Ennyire zuhant be a mozik látogatottsága a Covid óta

2020-ban a pandémia miatt a mozik is nehéz helyzetbe kerültek: emlékezetes, hogy kétszer is le kellett húzniuk a rolót: először március 11-én, majd a júniusi újranyitás után november 11-én megint. Hazánkban a 2019-es évhez képest több mint 10%-kal kevesebb filmszínház tudott csak filmvetítési tevékenységet végezni, sokan szüneteltetni vagy megszüntetni kényszerültek a működésüket.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint így összesen 161 filmszínház 401 moziterme maradt látogatható, és a járvány első évében regisztrált 257 ezer mozielőadás is csupán közel fele volt az egy évvel korábbinak. A hazai mozik 2020-ban 4,3 millió látogatót fogadtak, 72%-kal kevesebbet, mint 2019-ben. Szintén a KSH legfrissebb adatai szerint 2021-ben a mozilátogatók száma 6,1 millióra ugrott, ami ugyan némi növekedést jelent a 2020-as évhez képest,

Forrás: KSH

Dinamikus növekedés a járvány előtt

Ami a mozihelységek és a férőhelyek számát illeti, a pandémia előtti időszakot egészen 2019-ig folyamatos növekedés jellemezte. „2014 és 2019 között Magyarországon a mozik és a mozitermek száma dinamikusan nőtt: míg 2014-ben 105, 2019-ben 72%-kal több, összesen 181 mozi végzett filmvetítési tevékenységet. A mozitermek száma 2019-re 428-ra bővült, ami közel száz teremmel volt több a 2014. évinél. A mozik befogadóképessége hasonló arányban bővült, 2019-ben 16,8 ezerrel több volt a férőhelyek száma, mint 2014-ben” – áll a KSH oldalán.

2020 nyarán a járványhelyzet okozta kényszerleállást követően egyre több mozi nyitott újra, amelybe a szabadtéri vetítőhelyek is beletartoztak. Sőt...

A mozik 12%-a szabadtéri mozi volt, illetve az úgynevezett „vándormozik” szerepe is megnőtt. A vándormozi lényege, hogy üzemeltetői vetítőgépek segítségével viszik el a mozifilmeket olyan térségekbe, ahol nincs kiépített mozi.

A mozitermek 40%-a Budapesten üzemel

A mozitermek közel négytizede a fővárosban található, ami 2020-ban 157 termet jelentett. A főváros után a legtöbb moziterem (22 darab) Győr-Moson-Sopron megyében volt, a legkevesebb vetítővászonnal (2 darab) Tolna megye rendelkezett.

2020-ban a mozilátogatások fele – majdnem 2,2 millió – Budapesten történt.

A lakosság mozijegyekre Budapesten költött a legtöbbet, közel 3,5 milliárd forintot.

Mindennek ellenére Kiss Zsuzsanna, a Cinema City (New Age Advertising média) értékesítési igazgatója ennek kapcsán korábban azt nyilatkozta: „A mozi 2020-ban elért médiapiaci részesedése a pandémia tükrében jó eredménynek tekinthető. 2020-ban az előző évinek kevesebb mint a felére csökkent a hazai filmbemutatók és a jegyeladások száma, hiszen a mozik többsége közel fél évig zárva voltak.”

Forrás: KSH

Amerikai filmek dominanciája

Cikkünk második részében részletesen kitérünk majd arra is: pontosan mit néznek a magyarok? Filmeket vagy sorozatokat, magyar vagy külföldi alkotásokat választanak-e, illetve, hogy az otthoni vagy a mozis filmezést preferálják-e inkább. De mindezek előtt álljon itt egy általános adat, amely a hazai mozikat illeti.

2020-ban is az amerikai filmek dominanciája jellemezte a mozik kínálatát. A KSH adatai alapján 2020-ban a magyarországi mozikban 208 premierfilmet mutattak be, ami 2014 óta a legalacsonyabbnak számít.

A második helyet Magyarország foglalja el, 34 filmmel, a harmadik és negyedik helyre pedig az Egyesült Királyság és Franciaország (24-23 film) került.

A Nemzeti Film Iroda szerint a hazai gyártású filmek száma ugyan csökkent 2020-ban, ám Magyarország a nemzetközi produkciók jelentős részének adott forgatási helyszínt és stábot. A statisztikák szerint 2020-ban 16%-kal kevesebb egész estés magyar film készült. Műfaj-kategóriákat tekintve a játék- és a dokumentumfilmek gyártása a döntő.

„A mozilátogatások számának megoszlása alapján még jelentősebb az amerikai filmek dominanciája: 2020-ban 68%-os piaci részesedést értek el, amelyet a brit produkciók követtek (9,2%).

– áll a statisztikai hivatal adataiban.

Talán sokat elárul a pandémia alatti mozis és filmes helyzetről, hogy míg három éve az első három legsikeresebb film között olyan alkotások voltak, mint a Bosszúállók: Végjáték, a Star Wars: Skywalker kora és a Jégvarázs 2, addig 2020 legsikeresebb filmje itthon és világszinten is a Bad Boys harmadik része volt.

Ebben nyilván egyrészt közrejátszott az, hogy Will Smith és Martin Lawrence akcióvígjátékát jóval a járvány kitörése előtt mutassák be, másrészt, hogy a 2020-as év legjobban várt szuperprodukcióinak bemutatóját – mint a Fekete Özvegy, a Dűne vagy az új James Bond-film – 2021-re halasztották. A pandémia alatt a legsikeresebb magyar produkciók a Pesti balhék, a Seveled, illetve Szabó István búcsúfilmje, a Zárójelentés voltak.

Drágultak-e a mozijegyek?

Sejthető volt, hogy az infláció előbb-utóbb a mozik díjszabásaira is hatást gyakorol majd. A Forbes szúrta ki nemrég, hogy több száz forinttal, nagyjából 16%-kal drágultak a legnagyobb mozilánc jegyei.

Általában decemberben szokott jegyárat emelni az ország legnagyobb mozihálózata, a Cinema City. Úgy tűnik, előrébb hozták a rituálét. Legutóbb 2150 forintot kóstált a teljes árú jegy a fővárosi egységek 2D-s vetítéseire. Ez immáron 2500 forintba kerül. Több mint 16 százalékos emelés. És erre még jön az úgynevezett kényelmi díj az online vásárlóknak, ami 120 forint” – írják.

A budapesti Cinema City mozik 3D vetítései szintén emelkedtek, ha nem viszünk saját 3D szemüveget, akkor 3000 forintba kerül a jegyár, saját szemüveggel 350 forintot spórol a néző, az IMAX-vetítéseknél ugyanez az összeg 3300 forint, amiből 400 forint jön le, ha saját szemüveget viszünk. A vidéki Cinema City mozikban 1950 és 2300 forint között alakulnak a teljes árú 2D-s vetítések.

A Cinema City marketing- és PR-igazgatója, Buda Andrea pár hete a Világgazdaságnak beszélt az áremelkedés hátteréről.

„Alapvetően a célunk az volt, hogy a lehető legminimálisabb emelést hajtsuk végre. Mindezt úgy, hogy a mozizás a szórakozási lehetőségek közül még mindig a legelérhetőbb maradhasson akár egy többgyerekes család számára is. Ha úgy nézzük, hogy a kenyér ára 1000 forinthoz közelít, vagy egy 2 deciliteres tejföl – ami minden magyaros étel alapanyaga – 500–700 forint között mozog, illetve a napi szinten használt élelmiszerek ára szintén több száz forinttal változik hetente, úgy ez még egy kismértékű emelésnek számít” – mondta.

Cikkünk hamarosan folytatódik, a streaming szolgáltatások előretörésének elemzésével!