Mátyás király halála után szétrombolták az életműve ékkövét

A Visegrád Reneszánsza fejlesztési program keretében, a Várkapitányság szakemberei a történelmi és szimbolikus jelentőségéhez méltó módon állítják helyre a visegrádi fellegvárat és a királyi palotát és a környékét. A IV. Béla által, a tatárjárást követően emelt visegrádi fellegvár Nagy Lajos királynak szűknek és kényelmetlennek bizonyult, így a Várhegy lábánál, a Duna mellett egy új és korszerű palotát építtetett magának. A királyi székhellyé emelt visegrádi palota munkálatait csak utóda, Luxemburgi Zsigmond fejezte be.

A király felesége, Aragóniai Beatrix hatására az uralkodó hatalmas építkezésbe kezdett Visegrádon, ahol csodálatos reneszánsz palotává alakította át az egykori Anjou királyi központot.

Mátyás király portréja. Forrás: Wikipedia

A fellelhető írásos emlékek szerint, Mátyás király minden részletre odafigyelt a palota átalakításánál, olyannyira, hogy 1472-ben három alkalommal, áprilisban, májusban és októberben is ellátogatott a városba, hogy megszemlélje az építkezést. Ez azért volt különleges és egyedi, mert a Budavári Palotából akkoriban jóval hosszabb időt vett igénybe egy visegrádi látogatás, mint napjainkban. Feljegyzések vannak róla, hogy egyik ilyen alkalommal, Mátyás reggel kelt útra a díszes kíséretével Budáról és már dél volt, mire Pomázra értek, ahol megpihentek Beatrix királyné vadászkastélyában. Innen a hegyek gerincét követő „királyok útján” mentek tovább és csak másnap estére értek Visegrádra.

A Duna-parti királyi palota és a fellegvár felújítása mellett, Mátyás király arról is gondoskodott, hogy újra élettel töltse meg az elnéptelenedett polgárvárost. Így 1474-ben úgy döntött, hogy

Számukra különleges előjogokat biztosított, többek között, nem kellett adót és vámot fizetniük, ráadásul még az elhagyott és romos házakat is felújított állapotban kapták meg, illetve ingyen használhatták a legelőket és szántóföldeket. Mátyás király, a ferences szerzetes, János testvért és az itáliai szobrászmestert, Giovanni Dalmatát bízta meg az átépítéssel. A fogadó udvaron hatalmas virágos kertet alakítottak ki, amelynek közepén emelkedett a Múzsák-kutja, amelyből - a legendák szerint - ünnepek alkalmával bor folyt a vendégek nagy örömére. A korábban Zsigmond király idejében befejezett, ám Mátyás korára leromlott állapotú királyi lakóépületet két emeletessé alakították át. Az első emeleten volt a király és királyné lakosztálya, a másodikon pedig az uralkodói pár téli lakhelye. Az átalakítás során a belső udvarára egy gótikus kerengő, felette pedig reneszánsz loggia épült. Ekkor helyezték az udvar közepére a meseszép Herkules-kutat is, amely napjainkban az ezer forintos bankjegyeken is látható.

Az úti beszámolók szerint elragadó szépségű függő- és díszkertek, gyümölcsösök, fürdők, díszhalmedencék, állatkert és lovarda szolgálta az uralkodó kényelmét. A palota díszkertjeit számos műalkotás dísztette. Az egyik legszebb ilyen alkotás a királyné kertjében emelt, késő gótikus Oroszlános-kút volt, amely ámulatba ejtette a vendégeket. Mesze földön híres volt a visegrádi udvarban évente megrendezett lovagi torna. Mátyás király kényelmét szolgálta a palota külső homlokzatára emelt díszes erkély, ahonnan a legkedvezőbb rálátással rendelkezett a Duna-parti viadalokra. Mátyás elégedett volt az átalakított visegrádi királyi palota látványával. A meghódított Bécs felé hajózva, számos alkalommal pihent meg kedvelt palotájában. Ám 1486-tól kezdve a külső veszélyek és belső viszályok miatt nem volt ideje a „földi paradicsom” megcsodálására. Ráadásul ekkortájt már több súlyos betegség is gyötörte, többek között a köszvénye következtében a lábára sem tudott állni, így szóba sem kerülhetett a visegrádi látogatás.

A visegrádi palota romjai. Ennyi maradt Mátyás csodás udvarából. Fotó: Wikipedia

A továbbiakat iskolai tanulmányainkból már ismerhetjük: Mátyás király 1490-ben, Visegrád érintésével, Bécsbe utazott, ahol április 6-án, 47 évesen elhunyt.

Előbb a törökök, majd a Habsburgok dúlták fel. A 19. századra az épületek kritikus állapotba kerültek, félő volt, hogy nemzeti örökségünk teljesen elpusztul. Megelégelve a tarthatatlan állapotokat, 1872-ben Viktorin József visegrádi plébános levelet írt Eötvös József vallás és közoktatási miniszternek, amelyet az akkori naplapok is lehoztak. A plébános levelében a visegrádi vár felújítását szorgalmazta: „Más, művelt nemzeteknél a régiség ily nagyszerű maradványainak fenntartására sok gond és költség fordíttatik. Nálunk – sajnos - e tekintetben mostanáig alig történt valami.”

A visegrádi plébános szavai akkor nem értek célba. Mára nagyot fordult a világ: a 2021-ben elindult Visegrád Reneszánsza fejlesztési program keretében a Várkapitányság vezetésével újjászületik a visegrádi fellegvár, a Salamon-torony és a vízibástyát magában foglaló alsóvár, a műemlékeket összekötő völgyzárófal, valamint az egykori királyi palota. A rekonstrukciós munkálatok várhatóan 2035-re, a visegrádi királytalálkozó 700. évfordulójára fejeződnek be.