A bajor CSU az atomenergiához való gyors visszatérést követeli a német szövetségi kormánytól, legalábbis átmenetileg. A Zöld Párt azonban inkább csak gúnyolódik a bajorokon. A bajorok szerint az energiaválságra való tekintettel a megmaradt három németországi atomerőművet továbbra is működtetni kell.
A CSU regionális csoportjának vezetője, Alexander Dobrindt gyors döntéshozatalra szólította fel a szövetségi kormányt az atomerőművek működésének meghosszabbításáról. „Ahelyett, hogy továbbra is elpazarolnánk az értékes időt, a szövetségi kormánynak döntenie kell az atomerőművek további üzemeltetése mellett, meg kell rendelnie az üzemanyagot, és újra működőképessé kell tennie a legutóbb leállított erőműveket" – idézte Dobrindtot a Spiegel.
A zöldek vezetője, Omid Nouripour viszont inkább időt nyerne,
a folyamatban lévő stressztesztre hivatkozott, illetve a három megmaradt atomerőműről folyó vitára, amelynek eredményét meg szeretné várni. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nem lát jövőt az atomenergiában. Szerinte az, amit atomenergiáról, mint állítólagos jövőtechnológiáról mondanak, az mesebeszéd, utalva Franciaországra, ahol jelenleg karbantartás miatt több atomerőmű nem üzemel.
Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter vasárnap, minisztériumában tartott nyílt napon azt mondta, hogy
még nincs döntés egyik irányban sem.
A zöldpárti politikus is egyértelművé tette, hogy Németország számára ő sem lát hosszú távú megoldást az atomenergiában. Szerinte nem ez a legolcsóbb technológia, és nem is a legbiztonságosabb Európa és a világ jövőbeli ellátásához.
A CSU-val folytatott ütésváltásban Habeck aktívan vette ki a maga részét. Értékelése szerint Bajorországban az esetleges téli áramellátási szűk keresztmetszetek politikai hibák következményei lennének. Azt kifogásolta, hogy a „délkelet-német régióban” nem bővítették kellőképpen a megújuló energiákat.
„Markus Söder (CSU) bajor miniszterelnök mindig a tartományában jól fejlett napenergiára hivatkozik” – mondta Habeck, majd hozzátette: „Csak az a baj, hogy Bajorországban sem süt a nap éjszaka, és Bajorországban is rövidebbek a nappalok januárban. Ez azt jelenti, hogy januárban éjszaka Bajorországban sem tudsz mit kezdeni a napenergiával, más formákra is szükséged van. "
Martin Huber, a CSU főtitkára ezután azt mondta:
Habecknek fogalma sincs Bajorországról."
A terv az volt, hogy a hiányt a bajoroknak az Észak-Németországból származó árammal lehetett volna kompenzálni, amennyiben az elektromos hálózatokat időben kibővítik. A vezeték valószínűleg csak az évtized végére készülne el. Így egyedüli megoldást a bajoroknak a gáz jelentené.
A zöldek most kihasználják, hogy egyetlen más német tartomány sem függ ennyire az orosz gáztól vagy az atomenergiától, miután évek óta harcolt a szélerőművek és a hálózatbővítési tervek ellen. Markus Söder bajor miniszterelnök és elődei attól tartottak, hogy azok elrontják a tartomány festői tájait.
Söder szerepe ellentmondásos, hiszen egykor azzal fenyegetőzött, hogy lemond bajor környezetvédelmi miniszteri tisztségéről, ha nem állítják le Németország atomerőműveit 2022 végéig. Most viszont azért kampányol, hogy azok továbbra is működjenek – és hogy az északi államok kompenzálják a déliek hiányát.
Miközben Söder szorgalmazza az atomenergiát, továbbra is ellenzi a radioaktív hulladékok tárolását a tartományában. Szintén nagyszerű ötletnek tartja a szélenergia növelését – északon, nem Bajorország dombjai között –, és nemrégiben azt javasolta, hogy Németország vizsgálja meg a gázkitermelés lehetőségét, hogy több gázt biztosítson, különösen Alsó-Szászországban, biztonságos távolságban Münchentől.
A bajor ötletek viszont nem tetszenek Németország északi részében.
Egy évtizeddel ezelőtt Bajorország nettó energiaexportőr volt, és Németország egyik legkisebb CO2 kibocsátású villamosenergia-rendszerével rendelkezett. Öt atomerőművel, nagy vízenergia-forrásokkal és kevés szénnel bírt 2011-ben; a tartomány áramtermelésének csak mintegy ötöde származott fosszilis tüzelőanyagokból.
Ugyanebben az évben Németország úgy döntött, hogy 2022-ig bezárja reaktorait. A döntést a berlini kormány hozta meg, de nem Bajorország akarata ellenére. A csak Bajorországban működő, a tartományt évtizedek óta irányító jobbközép Keresztényszociális Unió (CSU) akkor a kivonulást is belengette Angela Merkel akkori kancellár kormányából. A CSU nyomásának egyik kulcsfigurája az akkoriban Münchenben környezetvédelmi miniszteri posztot betöltő Söder volt.
Az elmúlt évtizedben Bajorország nettó áramimportőrré vált,
mivel nem sikerült más energiaforrásokkal helyettesítenie az atomenergiát. Az atomenergia adja még mindig Bajorország áramtermelésének mintegy 12 százalékát – szemben az országos 6 százalékkal –, a gáztüzelésű energia pedig 2020-ban 16 százalékát adta, míg az országos adat 12 százalék.
„Az elmúlt 10 évben szinte teljesen elveszítettük az atomerőművekkel az igényeinkhez igazított energiatermelést, és nem építettük ki annak megfelelő pótlását” – mondta Detlef Fischer, a bajor energia- és vízgazdálkodási szövetség (VBEW) igazgatója. „A 700 ezer napelemes erőműveink télen kevés hasznot hoznak, és tárolóink sincsenek” – tette hozzá.
Eközben Bajorország gázellátásának 90 százaléka Oroszországtól függ. Az állam jelentős mértékben támaszkodik egy Ausztriában található gáztárolóra is, és most Bécs ezt a létesítményt akarja megcsapolni saját szükségleteihez.
A tartomány sebezhetősége miatti aggodalom elérte a szövetségi kormányt is, amely részben a bajorországi áramhiánytól való félelem miatt vizsgálja felül, hogy elhalassza-e az atomerőművek kivonását. Berlin egyéb rövid távú intézkedései a gázhiány leküzdésére – cseppfolyósított földgáz importja és szén – csak korlátozottan segíthetnek a tengerparttól elzárt, szénben szegény Bajorország számára.
A napenergia-boomnak és a vízenergiának köszönhetően a bajor állam energiatermelésének fele megújuló energiaforrásból származik.
A szélenergia kihasználása azonban a CSU turbinák elleni kampánya miatt megtorpant.
2014-ben a párt egy 10H-nak nevezett korlátozó törvényt vezetett be, amely a szélerőműveket csak a turbina magasságának tízszeresének megfelelő távolságban engedélyezte a lakóépületektől, azzal az indokkal, hogy „nem áldozzák fel a jellegzetes bajor tájat”.
A párt a „monstre” nagyfeszültségű távvezetékek ellen is tiltakozott, amelyek a megújuló energiát szállíthatták volna Németország szélfútta északi-tengeri partvidékéről vagy a szénenergiát keletről. Bajorország végül a drágább földalatti vezetékek mellett döntött; amelyek még mindig nem üzemelnek. „A hálózat bővítése késik, a megújuló energiaforrások bővítését megtorpedózták, az Oroszországtól való függőség pedig nőtt” – mondta Katharina Schulze, a regionális Zöldek vezetője. „A CSU politikája miatt a mi gyönyörű Bajorországunk most különösen kiszolgáltatott.”
A Zöldek Bajorország legfőbb ellenzékét alkotják, és Söder jövőre választások előtt áll. Miközben a CSU a felmérések szerint továbbra is vezet, a koalíció többsége veszélyben van, így a CSU szövetségeseitől egyre több kritika érkezik.
A konzervatív Szabad Választók, a CSU müncheni koalíciós partnerei hibának minősítették a 10H-t. A CSU elnökletével működő táj- és kultúra védő egyesület is több turbinát követelt. Még a madárvédők is a törvény eltörlését követelték.
A növekvő nyomás hatására a CSU tavasszal megengedte a 10H felhígítását, amivel lehetővé tette 800 további turbina megépítését Bajorországban.
Más államok is le vannak maradva a szélerőművek terén. Baden-Württembergben egy évtizede zöld kormány áll a kormány élén, de a turbinák csak a terület 0,2 százalékát borítják, összehasonlítva Bajorország 0,68 százalékával, szemben a szövetségi célként kitűzött 2 százalékkal. Ám energiahiány esetén Baden-Württemberg támaszkodhat a szénre, és a tartomány Franciaországon, Belgiumon és Hollandián keresztül kaphat gázt is. Számos keleti és középső államban még mindig jelentős szénerőművi kapacitás áll rendelkezésre, míg az északi államokban szélerőművek vannak.
Bajorország Németország egyik leggazdagabb tartománya, multinacionális óriások és virágzó családi vállalkozások otthona. Az ipar azonban egyre inkább északabbra települ – a bőséges szélenergia-készletek közelébe. A Tesla gigagyára Brandenburgot választotta. Az Intel új félvezetőgyára Szász-Anhaltban lesz. A svéd Northvolt akkumulátorfejlesztő vállalat nemrégiben Schleswig-Holsteint választotta, és a régiót „Németország tiszta energia völgyeként" méltatta.
Így akár termékeny talajra is eshet a kritika, miszerint Söder politikájával Bajorország deindusztrializációját kockáztatja.
(Foto:europe-cities.com/DPA)
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A francia és a német jobboldal méregeti egymást.
Míg a lengyelek Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal üzletelnek, addig a magyar kormány a német vállalatokkal kötött megállapodásokat.
Valószínűleg a közelmúltban készült a felvétel.
Több mint 50 millió ember lakóhelye van veszélyben, és nincs jele az enyhülésnek.
