Érdemben enyhült a nyomás az iparban

A Makronóm Intézet februári Gazdasági Monitor elemzése a Globális ellátási láncra nehezedő nyomást mérő indexet (GSCPI) is elemzi. 

Ez a mutató kiemelten fontos a kereslet-kínálat várható alakulása, a kereskedői és gyártói készletezés, a szállítási határidők változása, mi több, még az infláció várható alakulásának szempontjából is. A GSCPI-index a járvány és az energiaválság hatására ugyan kitört korábbi sávjából, de az utóbbi hónapok javulását követően már nincs messze a korábban jegyzett, normális értékektől. 

A globális ellátási láncra nehezedő nyomást mérő index (GSCPI)

Forrás: Federal Reserve Bank of New York, 2023. 02. 13.

Az indikátor tehát a globális ellátási láncok zavarait mutatja be, növekedése beszerzési elakadásokat és áremelkedést jelez előre. A mutató kiemelten fontos a kereslet-kínálat várható alakulása és  a kereskedői és gyártói készletezés szempontjából; a szállítási határidők változása miatt; sőt az infláció várható alakulásának szempontjából is. A Makronóm Intézet elemzői szerint ugyanis a GSCPI és a termelői infláció szoros együttmozgást mutatott az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban és az euróövezetben is. S mint ismert, a globális szállítási költségek növekedése, a globális ellátási láncok töredezettsége, mind érdemben járult és járul hozzá az infláció emelkedéséhez világszerte.

Brüsszeli szankciók és az inflációs várakozások

A februári Gazdasági Monitorban a Makronóm Intézet elemzői rámutattak arra is, hogy a háború és a szankciók közvetlenül közel fele részben, 47,8 százalékban járultak hozzá az inflációhoz. Az országspecifikus tényezők hatása az inflációnak 52,2 százalékáért felelt decemberben, azonban közvetett módon ezek jelentős része is a háborúval és a szankciókkal függött össze.

Mi a helyzet a hazai növekedési kilátásokkal? Az EU szerint is rendben leszünk.

Európai Bizottság friss, pár hete közzétett előrejelzése szerint, Magyarország 2023-ban elkerüli a recessziót, a 2024-es esztendőben pedig 2,6 százalékos növekedéssel a legjobban növekvő országok között lehet az Unióban. 

Ezt mutatja meg a 4.ábra. 

A hazai cégek tartják a munkaerőt

a Makronóm Intézet januári munkaerőpiaci vállalati kutatása alapján. A vállalkozások rövid távú kilátásait a magas energiaárak, az infláció, valamint a megfelelő minőségű munkaerő megtalálása befolyásolta leginkább, így többségük kismértékű vagy jelentősebb romlásra számít a külső gazdasági körülményekben.

Saját helyzetük kilátásaiban bizakodók a cégvezetők: kielégítőnek vagy bizakodásra okot adónak ítélték meg azt. A megkérdezett vállalkozások rövid és közép távon döntően nem terveznek elbocsátásokat, mert az értékes munkaerő visszaépítésének későbbi nehézségeit nagyobb kihívásként érzékelik. Több mint harmaduk tervez létszámbővítést a következő időszakban. 

Összegezve

Összességében tehát – bár kihívásokkal teli időszak van mögöttünk – a február a növekvő optimizmus jegyében telt világszerte, ezen belül Európában, Németországban és Magyarországon is erősödik a bizakodó gazdasági hangulat. 

Sőt, mint azt az Európai Bizottság fent említett, friss előrejelzése bizonyítja, Magyarország már a legjobban teljesítő országok között lehet Európában a 2024-es esztendőben.

A Makronóm Intézet teljes elemzése ezen a linken érhető el.