Kormányváltás vesztes nélkül

Ez történt ugyanis múlt vasárnap Lengyelországban: a Jarosław Kaczyński vezette Jog és Igazságosság (PiS) a vele egy listán induló koalíciós partnereivel együtt egyértelműen megnyerte a választást, a szavazatok 35,4 százalékával 194 mandátumot szerzett. 30,7 százalékkal liheg a nyakában a Donald Tusk vezette Polgári Koalíció (KO), amely 157 székre tarthat igényt. A Kaczyński–Tusk-dichotómia meghaladására létrejött, de minden valószínűség szerint utóbbival szövetkező Harmadik Út (TD) pártszövetség 14,4 százalékkal 65 honatyát küldhet majd a parlament alsóházába, a 8,6 százalékos Baloldal 26-ot, a jobboldali Konföderáció pedig a vártnál gyengébb, 7,2 százalékos eredménye nyomán 18-at. A végeredmény szinte tökéletesen vonalban van az előző hetek előrejelzéseivel, így az azokra rácáfoló magyar és szlovák választás után legalább Lengyelország megmentette a közép-európai közvélemény-kutatók becsületét.

Kaczyńskiékat viszont ez nem vigasztalja. Őket is utolérte az, ami Csehországban Andrej Babišt – hiába nyerték meg a választást, ha egyszer nincsenek potenciális koalíciós partnereik, megmaradnak az ország legnagyobb kisebbségének. Kisebbségből pedig köztudomásúan nem lehet kormányozni, a PiS nyolcéves vezetésének tehát valamiféle politikai csoda híján egy bő hónapon belül vége szakad – egyelőre. Az elméletben elképzelhető PiS–Konföderáció-koalíció 212 mandátumával másfél tucat honatyányira van a többségtől. Elvi lehetőségként felmerült még, hogy a TD-t a PiS „félbevágja”, kihasználva, hogy egyik fele, a Lengyelország Koalíció (KP) kereszténydemokrata erőnek inkább felé van szabad identitáspolitikai vegyértéke – ezt az opciót azonban Władysław Kosiniak-Kamysz, a KP alelnöke és frakció­vezetője kizárta, így a PiS-nek nem látszik út a többség felé, hacsak fel nem lázadnak e döntés ellen a KP képviselői. A jelenlegi ellenzék csak KO–TD–Baloldal-konstellációban tudna kormányra kerülni, úgy viszont kényelmes, 248 fős többsége lenne.