Kreml a Krímről: Oroszország nem vehet bérbe olyasmit, ami az övé

2017. február 20. 15:26

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter értelmetlennek nevezte az ötletet, miszerint bérelniük kéne Ukrajnától a Krím-félszigetet – mondta hétfőn Moszkvában. Oroszország egyébként úgy döntött, hogy átmenetileg elfogadják az ukrajnai szakadárok által kikiáltott népköztársaságok által kiállított hivatalos okmányokat. A döntést humanitárius okokkal magyarázták. A német kormányszóvivő kijelentette, hogy ez ellentmond az ukrán válság rendezését célzó minszki egyezségnek.

2017. február 20. 15:26

Szegej Lavrov orosz külügyminiszter Andrij Artyomenko ukrán képviselőnek a The New York Times című amerikai napilapban ismertetett, nagy feltűnést keltett ukrán-orosz rendezési tervére reagált, amely egyebek között azt javasolja, hogy Ukrajnában rendezzenek népszavazást a Moszkva által 2014-ben elcsatolt Krím félsziget bérbe adásáról Oroszországnak 50-100 évre. Artyomenko a lap szerint eljuttatta elképzeléseit Donald Trump amerikai elnök tanácsadóihoz. 

„Nehéz erre reagálni, mert valaki nem vehet bérbe valamit önmagától. Nem is tudok ehhez mit hozzátenni” – mondta az orosz diplomácia vezetője. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője abszurdnak nevezte az ukrán honatya elképzeléseit, és kijelentette, hogy Moszkvának nem volt előzetes tudomása azokról. „Nincs miről beszélni. Hogyan vehetné bérbe Oroszország önmagától az egyik régióját?” – fogalmazott Peszkov.

Kreml: Humanitárius okokból fogadjuk el a szakadárok által kibocsátott okmányokat   

A szóvivő szerint Vlagyimir Putyin elnök a Kijev által bevezetett blokád miatt, humanitárius elképzelésektől indíttatva rendelte el, hogy Oroszország átmenetileg ismerje el a kelet-ukrajnai szakadár területek polgári hatóságai által kiállított hivatalos iratokat. Putyin szombaton aláírt rendeletének értelmében a kelet-ukrajnai válságövezet lakói vízum nélkül, a szakadár területek hatóságai által kiállított személyazonosító igazolványok birtokában szabadon utazhatnak Oroszország területére, emellett munkát vállalhatnak és tanulhatnak is ott.

A rendelet értelmében az orosz hatóságok időlegesen elismerik a többi között azokat a diplomákat és okleveleket, születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatokat, valamint járműrendszámokat, amelyeket az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságok hatóságai állították ki a területükön lakók számára. A rendelet a kelet-ukrajnai helyzet minszki békemegállapodások alapján történő politikai rendezéséig marad hatályban. Peszkov szerint a rendelettel Moszkva sem a nemzetközi jogot, sem a minszki megállapodásokat nem sértette meg.

Német kormány: A szakadárok okmányainak elfogadása sérti a minszki egyezményt

A német kormány szóvivő hétfőn kijelentette, hogy a szakadár területek hatóságai által kiállított személyazonosító igazolványok elfogadásáról hozott döntés ellentétes a kelet-ukrajnai válság békés rendezésére kidolgozott minszki megállapodás céljával és szellemiségével. Martin Schäfer külügyi szóvivő kiemelte, hogy a minszki megállapodás Ukrajna állami szuverenitásának teljes körű helyreállítására irányul, amivel nem fér össze, hogy Oroszország útlevélként fogadja el a donyecki és luhanszki szakadárok által kiadott iratokat, hiszen úti okmányt csak állami intézmény adhat állampolgároknak. 

A német útleveleket sem Berlin tartomány, vagy egy bajor község állítja ki” – jegyezte meg Schäfer a berlini kormányszóvivői tájékoztatón. Angela Merkel kancellár szóvivője, Steffen Seibert hozzátette, hogy a donyecki és luhanszki, „önhatalmúlag kikiáltott, úgynevezett népköztársaságok” iratainak elfogadása Oroszországban „aláássa Ukrajna egységét, szöges ellentétben áll a minszki megállapodással, és ezért teljességgel elfogadhatatlan”.

Újabb esély a békére?

Schäfer kiemelte: a német kormány a konfliktus valamennyi résztvevőjét felszólítja, hogy tartsa be a hétvégén a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) kötött fegyvernyugvási megállapodást. Hozzátette: a válsággócban élő civil lakosság súlyos helyzetének javításához az is szükséges, hogy azonnal oldják fel a Donyec-medencébe vezető vasútvonalak blokádját.

Az MSC margóján szombaton az úgynevezett normandiai formátumban – Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország – folytatott külügyminiszteri találkozón abban állapodtak meg, hogy hétfőn ismét fegyvernyugvás lép életbe, és újrakezdik a nehézfegyverek kivonását az ütközőzónából. A tűzszünetről és a nehézfegyverek eltávolításáról már a több mint két éve, 2015. február 12-én kötött minszki megállapodás is rendelkezett, de a harcok azóta számos alkalommal kiújultak.

(MTI) 

Nyitókép: Enrico Bertuccioli

Összesen 59 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
El Presidente
2017. február 21. 10:50
Én nem vagyok oroszpárti, de mindenesetre szemet szúr a Nyugat, különösen az EU és az USA kettős mércéje. 2008-ban Koszovó egyoldalúan kikiáltja függetlenségét Szerbiától, aminek tiszteletben tartását az ott lévő ENSZ csapatok garantálják. Néhány szeparatista-gyanús kisebbséggel rendelkező államon kívül (mint Spanyolország, Szlovákia, és Románia) minden EU tagállam elismeri Koszovó önállóságát, a kutyát nem érdekli Szerbia területi ingeritása. Lehet hivatkozni a dilettáns Wilson által kitalált és Európára ráerőltetett, további világégest okozó, jól hangzó "népek önredelkezési elvére", csakhogy a koszovói szerbeket senki nem kérdezte meg, mi is a véleményük erről. (Mégegyszer mondom, sem orosz, sem szerb-párti nem vagyok.) Eljön 2014. Ukrajnában, ami orosz érdekszféra, Moszkvával ellenséges erők kerülnek hatalomra. Oroszország megszállja a Krímet, az ukrán haderők tehetetlenül nézik ezt. Egy vitatott tisztaságú népszavazás eredményeként Krímet az Orosz Föderációba "felveszik." A Nyugat együttesen felháborodik, területi integritásról beszél, Oroszország kiátkozódik a civilizált világból. Nem mintha az oroszok igénye a Krím-félszigetre jogos lenne. Történelmileg nem orosz terület. De amennyire nem orosz, ugyannyira nem is ukrán, hiszen csak az '50-es évektől került át Moszkvából Kijevbe a direkt ellenőrzése. Csak azt értsük meg, Krím elcsatolása a Fekete-tengeri orosz bázis megvédése érdekében történt. Vajon miért nem annektálja ugyanilyen módon Oroszország Luhanszk és Donyeck megyéket? Pedig az ottani lakosság - az őshonos krími tatárokkal ellentétben - többségében valóban oroszbarát. A nagyhatalmak mindig meg fogják kísérelni az általuk uralt területeken a saját érdekeik érvényesítését. Ez a geopolitika alapja, ez a valóság. Minden más, mint területi integritás, vagy népek önredelkezése, csak szlogenek, amelyekkel próbálják a maguk oldalára állítani a közvéleményt. Ebben a tekintetben Amerika sem jobb semmivel, mint az általam nem szimpatizált ruszkik.
Box Hill
2017. február 21. 10:02
Az orosz gyarmatosítók a következő években érték el az alábbi szibériai helyeket: Krasznojarszk 1628 Barguzin 1648 Jakutszk 1632 Ohotszk 1646 Anadirszk 1649 A kamcsatkai félszigetet 1697 és 1732 között kebelezték be, Alaszkát, ma az USA államát, pedig 1787-tól az eladásáig tartották. Aztán: Észtországot és Lettországot 1721-ben foglalták el. Litvániát 1772 és 1795 között. A Krími félszigetet 1783-ban. A Kaukázust még később tették magukévá, csak az 1800-as évek során. Nyomulásuk az 1939-es Hitler-Sztálin paktummal is folytatódott. Ez Észtországot, Lettországot, Litvániát, Kelet-Lengyelországot, Észak- Bukovinát, Besszarábiát és még a picike Hertza régiót is eredményezte nekik. (Ekkor került ez a többévszázados nyomulás először a magyar határra.) Az említettek közül senki, de senki sem támadta meg Oroszországot, ugyanis az oroszok nem reaktívan terjeszkedtek, hanem proaktívan. Tehát maguktól. Forrás: W. Bruce Lincoln: The Conquest of a Continent, Siberia and the Russians (Egy kontinens elfoglalása, Szibéria és az oroszok), Random House, 1994. Rand McNally Historical Atlas of the World, 1965.
ciprióta
2017. február 21. 06:01
egy évtizede élek itt az oroszok között és soha nem mulik el részemről afelletti ámulatom,hogy mi a picsának akarnak ezek még több területet a valaguk alá seperni. A meglévő hatalmas terület döntő része uszik a szarban,hugyban, az emberek jelentős számban még mindig középkori életvitelt folytatnak, esélyük a szociális felemelkedésre nulla, elitjük tolvaj, az államiság a béka picsája alatti.
Box Hill
2017. február 20. 23:19
A Krím félszigetet csak 1783-ban gyarmatosították az oroszok. 1897-ben lakosságának 36%-a volt tatár és csupán 33%-a orosz. A kommunisták népírtása után 1959-ben 0% volt a tatár és 71% volt az orosz. (Wikip. és Rand McNally Atlas of World History)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!