A japán kormány inflációcsökkentő intézkedéseket volt kénytelen bejelenteni, miután az infláció rekordszintre emelkedett augusztusban. Ez azért érdekes, mert Japán eddig deflációjáról volt híres.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.
A japán kormány egyre nagyobb aggodalommal kíséri az infláció emelkedését a szigetországban, ami nem csoda, hiszen eddig inkább a deflációhoz voltak szokva. Ehhez képest az inflációs ráta augusztusban elérte a 3 százalékot. Az inflációs ráta (CPI) havi alakulását szemlélteti az alábbi ábra.
Forrás: Ycharts
Érdekes, hogy Japán 3 százalékos inflációval már segélycsomagot tervez, miközben Európa számos országában, illetve az Egyesült Államokban is kétszámjegyű vagy akörüli az infláció.
A japán kormány éppen ezért egy új segélycsomagról döntött, amellyel az egyre gyorsuló inflációt igyekeznek kezelni. A segélycsomag keretében 50 ezer japán jen kiosztására kerül sor – készpénzben – az alacsonyabb jövedelmű háztartások körében. Jelenlegi árfolyammal számolva ez az összeg 345,2 dollárt, 359,9 eurót és 146.621 forintot jelent. De a készpénz kiosztásán kívül a csomag tartalmaz lépéseket a benzin, illetve az importált búza árának jelenlegi szintentartása vonatkozásában. A segélycsomagra 900 milliárd jen tartalékalapot különített el a kormány, hogy támogatni tudja a legszegényebb háztartásokat tehát A csomag szerint 50 ezer jen juttatás járna háztartásonként a legszegényebbeknek, emellett pedig ezek a nehéz sorsú háztartások mentességet is kapnának a lakossági adó fizetése alól. Az ilyen tartalékalapokat alapvetően vészhelyzetekben való felhasználásra különítik el. Az ilyen jellegű pénzek felhasználásáról a japán kormány parlamenti jóváhagyás, vagyis az ellenzéki pártok nélkül dönthet. Korábban volt már egy hasonló program, de az a pandémia alatt nehéz helyzetbe került szegényebb háztartásoknak nyújtott segítséget. Ez az új intézkedés a korábbin felül áll.
A benzin árának szinten tartását és a fogyasztókat terhelő üzemanyagköltségek csökkentését úgy szeretnék elérni ezzel a csomaggal, hogy a japán kormány a szeptemberi hónapon túl is fenn kívánja tartani az olaj-nagykereskedők támogatását egészen az idei év végéig. Ezzel egyértelműen az a cél, hogy mind a benzin, mind a kerozin kiskereskedelmi árát csökkentsék.
Ami az importbúza árának szinten tartását illeti, ezt azzal indokolják, hogy így képesek megakadályozni az olyan alapvető élelmiszerek árának további drasztikus emelkedését, mint például a kenyér vagy éppen a tészta. Ebbe illeszkedik, hogy a kormány október és december között a jelenleg aktuális szinten tartja az összetett takarmány költségeit, ezzel is segítve a gazdákat.
A szigetországban fokozódnak az aggodalmak az inflációs félelmeken felül is. Ezt példázza, hogy a japán miniszterelnök Fumio Kishida utasításba adta, hogy októberre dolgozzanak ki egy átfogóbb gazdasági intézkedéscsomagot. Ezt az indokolja, hogy Japánban, mint a világ harmadik legnagyobb gazdaságában sokkal lassabb növekedést prognosztizálnak. Ennek okaként több dolgot jelölnek meg. Meghatározóak egyrészt a sokkal magasabb importárak, amelyet az orosz-ukrán háború és a jen esése okoz. Ez utóbbit pedig az erős dollár váltja ki. Ezt a döntést a miniszterelnöknek kritikus időszakban kellett megtennie, mikor a közvélemény-kutatások alapján így is rekordalacsony szintre esett vissza a támogatottsága, miközben csak 10 hónapja van hivatalban. A japán miniszterelnök azonban elkötelezett abba az irányba, hogy megvédjék a japán emberek megélhetését a globális áremelkedések közepette, így kétségtelen, hogy rövid időn belül fog merész lépéseket tenni az adminisztráció.
Nem véletlen, hogy a kormány ilyen drasztikus lépésre kényszerült, hiszen a japán háztartások már kezdték megérezni a mindennapi fogyasztási cikkek esetében az árak emelkedését, de ez igaz az energiaárakra is. Az áremelkedéseknek ugyanakkor valószínűleg ezzel nincs vége, hiszen a vállalatok többnyire a fogyasztókra hárítják át a magasabb költségeket.
Japánt mindezek egy olyan pillanatban érték, mikor a belső kereslet továbbra is gyenge, a pandémiás gazdasági kilábalás lassan halad előre, ráadásul az emelkedő infláció rontja a fogyasztói hangulatot is. A pandémiás krízisből való gazdasági kilábalás erősségét pedig megkérdőjelezi a járvány újbóli nagyfokú terjedése Japánban, miután a júniusig tartó három hónapban 3,5 százalékkal gyorsabb volt a japán gazdasági növekedés az előzetesen vártnál.
Borítókép: MTI/ EPA/ Pool/ AP/ Kadzsijama Sudzsi
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
Egy négygólos vereség is belefért volna a mieinknek, de a lányok biztosra mentek, és magabiztosan selejtezőcsoportjukat megnyerve biztosították részvételüket a párizsi játékokon.
37-28-ra legyőzte Japánt a debreceni olimpiai selejtezőtorna utolsó mérkőzésén a magyar női kézilabda-válogatott, így kvótát szerzett.
Legalábbis emiatt aggódnak a CNN-nél.
A kormányzó Skót Nemzeti Párt válságba került, a mélypont pedig azt is jelenti, hogy maga a nagy politikai cél, a nemzeti függetlenedés is távolra kerülhet.
