Hogyan tűnnek el a szénerőművek, ha ez az ország keresztbe tesz?

Többéves vita után, április végén Torinóban a világ vezető hatalmait tömörítő G7-ek végre megállapodtak arról, hogy 2035-ig kivezetnék az igen jelentős légköri szennyező, a modern karbonszűrő nélküli szénerőműveket. 

Ugyanakkor – egy friss hír szerint – az olasz kormánykoalíció megosztott az új szabályozás ügyében, mivel ennek ellenzői megtiltanák a napelemparkok mezőgazdasági területekre telepítését. Ez azonban veszélyeztetheti Róma dekarbonizációs céljait – írta a Reuters.   

A friss értesülés szerint Francesco Lollobrigida mezőgazdasági miniszter által készített és a Reuters által szemlézett rendelettervezet megszabja, hogy „az önkormányzati rendezési tervek által mezőgazdasági területnek minősített földterületek nem alkalmasak a talajszintre helyezett modulokkal ellátott napelemrendszerek telepítésére”. Ez a tilalom egy szélesebb körű, a mezőgazdaság és a halászat védelmét célzó intézkedéscsomag része. Ám a döntéshozók megosztottak: Gilberto Pichetto Fratin energiaügyi miniszter ugyanis támogatja a szén-dioxid-mentesítésre irányuló hazai erőfeszítéseket.  

távolabbra tolva az említett torinói G7-megállapodás céljait, hiszen a szénerőművek kieső kapacitásainak jó részét megújulókkal váltanák ki. 

Miről szól az áprilisi megállapodás?

Emlékezetes, hogy a G7 energiaügyi minisztereinek múlt heti találkozója végén a házigazda Olaszország és partnerei vállalták, hogy egyfelől 2030-ra megháromszorozzák a telepített megújulóenergia-kapacitást, másrészt a következő évtized első felében, pontosabban 2035 végéig kivezetik a szénalapú, és karbonszűrő nélküli erőműveket.  

Az elfogadott, igen fontos dokumentum ugyanis nem a szénerőművek teljes leállítására, csupán a szűrés nélküliekre vonatkozik. Ez tehát lehetőséget ad az aláíró országoknak arra, hogy továbbra is égethessék a szenet elektromos áram előállítása céljából, ha az erőműveket carbon capture (szén-dioxid-megkötő) technológiával szerelik fel, ami megakadályozza a szennyezés legnagyobb részének légkörbe jutását. 

A nagy szennyezőknek komoly engedmény jár

 Kanadában és Olaszországban a szénerőművek kevesebb mint 6 százalékát teszik ki az energiamixnek, de ezek szerepe az áramellátásban Japán esetén még mindig 32, Németországban pedig 27 százalékot tesz ki. Ezen államok ráadásul „menekülőutat” kaptak, mert a dokumentum esetükben a párizsi klímaegyezményben is deklarált másfél fokos hőmérséklet-emelkedéshez köti e kötelezettséget. Azaz a gyakorlatban a németek és a japánok még jó pár évig, akár 2040-ig vagy azután is elodázhatják az átállást. 

Amerikával ellentétben Kína és India nem állnak jól

Arról nem is szólva, hogy a világ legnagyobb szénalapú áramfogyasztói, Kína és India továbbra is új karbonerőműveket építenek, annak ellenére, hogy a szakértők figyelmeztetnek: a világ szénkapacitásának évente a jelenlegi 6 százalékával kell csökkennie 2040-ig, hogy elkerüljük a klímavészhelyzetet.   

A G7-ek megállapodása mindössze néhány nappal az után jött létre, hogy az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) új szabályokat határozott meg, amelyek előírják a szénerőművek számára, hogy vagy – majdnem – teljes mértékben fogják vissza klímaszennyezésüket, vagy álljanak le 2040 előtt. A szénalapú energiatermelés az Egyesült Államok elektromosáram-előállításának 16 százalékáért felelős.  

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: MTI/EPA/Julian Stratenschulte

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.