A holokauszt témájában csap össze Izrael és Lengyelország

2021. július 16. 12:48

Varsó egy új jogszabállyal megakadályozhatja, hogy zsidó leszármazottak igényt tarthassanak a holokauszt idején üresen maradt ingatlanokra. Izrael „erkölcstelenségként” ítéli el a jogszabályt, Jarosław Kaczynski viszont „szemtelennek” nevezi az izraeli külügyminisztert.

2021. július 16. 12:48
null
Veszprémy László Bernát

Ismét történelmi adok-kapok zajlik Lengyelország és Izrael között. A lengyel PiS pártelnöke,

Jarosław Kaczynski szerint az izraeli külügyminiszter „szemtelen”,

Jair Lapid izraeli külügyminiszter szerint a lengyelek átírnák a történelmet.

Mi áll a vita hátterében?

Mint azt lapunk június közepén megírta, „egy látványos emlékezetpolitikai konfliktus a jobboldali kelet-európai országokkal” mind a két izraeli tábor – nemzeti vallásos és baloldali – igényeit kielégítené.

Az új lengyel törvény

Két héttel később, még június 24-én fogadta el a lengyel alsóház a törvénykiegészítést, amely nagyobb jogbiztonságot kíván nyújtani a háború előtti ingatlanok jelenlegi tulajdonosainak a náci német megszállás idejére visszanyúló történelmi követelésekkel szemben. A kiegészítés harmincéves elévülési időt írna elő azokra a követelésekre, amelyek alapjait a lengyel kommunista rezsim a második világháború után kobzott el az eredeti tulajdonosoktól.

A kritikusok szerint azonban a jogszabály gyakorlatilag megakadályozhatja, hogy a zsidó családok leszármazottai igényt tarthassanak a holokauszt idején üresen maradt ingatlanokra,

Izrael pedig „erkölcstelenségként” ítélte el a jogszabályt.

Az ügyben Izrael varsói ügyvivőjét is beidézték, de Izraelben is beidézték a lengyel nagykövetet.

Marek Magierowski lengyel követ a közösségi médiában próbálta megmagyarázni a lengyel álláspontot. Szerinte külföldi ingatlanbizniszelők lengyel családok százait tartják rettegésben a kilakoltatás lehetőségével, homályos jogi követelésekre és könnyen hamisítható dokumentumokra hivatkozva. Más lengyel közéleti szereplők kevéssé fogalmaztak tapintatosan, Dariusz Matecki, az Anti-Polish Monitoring Center alapítója szerint „ha Izrael moralitásról ír, az olyan, mint amikor Oroszország ír emberi jogokról”. 

Az izraeli kritika szerint viszont a jogszabály gyakorlatilag megakadályozhatja, hogy a zsidó családok leszármazottai igényt tarthassanak a holokauszt idején üresen maradt ingatlanokra.

Heves reakciók

Jair Lapid izraeli külügyminiszter reakcióképp erkölcstelennek nevezte az új lengyel jogszabályt, amely szerinte ha életbe lép, meg fogja nehezíteni a holokauszttal kapcsolatos kártérítési követeléseket az országban.

„Egyetlen törvény sem változtatja meg a történelmet”mondta Lapid, hozzátéve, hogy a törvényjavaslat „szégyen, amely nem fogja eltörölni a holokauszt borzalmait vagy emlékét”.

Lapidnak eddig sem volt jó hírneve Lengyelországban,

mivel a lengyel jobboldal szerint téves állításokat tett a második világháború történelmével kapcsolatban, például már közölte egyszer, hogy tényleg léteztek volna „lengyel haláltáborok”. (Ez így tévedés, a haláltáborokat nem Lengyelország, hanem a náci Németország állította fel, Auschwitz esetében például a megszállt Lengyelország területén).

Lapidnál hevesebb reakciók is születtek, Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke például így fogalmazott: „Eljött az idő, hogy a nemzetközi zsidó közösség átértékelje kapcsolatát egy olyan kormánnyal, amely elképzelhetetlen érzéketlenséggel viselkedik, és a lengyel történelem legrosszabb hagyományait követi a legjobb és legfelemelőbb hagyományok helyett.”

Lapid szavaira Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök közvetlenül reagált:

„Amíg én vagyok a miniszterelnök, addig Lengyelország nem fizet a német bűncselekményekért: egyetlen zlotyt, eurót, illetve dollárt sem”.

A lengyel külügyminisztérium szerint Lapid észrevételei tévesek a törvényjavaslattal kapcsolatban, és közölték, hogy az új jogszabályt azért fogadták el, mert a lengyel kormány alkotmányellenesnek és „durva törvénysértésnek” tartja, hogy nincs időbeli korlát a korábbi közigazgatási döntések érvényesítésére.

Mit jelent ez a V4-nek?

A vita magyar szemmel meglepő és kevéssé illeszthető a jó viszony rendszerébe, amit Izrael eddig a visegrádi országokkal ápolt; mindössze annyit lehet látni benne, hogy

az Izrael-ellenes hangvételnek máig van belpolitikai tőkeszerzési ereje Lengyelországban, és fordítva.

A konfliktus viszont illeszkedik Lapid külügyminiszter új politikájába, amit éppen a napokban hirdetett meg az EU külügyi tanácsa előtt.

„Izraelnek közös érdekei vannak az EU-val – de ennél is több, közös értékeink vannak: az emberi jogok, az LMBTQI+ közösség jogai, a demokrácia alapvető elemei iránti elkötelezettség: szabad sajtó, független igazságszolgáltatás, erős civil társadalom, vallásszabadság” – mondta Lapid hétfőn a Külügyi Tanács előtt. „Elkötelezettek vagyunk a klímaválság, a nemzetközi terrorizmus, a rasszizmus és a szélsőségesség elleni közös küzdelem mellett”.

Mint elemzők kiemelték, ez a V4-től való távolodást, és a nyugat-európai, progresszívebb országokhoz való közeledési kísérletet vetítheti előre.

Nyitókép: A gettó hőseinek emlékműve Varsóban

Összesen 144 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
pindos
2021. július 17. 14:49
A MÁV-at is beperelték, valami nem is létező összeg erejéig.Tud erről az eljárásról valaki,valamit? Mert az Amerikai Népszara csak a várhatóan kaszálható összegről ír.
Szeredai
2021. július 16. 18:06
A zsidóknak fizetett örökjáradékot a következő kormánynak meg kell szüntetnie.
Karvaly
2021. július 16. 17:46
Szerintem itt a kulcsmondat: „Izraelnek közös érdekei vannak az EU-val – de ennél is több, közös értékeink vannak: az emberi jogok, az LMBTQI+ közösség jogai, a demokrácia alapvető elemei iránti elkötelezettség: szabad sajtó, független igazságszolgáltatás, erős civil társadalom, vallásszabadság” – mondta Lapid hétfőn a Külügyi Tanács előtt. „Elkötelezettek vagyunk a klímaválság, a nemzetközi terrorizmus, a rasszizmus és a szélsőségesség elleni közös küzdelem mellett”. A Netanjahu megbuktatására megszervezett "nagykoalíciós" program sikeres volt, az új kormány egyből odasimul az úgynevezett Európai Értékekhez (azaz a Soros-féle nyílt társadalomhoz) - nem véletlen, pont ezért kellett Netanjahut leváltatni.
P.S.
2021. július 16. 17:45
Nü! És akkor mi van? Harminc éves elévülés kevés???? Én már 90-ben is követeltem elrabolt (államosításnak nevezett) tulajdonomat. Azóta minden kormánynál kérem, mind a kormánytól, mind az államfőtől. Homogén dodonai, hazug választ kapok minden esetben a mai napig. (Gyengébbek kedvéért: Minden államosítási törvénynek volt egy pontja a kártérítésről. Soha nem teljesült. A rendszerváltásnak nevezett helytartónak kinevezett gazemberek törvényesnek tekintették az államosítást. Ezért nem kaptunk vissza semmit. Sólyom és társai ÁB, voltak a kommunizmus helytartói. Azóta sem változott semmi.)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!