Novemberben, az előző hónaphoz viszonyítva 0,8 százalékkal mérséklődtek az ipari termelői árak – írja a KSH, és bár egyhavi adatból még korai lenne messzemenő következtetést levonni, az ipari termelői árak tartós csökkenése kedvező előjel lenne az infláció tetőzése szempontjából.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője
Az ipari termelői árak 2022 novemberében átlagosan 37,0 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, ugyanakkor októberhez viszonyítva 0,8 százalékkal mérséklődtek – fogalmaz a Központi Statisztikai Hivatal.
„Kisebbfajta meglepetés látszik a mai adatokban. Bár az ipari termelői árak éves alapon továbbra is jelentősen, 37,0 százalékkal nőttek novemberben,
Bár egyhavi adatból még korai lenne messzemenő következtetést levonni,
az infláció tetőzése szempontjából” – értékeli a friss adatokat Regős Gábor.
A Makronóm Intézet makroelemzési vezetője szerint a havi alapú mérséklődés ugyanakkor egyelőre csak az exportárakra vonatkozik, amelyek 2 százalékkal csökkentek, miközben a belföldi árak 1,6 százalékkal növekedtek. A két mutató közötti eltérést egyrészt okozhatja az energiaipar nagyobb súlya a belföldi értékesítésben, másrészt a forint októberről novemberre bekövetkező 3 százalékos erősödése.
Ehhez szükséges a már elkezdődött pozitív tendenciák folytatódása: az energiaárak mérséklődése, illetve a forint további érdemi erősödése, valamint szükség lenne az élelmiszerárak konszolidációjára is” – mutat rá Regős Gábor.
A KSH adatai szerint a belföldi értékesítés árai átlagosan 63,7 százalékkal magasabbak voltak, ezen belül a 62 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 35,6, a 33 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) – a világpiaci árak drasztikus növekedése és a hatósági ár szabályozásának módosítása következtében – 131 százalékkal emelkedtek.
Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 82,9, a beruházási javakat gyártókban 16,2, a fogyasztási cikkeket előállítókban 39,4 százalékkal nőttek az árak.
Az ipari exportértékesítési árak 23,4 százalékkal magasabbak voltak, ezen belül a 96 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 21,6, a 3,8 százalékos súlyú energiaiparban 59,0 százalékos volt a drágulás.
A nyitókép forrása: Pixabay.com
A statisztikai hivatal ma reggeli előzetes adatai szerint éves alapon 1,7 százalékkal nőtt a magyar GDP, míg negyedéves alapon 0,8 százalékos volt a bővülés ez év első három hónapjában a szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok alapján. Az elemzői várakozásoknál érdemben kedvezőbbek a számok – véli a Makronóm Intézet elemzője. Az év egészében 2,8 százalékkal növekedhet a gazdaság.
Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
„Mikor hajlandók az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – tette fel a kérdést korábban a jegybank elnökének Novák Előd.
Sem Niedermüller Péter, sem a veje, Horn Gábor nem tudott magyarázatot adni a történtekre.
Tizenegy éves kor előtt egyetlen gyereknek sem lenne szabad telefont birtokolnia.
