A megosztó nemzeti ünnep

2014. december 01. 23:28

Már az elejétől kezdve úrhatnám stílussal indítottunk, és ennek a politikának a szerencsétlen következményét éljük át teljes mértékben ma is. Erdélyt, a Bánságot és Bukovinát meghódított területekként kezelték, ez a szomorú igazság.

2014. december 01. 23:28
Tudor Duică
Főtér.ro

„Nagyon sok román őszintén felháborodik azon, hogy magyar polgártársaik december 1-jén, Románia nemzeti ünnepén nem örvendeznek velük együtt, sőt, komor, a magyarságra nézve gyászos napnak tartják azt…

Elemezzük egy kicsit alaposabban ezt a kérdést…

Az egyik ok a gyulafehérvári nyilatkozat rendelkezéseinek be nem tartása, mely, többek között, a következőket mondta ki:

»Teljes nemzeti szabadság minden együttélő népnek. Minden nép a saját kebeléből származó egyének által, saját nyelvén fogja képezni, igazgatni magát és ítélkezni maga felett. Minden nép az őt alkotó egyének számának megfelelő arányban kap képviseletet az ország törvényhozó testületeiben és kormányában.«

Ha akkor, 1920-ban, amikor Erdély népességének 53 százaléka volt román, a többi 47 százalék más etnikai közösség tagja, csak nagyon kis mértékben alkalmazták azt a teljes nemzeti szabadságnak nevezett koncepciót, vajon most mennyi esély van rá, amikor a románok a népesség 73 százalékát teszik ki…

Hol volt a törvényhozó testületekben való képviselet joga, amikor az etnikai közösségeknek egyetlen képviselőjük sem volt Erdély Kormányzó Tanácsában? Már az elejétől kezdve úrhatnám stílussal indítottunk, és ennek a politikának a szerencsétlen következményét éljük át teljes mértékben ma is. Erdélyt, a Bánságot és Bukovinát meghódított területekként kezelték, ez a szomorú igazság.

(...)

Kós Károly szavaival zárnám soraimat:

»Az erdélyi embert minden vonatkozásban determinálja ez a föld. […] Van erdélyi psziché, amely nem az erdélyi magyarság privilégiuma, de predesztinációja az erdélyi németségnek és románságnak is.«

A románt kicserélhetitek magyarra és ugyanazt az eredményt kapjátok.

»Ezer esztendő alatt Erdély földjén megtörténik az a gyönyörű csuda, hogy három nép és három kultúra éli életét egymás mellett úgy, hogy mindhárom megőrzi – mert megőrizheti – a maga külön való egyéniségét, de amellett közös és minden környező néptől idegen és rokon néptől és kultúrától elütő karaktert is veszen fel.«

Ha egyszer s mindenkorra megértjük, hogy sokkal fontosabb az, ami összeköt, mint ami szétválaszt minket, akkor gyermekeink – nemsokára – azt mondhatják majd: december 1-e, vagy március 15-e egyesítenek, nem pedig megosztanak bennünket…”

(Az eredeti román nyelvű publicisztika magyar fordítását a Főtér.ro közölte.)

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 14 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Sinistra
2014. december 02. 15:18
Mint erdelyi, nem szivesen csatolnam Magyarorszaghoz Erdelyt, annal inkabb lekapcsolnam Romaniarol. Kos Karoly is igy gondolta.
yanoo
2014. december 02. 14:27
" Erdélyt, a Bánságot és Bukovinát meghódított területekként kezelték" Azért , mert az.A Trianonban elcsatolt területek kis-antant megszállás alatt vannak még ma is.Ezeket a területetket nem önként adtuk át, hanem meghóditották.
paraklétosz
2014. december 02. 07:34
Ebül szerzett tulajdon, sosem hagy nyugodtan aludni. Mindig takargatni kell a megszerzés módját, magyarázni a jogosultságot. Kutya nehéz, az ebadta nemjóját!
Senye Péter
2014. december 02. 05:50
"Erdélyt, a Bánságot és Bukovinát meghódított területekként kezelték..." - ennél is rosszabb. Tudták, hogy a nagyhatalmak kényének köszönhették és féltek, hogy ahogy kapták, vissza is veszik tőlük. És a félelem erőszakot szül és tart fenn.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!