Beszéd a holokauszt áldozatainak emléknapján

2010. április 19. 10:49

Slachta Margit az Egyház tanítását az emberi méltóságról kérlelhetetlen következetességgel, megalkuvás nélkül képviselte.

2010. április 19. 10:49

„Beletartozik, mert bele kell tartoznia ebbe a megemlékezésbe néhány nagy kérdésnek is: Hogyan volt lehetséges ez a szörnyű katasztrófa? Mit lehet tenni, hogy ez soha, sehol, semmilyen etnikai, vallási vagy nemzeti közösséggel szemben meg ne ismétlődjék?

A kezdődő üldözés jeleit többen a jogok korlátozásában és a faji megkülönböztetésben ismerték fel. Kiemelkedik közülük Slachta Margit (1884-1974), a Szociális Testvérek Társaságának Alapítója. Ő hívő katolikusként fordult szembe a fajüldözéssel és mindenfajta embertelenséggel. Különös érzékenységet szerzett az emberek sorsa iránt abban a szociális munkában, amelyet a gyermekek, a nők és a családok érdekében fejtett ki. Ez volt a fő hivatása. A Magyar Országgyűlésnek egyébként a II. világháború vége előtt csak 1920 és 1922 között volt tagja. Ő volt hazánkban az első női parlamenti képviselő. 1922 után a Parlament döntéseiben semmilyen része nem volt és nem lehetett. Mint egyszerű állampolgár azonban megpróbált mindent megtenni a szegényekért, a szociális nyomorúságban szenvedőkért és később a náci befolyás ellen és az üldözöttek mentéséért. Slachta Margit a Katolikus Egyház tanítását az emberi méltóságról kérlelhetetlen következetességgel, megalkuvás nélkül képviselte. Nemcsak elvileg utasította el a faji megkülönböztetést, de elítélte a háború folyamán egyre fokozódó antiszemita propagandát, uszítást és gyűlöletkeltést is. 1942. április 29-én például ezt írta: »A miniszterelnökkel szemben kellene elsősorban fellépni, aztán a belügyminiszternél kikényszeríteni, hogy a gyűlölettel való mérgezést az egész vonalon tiltsa le. Tehát ne engedjen Krüger apó, Jud Süss stb. filmdarabokat, az újságjaikban tiszaeszlári [perről szóló]… uszító közleményeket… Bánjanak a munkatáborosokkal rendesen… és hagyjanak fel kiváló és érdemekben dús emberek keserítésével és alázásával«.

A későbbi évek igazolták, hogy Slachta Margit rendje, a Szociális Testvérek Társasága hány meg hány ember életét mentette meg, és megmutatták azt is, hogy a keresztény szeretet képessé tudja tenni az embert arra, hogy akár az életét is adja üldözött embertársaiért. Boldog Salkaházi Sára vértanú hitéből fakadó hősiessége örök példakép a számunkra. De sokan mások is méltónak bizonyultak arra, hogy a világ igazai közé számlálják őket: gyakran a hivatalos elismerés ünnepélyes formájában is, de mindenképpen a Mindenható előtt, aki a szíveket vizsgálja, és aki mindenkinek tettei szerint adja a jutalmat.”


az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
medve
2010. április 19. 12:53
Szerintem meg nem kéne észt osztani. Nyugodtan meg lehet emlékezni az áldozatokról, akik ártatlanok voltak. Nyugodtan meg lehet mondani, hogy országunk nagy többsége gyengének találtatott, mert vagy egyetértett, vagy beszari volt és nem minden a külső tényezőkre fogni (amik természetesen szintén közrejászottak). Azért is kell, mert nem szabad, hogy azok az eszmék megismétlődhessenek. Nyugodtan meg kell emlékezni azon magyarokról, akik viszont nem voltak gyengék, mert emberek maradtak és segítettek. Ők a példák. Aztán lehet még sok mindenről emlékezni, de az a történészek dolga. És nyugodtan meg lehet emlékezni a Holokauszt áldozatairól abban a tudatban, hogy szeretnéd, ha végre megfelelő módon bánjunk a kommunisták áldozataival is (ami még nem történt meg). Követelni kell ezt, de ne azért, hogy a Holokausztot relativizáld.
drienovác
2010. április 19. 12:44
én elhiszem, hogy ez ma mennyire fontos de azért nem kéne már kicsit visszavenni, és az éppen német befolyás alatt álló államot legalább árnyaltabban felelőssé tenni mindazért, ami bekövetkezett? arról például ritkán történik említés, hogy a budapesti főrabbit igenis riasztották, tudta, mi történik majd a népével, ha vonatra teszik őket, mésgsem szólt semmit - még az eichmann perben is sírva vádolta magát emiatt, állítása szerint nem hitte el, hogy a "kulturált" németek ilyesmire lennének képesek...
hortenzia
2010. április 19. 12:07
Egyes emberek sokat megtettek, de mégsem volt elég. Ha az "egyház" valóban elég erős lett volna, a szörnyűségek talán meg sem történnek. De ekkora erőt és ellenpropagandát nem tudott kifejteni. //További, ebből következő kérdés, hogy mi volt ennek az oka ? Bár ez inkább hívő embereket érdekelhet, mivel teológiai vonatkozása van. (helyettesítési teológia, és a Szent Szellem kérdése.) Kényes kérdés, de szembe kell(ene) vele nézni. // És hogy ma mit tehetünk, íme: http://www.nemethsandor.hu/nemeth-sandor-elet-menete-2010.html
Shulc
2010. április 19. 12:00
Szerintem ez kevés, amit Erdő bíboros mondott. Nyilvánosan meg kellett volna szaggatnia a ruháját, és bocsánatot kérnie a holokausztért, az inkvizícióért, a kereszteshadjáratokért, ja és a pedofil papokért. És persze azt is kifelejtette, hogy bűnös nép vagyunk, amiért engedtük, hogy ez a szörnyűség megtörténjen.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!