemet-orosz megszállásnak a borzalmairól, a 2. hosszú-hosszú orosz megszállás rémálmáról, a Tisztogatás pedig átnyúlik a 90-es évekbe. Mindenkinek ajánlom, akinek van rá ideje, nagyon érdekes és egyben nevelő hatású is, mert az ember hajlamos arra, h. úgy gondolja, nagyon rémes volt itt, de a könyveket olvasva, látni lehet, h. ott még szörnyűbb volt, pedig mennyivel kisebb ország! Szemét ember mindig, mindenhol akad, semelyik ország nem szorul importra, az oroszok viszont nagyon export képesnek tűnnek a könyvek és az emlékezet alapján balti viszonylatban is.
Fülig Jimmy
2015. március 20. 16:49
Merkel rendesen letérdepeltette a csutit és analfabéta tákmatyijait,rögtön bekapták az RTL répát,a bankárokét,az unijóét,simicskáé már csak hab a tortán.
Szúnyog
2015. március 20. 16:38
Hóvári uram arról nem tesz említést, hogy a balti államocskák orosz lakói hontalanok, állampolgárságot nem kaptak, s nem szavazhatnak. Persze ez bőven belefér az "európai értékekbe", meg a nagy demokráciába. Ahogy az ukrán nácik is. Ezek a mi diplomatáink sajnos többnyire beszari, seggnyaló alakok.
Senye Péter
2015. március 20. 16:28
Észtországban és Lettországban kb. 30% az oroszok aránya, akiket főleg a szovjet időkben telepítettek be oda. Litvániában jóval kevesebb orosz van, mert az 1953-ig elhúzódó partizánharcok nem ígértek kedvező fogadtatást a betelepülőknek. A két északabbi balti államot a nemzetiségi ellentétek ukrajnaihoz hasonló elmérgesedése töltheti el aggodalommal. Litvániát meg a hajdanvolt lengyel-litván unió sikeres oroszellenessége tüzelheti. Ukrajna jövendő helyzete határozhatja meg a többiek helyezkedését. Fegyverzettel bőven el lehet látni. De gazdaságukon ki segít? Egy moszkvai tüntetés felvételén egy tengerészsapkás fiú az ukránokat testvérnépnek nevezte. Talán az ukránok között is hasonló gondolatok ébrednek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!