Érvek a monarchia mellett

2013. május 04. 11:10

Egy fejlett civilizáció valójában a monarchia felé hajlik. A monarchia ténylegesen az a kormányzat, amely magas fokú civilizációt igényel, annak teljes fejlettségében.

2013. május 04. 11:10

„A Wilson elnök által is képviselt, baloldali, a francia felvilágosodásban erősen gyökerező világkép volt az, amely Franciaországot és az Egyesült Államokat a háborúban is »összekötötte« egymással, és amely ideológiai tekintetben szembe fordította a tengellyel. Ez a két hatalom: a francia, és az amerikai forradalmak örökösei ideológiai fronton is harcoltak, míg Oroszország és Nagy-Britannia sokkal inkább hagyományos territoriális célokért szálltak be a küzdelembe. Ez a háború utáni »rendezési kísérletek« tragikusan elhibázott, racionalista gőgről árulkodó, a szerves folyamatokat figyelmen kívül hagyó és legfőképpen az amerikai és a francia baloldal baljós egyetértésének köszönhető formájában is tökéletesen tanulmányozható. A brit terveknek a háború után nem sok szerep jutott: nem mellékesen azért, mert Nagy Britannia maga is számos olyan formát őrzött még ekkor, amely sokkal inkább a tengellyel, mintsem az Entente-el rokonította.

A progresszionista baloldal világképében a monarchia ideája elkerülhetetlenül összekapcsolódott az ember és ember közötti illegitim megkülönböztetés, az »egyenlőtlenség« elvével, másrészt pedig a patriarchális gondolkodással: a monarchia azt feltételezi, hogy a társadalom szövetét alkotó individuumok, – a potenciális választópolgárok – olyanok kiskorúak, akik nem képesek felmérni valóságos szükségleteiket ezért egyfajta jóindulatú »gyámságra«, autoritárius hatalomgyakorlásra van szükségük, valakire, aki helyettük gondolkozik. Lehet, hogy ez a múltban többé-kevésbé valóban így is volt – mondják a megengedőbb baloldaliak –, azonban mára az emberi psziché egy hatalmas – és többé-kevésbé globális – fejlődési és átalakulási folyamaton ment keresztül. A műveltség általános értelemben vett szintje – ezzel összefüggésben pedig az emberek »öngondoskodásának« képessége és az, hogy a saját tetteikért képesek felelősséget vállalni, a történelem korábbi, modernitást megelőző periódusaihoz képest olyan mértékben megemelkedett, olyan egyenes vonalú fejlődést mutat, hogy ma már semmiféle szükség nincs ilyesfajta »gyámságra«, – sőt – aki ennek szükségességét felveti tulajdonképpen benne ragadt egy hanyatló és halálra ítélt paradigmában.

A fentebb vázolt gondolatmenet meglehetős szkepticizmusra ad okot számunkra. Még akkor sem világos, ha eltekintünk a jól ismert progresszionista terminológiától, hogy a tiszta politikai elvek szintjén a demokrácia miért lenne inkább a szabadság, vagy a »jó rend« letéteményese, a monarchiával szemben. Disraeli, az egyik legsikeresebb brit miniszterelnök szerint:

Egy fejlett civilizáció valójában a monarchia felé hajlik. A monarchia ténylegesen az a kormányzat, amely magas fokú civilizációt igényel, annak teljes fejlettségében... Egy tanult nemzet visszaretten attól a tökéletlen hivataltól, amelyet képviseleti kormányzatnak nevezünk. A demokrácia végeredményben a legősibb kormányzati forma, amelyben a többség gyakorolja az uralmat a kisebbség felett.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 71 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2013. május 04. 17:24
Amúgy a cikk, az eredeti jó hosszú, de érveket nem találni benne. Azért jobb a monarchia, mert ... ??? Habsburgokat persze annál többet emleget a cikk.
Akitlosz
2013. május 04. 17:17
Ha nem tudnám kik ezek még meg is fontolnám, amit írnak. Labancok, a habsburg uralom lelkes éltetői és hívei. A magyar királyság helyreállításának éppen az egyik legnagyobb kerékkötői. Nem a történelmi magyar alkotmányon alapuló magyar királyságot akarnak szabad királyválasztási joggal, ellenállási joggal, hanem a magyar szabadság elnyomásában kitörölhetetlen érdemeket szerzett idegen habsburg uralom visszaállítását. --- Amúgy pedig egyáltalán nem mellesleg egy ország sikere, vagy kudarca ugyan nem az állampormáján, politikai berendezkedésén múlik. Mindent lehet jól, és rosszul is csinálni. Azon múlik a siker, vagy kudarc, hogy a hatalom mennyire gyakorolja inkább a köz előnyére a hatalmát és mennyire inkább a saját magánelőnyére. Mindenféle államformában, politikai berendezkedésben lehetséges mindegyik. S ez az ami igazán számít, nem az államfő titulusa. Akinek a befolyása, hatalma ráadásul úgy a nyugat-európai királyságokban, mint a magyar köztársaságban meglehetősen csekély. Nem sok dolog múlik azon, hogy mit csinál a király/köztársasági elnök.
KannibálTatárÚr
2013. május 04. 15:15
Már a királyságnak a felvetése is butaság. Ahol vannak királyok, ott sincs szerepük az állam vezetésében, csupán oprettkirályok. Egy öröklésen alapuló vezetés jó lehetett a kis, lényegtelen változásokat hozó korokban. Ma alkalmazhatatlan. Van egy másik meglátásom: az arisztokraták a háborúkban szerzett érdemeikért kapták előjogaikat. Ma van egy csoport, akik a gazdaság haladásának hordozói: a műszaki inteligencia. Rájuk kellene bízni az ország vezetését is. Nem létezik egy termelő válalat, amelyikben választással döntenének arról, kik lesznek a vezetőségben. Ezt a megelőző munka alapján döntik el. Az ország vezetésének kijelölése választások alapján történik. Így megtörténhet, hogy egy személy, aki semmi értékelhetőt nem mutatott még fel, akár ME legyen. Be kell vezetni, hogy az ország egy válalat legyen és - akár a válalatokban - a legmegfelelőbb személyek jussanak vezető szerepekbe a válalatok vezetőinek választása alapján - egymás közül.
kjkj945
2013. május 04. 15:00
És a király http://t2.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQI6i84IAvs_xeFCCqybyfp97E2WXf04Fjs3m3TK9Lg1E49X2rn vagy https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcScUNMIKN0lLuZTVBn341-IdCBwQYj9BrhHItVHGwSHk-fBkzbyGQ
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!