1993. november elsején lépett életbe a Maastrichti Szerződés, amely létrehozta az Európai Uniót az Európai Közösségből.
Nem túl biztatóak azok az elemzések, melyek az Európai Unió jelenlegi helyzetét állítják szembe a 20 évvel ezelőttivel. 1993. november 1-jén lépett életbe a Maastrichti Szerződés, amely az addig főként a gazdasági együttműködésre koncentráló Európai Közösséget egy új, immár egységes politikai szervezetté, az Európai Unióvá alakította. A Maastrichti Szerződés alapja, a közös pénz az euró bevezetése lett volna, a tagállamok pénzügypolitikájának alapjául pedig az úgynevezett maastrichti követelményeket tette meg. Ebben olyan előírásokat rögzítettek, mint hogy a tagállamoknak a költségvetési hiánya három százaléknál alacsonyabbnak kell lennie és az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát.
Az unió pénzügyi céljai túlságosan optimisták voltak, mondják brüsszeli elemzők, hiszen még a legnagyobb tagállamok, Németország és Franciaország sem vették komolyan a követelményeket. A 2007-től kezdődő válság is könyörtelenül kimutatta a maastrichti rendszer gyengeségeit. Az évfordulóról az unió vezetése nem emlékezett meg a borús helyzetben. A brüsszeli szakértők azonban kiemelik a szerződés történelmi értékét, hogy lehetőséget teremtett a kelet-európai országok gyors integrációjára.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Megdöbbentő volt megtapasztalni, hogy az eltörlés kultúrája a mindennapok valósága lett nyugaton – mondja a botrányos brüsszeli National Conservatism Conference-ről Kavecsánszki Ádám. A Polgári Magyarországért Alapítvány elnökével legendás kötcsei piknikekről, a fiatalok hiányzó korszakos élményeiről és Balog Zoltán megítéléséről is beszélgettünk.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Feszült a biztonsági helyzet a ciszjordániai palesztin területen is, az uniós képviselőket azért kergették el, mert „bűnrészesek” a gázai háborúban.
„Június 9-én küldjünk olyanokat Brüszelbe, akiknek valóban Európa békéje és jóléte a fontos” – jelentette ki a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
A sorosista poitológus fél, hogy „Orbán Magyarországa a vesztes Oroszország utolsó európai csatlósa lesz”.
Az Egyiptommal határos Rafah ellen készülődő izraeli támadás óta feszült a két ország viszonya.
