Plátói szerelemben a NATO-val: Ukrajna esete az amerikai ígérettel

2023. július 11. 13:10

Az újabb NATO-csúcs kapcsán az egyik legforróbb téma, hogy lesz-e Ukrajna a NATO tagja. A válasz egyértelmű – és mégsem az. Összefoglalónk!

2023. július 11. 13:10
null
Rajcsányi Gellért
Rajcsányi Gellért

Miután a kilencvenes és a kétezres években Kelet-Közép-Európa számos országa sorra csatlakozott a NATO-hoz – legutóbb pedig az egy évszázadon keresztül semleges, Oroszországgal hosszan szomszédos Finnország lépett be a szövetségbe –, a nyugati katonai szövetség egészen Oroszország szomszédságáig hatolt előre. Ma Norvégiától Finnországon és a balti államokon át a Fekete-tenger román, bolgár és török felségvizeiig 

közvetlenül vagy közvetve Oroszországig ér el a NATO. 

E „frontvonal” közepén három állam van köztes helyzetben: Belarusz, amely harminc év relatív függetlensége után ma egyre inkább Oroszországgal együtt (úgy is fogalmazhatunk, Oroszország alatt) mozog; a kis Moldova, ahol három évtizede küzd egymással az oroszos és a nyugatos vonal (jelenleg utóbbiak állnak nyerésre); valamint Ukrajna, mint a legnagyobb, legfontosabb ország – és a legkeményebb dió – Moszkva és a Nyugat között.

Ukrajna NATO-csatlakozási aspirációja hosszú és bonyolult történet.

1990-ben az Ukrajna szuverenitásáról szóló nyilatkozat arról szólt: Ukrajna szándéka a tartós katonai semlegesség vállalása, 

nem csatlakozva egyik katonai blokkhoz sem. 1992-ben Kijev csatlakozott az Euro-atlanti Partnerség Tanácsához, 1994-ben pedig Ukrajna az első posztszovjet országként csatlakozott a NATO és a kelet-európai országok békepartnerségi kezdeményezéséhez.

1994-hez aztán megszületett a budapesti memorandum, amiben Ukrajna atomfegyverekről való lemondásáért cserébe Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Oroszország vállalta, hogy nem fog katonai erővel vagy gazdasági kényszerítő eszközökkel fellépni Ukrajna ellen. Ezt a vállalást Oroszország 2014-től kezdve Kelet-Ukrajnában, majd 2022-től nyílt háborúval szegte meg délnyugati szomszédjával szemben.

Időközben, 2005-ben már elkezdődtek az első tapogatózások Ukrajna lehetséges NATO-csatlakozása felé. George W. Bush amerikai elnök akkoriban arról beszélt: „Támogatom Ukrajna NATO-tagságának ötletét”. Ugyanebben az éven a Juscsenko elnök által vezetett Ukrajna katonai doktrínájába bekerült, hogy Ukrajna előkészíti tagságát a NATO-ban és az EU-ban. A következő években mind Ukrajnán belül, mind a NATO-n belül viták zajlottak a csatlakozás támogatói és ellenzői között, miközben a putyini Oroszország is felemelte a hangját a közeledés ellen.

A 2008-as NATO-csúcson Jaap de Hoop Scheffer akkori NATO-főtitkár kijelentette, hogy Grúzia (Georgia) és Ukrajna egyszer a NATO tagjai lesznek,

 bár hivatalosan nem ajánlották fel nekik még a tagságot.

2010-től azonban Janukovics ukrán elnök lehűtötte az ezzel kapcsolatos várakozásokat, parkolópályára téve mind az ukrán, mind a nyugati csatlakozáspárti törekvéseket.

A 2014-es majdani események nyomán aztán Janukovics elmenekült Ukrajnából, és öt évre hatalomra került Petro Porosenko. A kelet-ukrajnai szeparatizmus és fegyveres harc kirobbanása, az ottani erők mögötti orosz hatalom nyomása miatt az új kijevi vezetés ismét a NATO felé fordult: a parlament eltörölte Ukrajne nem-elkötelezett pozícióját, Porosenko pedig népszavazást ígért a NATO-csatlakozásról. Azt ezt követő években egyre több olyan szimbolikus és gyakorlati lépés történt, ami megerősítette a kijevi szándékot a NATO- és az EU-csatlakozásra.

A 2019-ben hatalomra jutó Volodimir Zelenszkij elnökségének első időszakában tovább erősítették ezt az irányv

megkezdődött a felek egymás melletti elbeszélése. 

Miközben Zelenszkijék újra és újra tanújelét adták csatlakozási szándékaiknak és a NATO lépéseit várták, aközben a NATO részéről egyrészt a nyitottságot sugározták, másrészt viszont tartózkodtak attól, hogy konkrét és gyors ütemtervet mutassanak be Ukrajna csatlakozásáról, és elkezdték hangoztatni azt az érvet is, hogy konfliktusban álló ország nem vehető föl a NATO-ba. Ezzel kapcsolatban viszont már az ukránok jelentették ki, hogy ha már korábban felvették volna őket, nem kerültek volna ilyen konfliktusos helyzetbe Oroszországgal. A NATO és Ukrajna együttműködése viszont így is folytatódott a nyílt háborút megelőző hónapokban is - ami pedig 2022 februárja óta történt, az már történelem – és hírek tömege.

Zelenszkijék a háborúzás közepette minden adandó alkalommal hangoztatják, hogy Ukrajna a lehető leghamarabb csatlakozni akar a NATO-hoz - ebben az ukrán álláspontban semmilyen változás nincsen, mind a mai napig, és ezzel fog valószínűleg a most kezdődő vilniusi NATO-csúcsra megérkezni az ukrán elnök.

Volodimir Zelenszkij 2022. szeptember 30-án be is nyújtotta az ország NATO-tagság iránti kérelmét.

A NATO-ban viszont továbbra is többféle álláspont van jelen. Miközben a szövetség hivatalosan és távlatosan nyitva tartja kapuját Ukrajna előtt – ezt hangsúlyozza a mostani litvániai NATO-csúcs honlapja is, addig nincs egyetértés abban, hogy ez a csatlakozás mikor, milyen időtávban és miként történjen meg.

Joe Biden amerikai elnök vasárnap a CNN-nek azt nyilatkozta: jelenleg nincs egyetértés a kérdésről a tagállamok között. Ő a maga részéről elhamarkodottnak ítélte az Ukrajna NATO-tagságról szóló szavazást a hét eleji vilniusi csúcstalálkozón. Biden azt is felvetette, hogy Ukrajna nem tud csatlakozni az Oroszországgal vívott háború befejezéséig, mivel a NATO alapító okiratának ötödik cikkelye minden tagállamtól katonai választ követelne meg, amennyiben megtámadják. Joe Biden kifejtette: a NATO-nak most arra kell összpontosítania, hogy felvázolja azt az utat, amelyen keresztül Ukrajna végül csatlakozhat a szövetséghez, ha a háború véget ér, és teljesíti a többi követelményt.

Ezt is ajánljuk a témában

Olaf Scholz német kancellár is fontolva haladna a kérdésben. A minap azt közölte: szerinte Ukrajna nem lehet a NATO tagja, amíg háború dúl a területén, és ezzel a kijevi vezetés is tisztában van. Ezért Vilniusban arra kell törekedni, hogy a NATO hozzásegítse Ukrajnát harci erejének növeléséhez.

Mellettük Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkára is két üzenetet hangoztat párhuzamosan: egyrészt kiáll Ukrajna folyamatos NATO-támogatása mellett, és az elmúlt másfél évben NATO-főtitkárként sokat is tett a konkrét fegyverszállítási és más támogató lépésekért; ugyanakkor

 az elmúlt hetekben is többször hangsúlyozta: Ukrajna egyelőre nem kap hivatalos meghívást a NATO-ba.

 „Természetesen be kell vallanunk, hogy a csatlakozásra a háború idején nem kerülhet sor. De már most meg kell kezdenünk az előkészületeket a háború után időre” – mondta Stoltenberg, aki egyúttal cáfolta azt, hogy a menetrenddel kapcsolatban egyfajta „rohanásról” lenne szó. „Ukrajnának már most segítenünk kell, hogy tovább közeledjen a szövetséghez" – jelentette ki.

Ezt is ajánljuk a témában

A NATO-főtitkár, valamint Németország és különösen a NATO-t meghatározó mértékben uraló és befolyásoló Egyesült Államok vezetőjének mérsékelt álláspontja egyrészt

irányadó lehet arra nézve, milyen kilátásai vannak jelenleg a háborúban álló Ukrajnának;

 másrészt persze felbátorítja azokat, akik most különösebb felelősség nélkül könnyebben ígérhetik Ukrajnának a mielőbbi NATO-csatlakozást. A balti országok és Lengyelország egyértelműen a sürgetők hangadói – saját történelmi tapasztalataik miatt nem is meglepő, hogy ezen az állásponton vannak.

„Hivatalosan már húsz tagállam támogatja Ukrajna NATO-tagságát" – erről Ihor Zsovkva, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője beszélt június folyamán. Az ukrán politikus beszámolója szerint Kanada volt a legutóbbi állam, amely biztosította támogatásáról Ukrajnát, hogy az Oroszország által tavaly februárban megtámadott állam is csatlakozhasson a transzatlanti szövetséghez.  Justin Trudeau kanadai miniszterelnök ugyanakkor csak olyan egy közös nyilatkozatot írt alá, amely szerint Kanada támogatni fogja Ukrajna NATO-tagsági kérelmét, „amint a körülmények lehetővé teszik”.

A mostani vilniusi csúcstalálkozón jelen lesz Volodimir Zelenszkij elnök is. Jelen állás szerint valószínűsíthető, hogy az elmúlt másfél évben jól ismert koreográfia folytatódni fog:

az ukránok sürgetni fognak, mellettük fognak felszólalni legszorosabb szövetségeseik is; 

a legbefolyásosabb NATO-vezetők viszont azt fogják hangsúlyozni: ugyan a NATO nyitott a majdani ukrán csatlakozásra, de amíg a háború tart, erre nem kerülhet sor, és egyébként pedig Ukrajnán belül is majd sok katonai és más reformot kell majd elfogadni ahhoz, hogy az ország bekerülhessen a nyugatiak politikai és katonai klubjaiba.

 

Fotó: Nyitókép: MTI/AP/Patrick Semansky

 

 

Összesen 14 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Tehetős Totó
2023. július 11. 15:22
Lesz maga Juszt is az enyém, csak az enyém, az enyééém!
Takagi
2023. július 11. 15:19
Azt igérték, hogy.......
Csigorin
2023. július 11. 14:29
zt a vállalást Oroszország 2014-től kezdve Kelet-Ukrajnában, majd 2022-től nyílt háborúval szegte meg délnyugati szomszédjával szemben. Ez igy ebben a formaban konkretan HAZUGSAG. 2014-ben Oroszorszag nem szegett meg semmit, hozza az Ukrajnabol elozoleg - koszovoi precedens alapjan - kivalt Krimi Koztarsasag csatlakozott, mindenfele haboru nelkul. A Donbasszban kitort polgarhaboruba pedig egeszen 2022-ig nem avatkozott be. 2022 mar mas teszta.
pumuklik
2023. július 11. 14:06
"FreedomEva3 2023. július 11. 13:31 Pár ezer ember érdeke uralja és pusztítja a világot. Bármire képesek. De a végén mindenkinek mindennel el kell számolni." Ezekkel mikor számolt el az USA? Korea 1950, Guatelmala 1954, Indonézia 1958, Kuba 1961, Vietnám 1961, Kongó 1964, Laosz 1964, Brazília 1964, Dominikai Köztársaság 1965, Görögország 1967, Argentina 1976, Nicaragua 1981, Grenada 1984, Fülöp-szigetek 1989, Panama 1989, Irak 1991, 2003, Szudán 1998, JUGOSZLÁVIA 1999, Afganisztán 2001, Jemen 2002, Szomália 2006, Líbia 2011, Szíria 2011,
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!