Önvédelmi fegyver készítésére, a Shuty MP-1 95 százalékban nyomtatott alkatrészekből áll már és 18 lövést is leadhatunk vele.
2016. február 04. 12:41
p
0
0
1
Mentés
2013 májusában készült az első 3D nyomtatóval készült fegyver, a Liberator, igaz az még csak egylövetű volt. Előtte már próbálkoztak, de csak a fegyver bizonyos alkatrészei voltak nyomtatóval elkészíthetőek, nem maga a teljes pisztoly. Nem véletlen a Liberator után a mérnökök legnagyobb kihívása az volt, hogy sorozatlövésre is legyen képes az új nyomtatott modell. Most feltűnt a YouTube-on egy félautomata 3D nyomtatóval készült új fegyver, a Derwood Shuty-MP1, ami teljesíti ezt az elvárást már.
Az egylövetű pisztolytól a valóságban a félautomatáig kb. 600 év telt el, ezért elég megdöbbentő, hogy a 3D nyomatóval mindez csak 2,5 évet vett igénybe (jelzi mennyire kell komolyan venni azt, hogy lassan már minden kinyomtatható lesz). A Derwood féle fegyver műanyag részei 3D nyomtatóval készültek teljesen, egy teljes 9 mm-es tárat ki tud lőni egyszerre és majdnem úgy működik, mint egy rendes fémvázas félautomata pisztolynak kellene.
Nyilván nem bírja úgy a kiképzést, a nyomtatott fegyverek legnagyobb problémája jelenleg még a használati idejük, gyakorlatilag az eldobható mobilokhoz hasonlítanak, néhány bevetést élnek csak túl, ez felveti azt is az üzemideje vége felé akár a gazdájára is veszélyes lehet, ha felrobban a kezében a műanyag fegyver például. Mellesleg csak 95%-ban készült 3D-nyomtatóval csak a fegyver, a legfontosabb részei, az elsütő szerkezet és a fegyver tényleges „lelke”, mind fémből készült benne (egy Glock-ból kölcsönözték a szerkezet részeit). Biztonságosan a feltalálója szerint csak 18 lövésre alkalmas még, de ha ellenállóbb műanyagot is lehetne már nyomtatni vagy jobb 3D nyomtatóra is szert tehetne, ezzel a fegyver élettartamát fel lehetne tornázni. Ami késik, az nem múlik egyre inkább félhetnek ki vásárol 3D-nyomtatót az USA-ban lassan.
Válságmenedzselésben és az utódlások levezénylésében jó a rendszer, de az elnök váratlan halála rossz geopolitikai, belpolitikai, gazdasági helyzetben érte Iránt. Az iszlám köztársaság negyvenöt éve a választói felhatalmazásra épül, ez a legitimitás vészesen gyengülni látszik.
A szlovák miniszterelnököt május 15-én érő merénylet a legsúlyosabb volt az európai politikai vezetők ellen az utóbbi húsz esztendőben elkövetett gyilkossági kísérletek közül. Ennek kapcsán érdemes megvizsgálni az európai uniós, illetve a régiós kézifegyvertartási szabályokat.
Miklós egyetemista, Alexandra az angol követségen titkárnő. A szerelmüknek útját állja a politika; a lányt sürgősen hazahívják Londonba, utánaeredő udvarlója disszidálási kísérlet miatt börtönbe kerül. Az 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója Tóth Miklósnak az állambiztonság fojtogató kulisszái mögött játszódó igaz története, amelyből most rendhagyó filmes feldolgozás készült. Nagy Anikó Mária rendezőt és Lukácsy György társrendező-forgatókönyvírót kérdeztük.