Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
A friss statisztikai adatok azt jelzik, hogy a múlt év utolsó három hónapjában már negyedéves alapon nőttek a beruházások, és 2024 egészében is folytatódhat az élénkülés – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ugyanakkor a német gazdaság problémái már 2023 végén begyűrűztek, és a belső kereslet sem állt még helyre az inflációs sokk után.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A kedvezőtlen 2023. negyedik negyedéves GDP-adat után a beruházások év végi alakulása már pozitív képet mutatott. Negyedéves alapon immár 1,5 százalékkal nőttek a beruházások a KSH friss adatai szerint, miközben az éves visszaesés mértéke 3 százalékra mérséklődött.
Milyen folyamatok vannak a háttérben?
A negyedéves alapú növekedést az építési beruházások húzták, itt 3,1 százalékos emelkedést mért a KSH, miközben a gép- és berendezésberuházások volumene mérséklődött, 1,3 százalékkal. Az éves visszaesés ellenben pont az építési beruházásoknál volt nagyobb. A tavalyi év egészében a beruházások 8,5 százalékkal csökkentek, ezen belül viszont a gép- és berendezésberuházások kismértékben, 1,6 százalékkal nőni tudtak, miközben az építési beruházások két számjegyű mérséklődést mutattak. A beruházások visszaesésében egyrészt a magas kamatkörnyezet játszott szerepet: az év egészében 10 százalék felett volt az alapkamat, amely érdemben visszafogta a hitelezést. De mérsékelte a beruházási hajlandóságot a belső kereslet csökkenése, a gazdasági bizonytalanság, valamint negatív hatása volt az uniós források visszatartásának.
Gazdálkodási forma szerinti összehasonlítást nem érdemes a negyedik negyedéves adatok esetében vizsgálni. Ugyan a KSH kiemeli, hogy a vállalkozások esetében 3,8 százalékkal csökkent a tavalyi év utolsó 3 hónapjában a beruházási volumen, miközben a költségvetési szervek körében érdemben, 42,6 százalékkal nőtt, ez technikai hatás eredménye.
2023 januárjától egyes állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok tevékenysége átsorolásra került a költségvetési szervek alá, ami így érintette a beruházási tevékenységüket is.
Ágazati összehasonlításban ellenben azt láthatjuk, hogy a tavalyi negyedik negyedévben a feldolgozóipar beruházásai már mérséklődtek, 3,1 százalékkal, miközben ez az ágazat a megelőző negyedévekben még bővülést mutatott. Ennek oka a korábbi nagy volumenű beruházások lezárulása, elsősorban a villamosberendezés-gyártás alágban, miközben a KSH tájékoztatása szerint a járműiparban még bővültek a beruházások.
Kedvezőtlen viszont, hogy a költségvetéshez kapcsolódó ágak (oktatás, közigazgatás, egészségügy), az energiaipar, illetve a pénzügyi szektor kivételével minden más ágazatban visszaesés történt. Vagyis a beruházások mérséklődése a gazdaság széles körét érinti.
Várakozásaink szerint a múlt évi visszaesés után a beruházások idén már növekedésnek indulhatnak. Ezt támogatják egyrészről a beérkező uniós források a 2023. decemberi megállapodás nyomán, másrészről pedig a jegybanki kamatcsökkentések, amelyek pozitív hatással vannak a piaci hitelezésre, harmadrészt pedig az állami kamattámogatott hitelprogramok (Baross Gábor, Széchenyi Kártya).
Ugyanakkor a fordulatot jelentős kockázatok is övezik. Egyrészről a német gazdaság problémái már a tavalyi év végén begyűrűztek a magyar gazdaságba, amely rövid távon továbbra is kedvezőtlen külső környezetet vetít előre. Másrészről a belső kereslet sem állt még helyre az inflációs sokkot követően, az óvatossági motívum továbbra is erős, így vannak még szabad kapacitások a magyar gazdaságban. Harmadrészt pedig az uniós források egy jelentős része továbbra is zárolva van. Erre tekintettel a vállalatok kivárhatnak a fejlesztésekkel, amíg a gazdasági kilátások (külső és belső) tartósan pozitív irányba nem mozdulnak el.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.