Keddi, február 28–ai ülésén az MNB Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően változatlan szinten hagyta a jegybanki alapkamatot. Megvizsgáltuk, milyen következményei lehetnek.
Minapi ülésén a Monetáris Tanács változatlanul, 13 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot, ami visszaigazolta az előzetes várakozásokat. Az elemzők ugyanis azt várták, hogy nem nyúlnak a jegybanki alapkamathoz, hiszen emelés esetén a 18 százalékos egynapos betéti kamatláb szintjével kellett volna azt összeolvasztani.
Egészen januárig a legtöbben azt várták, hogy az MNB márciusban fogja megindítani kamatcsökkentési ciklusát. Ekkorra várták ugyanis a szakértők az infláció csökkenő pályára állását, valamint az energiaárak zuhanását, ami így összességében kedvező hangulatot eredményezett volna.
Viszont januárban a magyar inflációs ráta – még jobbára az áthúzódó hatások miatt – európai uniós szinten még kiemelkedett, így távolabb került a realitása annak, hogy csökkenés következzen be márciusra. Több szakértő így sokkal inkább a második negyedévre tartja esélyesnek, hogy a jegybank kamatcsökkentési ciklusba kezdjen.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetőjének szakmai kommentárja:
Mai ülésén tehát a jegybank Monetáris Tanácsa nem változtatott a kamatkondíciókon, az alapkamat továbbra is 13 százalék, míg az effektív kamat, azaz az egynapos betéti kamat 18 százalék.
A mai döntés kapcsán a jegybank vegyes üzeneteket küldött a piac felé. A döntés várható volt, a jelenlegi gazdasági környezet sem további szigorítást nem kényszerített ki, sem lazítást nem tett még lehetővé.
A szigorítás alapvetően azért nem volt szükséges, mert a forint árfolyama az energiaárak csökkenésének eredményeként októberi mélypontjához képest érdemben erősödött.
A lazításhoz ugyanakkor érdemes megvárni, amíg az infláció ténylegesen, nemcsak a várakozások szintjén kezd el mérséklődni, illetve amíg az európai uniós források elkezdenek ténylegesen is megérkezni, és így hazánk kockázati megítélése is javul.
A lazítás ellen szólt a vártnál kedvezőtlenebb januári inflációs adat is. A túl korai lazítás továbbá nagyobb árfolyamgyengülést is eredményezne, ami az infláció elleni harcot veszélyeztetné. Bár nemzetközi szinten az inflációs mutatók már javulásnak indultak, a világ nagy jegybankjai még a szigorításnál tartanak, ami szintén a magyar lazítás ellen hat – még akkor is, ha az Európai Központi Bank kamatemelési ciklusát késve kezdte meg.
Természetesen a nemzetközi szinten is magas kamatkondíciók nehezítik a vállalkozások forráshoz jutását, ami némileg lassíthatja a gazdasági teljesítmény javulását. Ennek kivédésére szolgálnak a kormányzat által indított különböző kedvezményes hitelprogramok. (Legutóbb például a Baross Gábor hitelprogram – a szerk.)
Bár az elmúlt havi ülésén a jegybank további szigorításokat jelentett be, például a kötelező tartalékráta emelésével, ennek egyaránt vannak szigorító (alacsonyabb piaci likviditás), illetve lazító (az egynapos betéti kamat 18 százaléka helyett a 13 százalékos alapkamatot fizetik utána) vonatkozásai.
Összességében az intézkedések inkább a jegybank szigorítás iránti elkötelezettségét mutatják. A mai döntésben szigorítást jelent az, hogy áprilistól a 10 százalékos kötelező tartalék feletti tartalék részre az alapkamat 13 százalékos kamata helyett 18 százalékot fizet a jegybank, ezzel növelve a tartósan lekötött likviditást.
Ugyanakkor némi lazítást jelent, hogy a tartalékalap 2,5 százaléka után nem fizet kamatot. Az energiaimporthoz kapcsolódó devizalikviditási igény további biztosítása a jövőben is stabilan tudja tartani, illetve erősíteni tudja a forintárfolyamot.
Lazításra várakozásaink szerint legkorábban a második negyedévben, a júniusi ülésen kerülhet sor, ha az infláció már jól láthatóan tetőzött, és ha ezt a piaci hangulat is lehetővé teszi.
Ez először is az egynapos betéti kamat mérséklődését jelentheti.
Amennyiben az infláció a várakozásoknak megfelelően dinamikusan csökkenni kezd, akkor a lazítás is gyors ütemben történhet, amelynek révén az év végén már akár az alapkamat is mérséklődhet. Ugyanakkor a várható lazítás közeledésére utal a jegybank azon üzenete, hogy a kockázati környezet javult, az egynapos betéti kamat csökkentése annak tartósságához köthető, azaz az első jelzést a lazítás kapcsán már megadta.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Kis túlzással még történelmi párhuzamot is felfedezhetünk.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
