Krekó Péter szerint egyedülálló sikertörténetnek tűnik a magyar vakcinapolitika

2021. május 12. 20:44

Siker-e a kormány vakcinapolitikája? Ki felel politikai értelemben a sok halottért? Mennyiben okolható a hagyományos és mennyiben a közösségi média az álhírek terjedéséért? Krekó Péter szociálpszichológus, a Political Capital igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője csapott össze a Scruton közösségi térben a Mandiner szervezésében; a vitát Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskolájának vezetője moderálta.

2021. május 12. 20:44
null
Veczán Zoltán
Veczán Zoltán

„Valóban megszaporodtak a járvány idején az álhírek, vagy javult a helyzet? Milyen jogi eszközök állnak rendelkezésre az álhírekkel szemben? Az elmúlt időszak milyen hatással volt a politikai kommunikációra?” – ezekre a kérdésekre keresték a választ a résztvevők a Mandiner vitaest-sorozatának második, szerda esti alkalmán.

Az húsz percben a két fél a vitát online követő közönséget alighanem a körömrágás állapotába nem hozó módon válaszolgatott Kálnoky kérdéseire. Vagyis a következőkben nagyjából egyetértettek: a nyomtatott lapok eladása tényleg csökkent, mert az emberek sokszor kézbe venni sem merték a lapokat a fertőzésveszélytől tartva; sokat voltak otthon viszont, a tévé hozta a korábbi számokat, az online előretört, ugyanakkor anyagilag nem jött ki jobban, mert több szektor – például az autóipar, de különösen a turizmusvendéglátás – vállalkozásai beszüntették a reklámozást, így bevételeik nem nőttek. Mráztól azt is meg lehetett tudni, hogy a 8 millió felnőttből 7 tájékozódik tévéből, 6 pedig az interneten olvas híreket,

az elemző a print sajtó halálának közeledését jósolta,

közben pedig a politikusok is egyre többet szerepelnek és hirdetnek a Facebookon.

Még a legelején volt azért egy kis villongás a vitapartnerek között. Mráz megjegyezte, milyen jó, hogy érdemi vitára sikerült leülni, felidézve: az év elején Krekó még gerinctelennek nevezte őt. A Political Capital igazgatója szerint viszont csak a szavait forgatták ki, amikor oltásellenesnek nevezték. Ráadásul azóta már megbeszélték a dolgot.

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója

Szó esett arról is, hogy – mint Krekó idézte – egy amerikai kutatás szerint a gimnazisták vagy a fiatal egyetemisták nem is tudják megkülönböztetni a fizetett hirdetést a nem fizetett tartalmaktól, s hiába van ott apró betűvel, hogy hirdetés, az mobilon alig észrevehető – márpedig a telefonon való hírfogyasztás szerepe megnőtt, így

az emberek sokkal jobban manipulálhatóak lesznek.

Mráz a tévénél élesen elváló hír és hirdetés kategóriákat hozta fel példának, ami a közösségi médiában korántsincs így, az álhírek kapcsán pedig elsősorban ezek tehetők felelőssé. A nézőpontok a szabályozás kérdésénél ütköztek leginkább:

Krekó a túlszabályozástól óvott, és méltatta a tényellenőrzés bevezetését, amit hazánkban az AFP-hírügynökség egy alkalmazottja végez. Ugyan elismerte, hogy ez csak kirakatintézkedés, de olyan szabályozás, ami mindenkinek megfelel, úgyse lesz, mert a liberálisok a szélsőjobboldal játszóterének, a jobboldaliak pedig a liberális véleményterrornak a helyének látja a Facebookot és a Twittert. Mráz szerint viszont

az igazi vita nem erről zajlik, hanem arról, hogy a Facebook által épített globális rendszer önszabályozza magát, vagy a nemzeti szabályozás érvényesül.

Hozzátette: ő optimista, szerinte az egyéb médiafelületeken az NMHH és a Médiatanács az elmúlt években jól szerepelt például a kihágások kezelésében. Brüsszel szerepe, illetve az ott kidolgozás alatt álló tervezet kapcsán az ideálisnak azt látta,

ha az EU kényszerítené a Facebookot a nemzeti szabályozások betartására.

Krekó viszont „nagyon rossz ötletnek” tartotta a magyar kormány részéről az erre vonatkozó törvény belengetését, s elmondta, szívesebben bízná az EU-ra a dolgot, mert „az elmúlt tíz év médiapiaci változásait látva joggal élhetünk azzal a gyanúperrel, hogy önmérsékletet nem gyakorolna a kormányoldal”, hanem saját szempontjait akarja ráerőltetni a Facebookra. S bár nem tenne egyenlőségjelet hazánk és Oroszország közé, ha az „autoriter tendenciával bíró kormányok rászabadulnának a Facebookra”, az semmiképpen sem jó.

Mráz kifejtette: a tényellenőrzéshez nagy apparátus kellene, a szubszidiaritás elve alapján pedig jobb lenne, ha a megfelelő szervezetek Budapesten döntenének budapesti tartalmakról, nem Brüsszelben, vagy éppen a Facebooknál. Illetve, ha már döntöttek, legyen lehetőség fellebbezni, mint egy jogállamban lehet. „Ha kiengedjük a döntést a nemzetállami keretek közül, akkor az fogatlan oroszán lesz, ha egyáltalán oroszlán, a jogállami szempontok érvényesítésekor” – magyarázta Mráz.

Ezzel Krekó nem értett egyet, szerinte az algoritmusok átláthatóságán kellene inkább javítani, de erős rendszabályozásra még nem kérték a választók a kormányokat, miközben ezek mégiscsak magánvállalkozások, nem kötelező használni a szolgáltatásaikat,

ahogy egy újságnak sem mondhatja meg senki, hogy melyik olvasói levelet teheti be a lapba.

Erre Mráz azzal replikázott, hogy ugyanezen az alapon akkor, ha egy újságíró hamis állítást tesz, azt lehet rá mondani, hogy nem muszáj elolvasni.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője

A fiataloknál a Facebook helyébe részben belépő TikTok, „a jövő csatamezője” kapcsán a Nézőpont Intézet vezetője jelezte: a kínai állami befolyásszerzés eszközénél ugyancsak a nemzetállami szabályozásoknak kellene érvényesülniük. Krekó viszont ezt a veszélyt nem érzi olyan erősnek a platformban. Inkább az Instagram szerepét látja megerősödni hazánkban, de a Facebook elsősége a zömmel idősebb szavazók miatt még megmarad.

Aztán jött a nagy kérdés Kálnokytól: melyik politikai oldal profitált a járvány alatti kommunikációjából többet? Mráz szerint a pártpreferencia a kormánypártok irányába mozdult, „a Fidesz komoly győzelmet fog elérni” a vakcináció miatt, és amiatt, hogy minden nemzetközi hatóság lassan elfogadja a kínai meg az orosz oltóanyagokat . Kérdés persze, hogy ezt sikerül-e szavazatokra váltani, azaz a csatát megnyerte a kormányoldal, a háború kimenetele azonban még nem bizonyos.

Krekó is óvatosan fogalmazott. Szerinte már az is nagy siker a kormány számára, hogy a szavazók nem fordultak el a Fidesztől a járvány alatt, s noha a halálozások terén a Worldometers adatai szerint vezet az ország, s közben még „látványos erőforrásfelhalmozásba is kezdett a kormányoldal”, az ellenzék nehezen érvényesült. Ráadásul az előválasztás is előhozhat konfliktusokat. Mráz kérdésére pedig elismerte, hogy

Mráz kiemelte, minden emberéletért nagyon nagy kár. Ugyanakkor felvetette a politikai felelősség kérdését, mondván, miután egy nemzetközi járványról van szó, téves a baloldali narratíva, amely a halálozásokért a kormányt teszi felelőssé, míg a vakcinabeszerzések esetében egyértelműen megállapítható a teljesítmény.

Krekó szerint viszont mégis megállhat a felelősség kérdése a halálozások kapcsán is, mert nem engedtek nem kormánypárti médiumokat a kórházba forgatni, pedig az olaszoknál is a bergamói rettenetes képek döbbentették rá a lakosságot arra, hogy be kell tartani az előírásokat.

Szó volt még arról is, milyen politikus tud sikeres lenni a közösségi médiában: a két vitázó egyetértett abban, hogy a gyors reagálás és a megosztó üzenetek a kulcs, Mráz szerint bevállalósabbnak és agresszívebbnek kell lennie; Krekó szerint ugyanazok a képességek kellenek, mint egy tévés szerepléshez. Mráz még felvetette: addig rendben, hogy valaki a közösségi médiában így agresszivitással és bevállalóssággal jól forog. De vajon képes-e az ilyen személyiségű politikus adott esetben tényleg kormányozni?

fotók: Ficsor Márton

Összesen 81 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gonterl
2021. május 16. 07:57
A közterületi korlátozások életbentartása, szerintem, nem a sikertörténetet támasztja alá.
zsanett-kúnrum
2021. május 13. 14:19
Majd én eldöntöm, hogy hogyan ertsem krékói intelmeket a keleti vakcinakkal kapcsolatban, lásd önfelaldozó dékásokat. akiket vitt a vírus
Vainamoinen
2021. május 13. 14:12
Kepzeljuk el, ha a reszeges boszmere vagy a lokupec Jakabra lett volna bizva a jarvanyhelyzet, hany millio magyar halt volna meg.
Kekec54
2021. május 13. 13:53
@jánosbácsi! Hazudozol itt a Kádár rendszerről. Milyen világ az ahol pult alól kaptál mindent, a csókosok kaptak lakást, nem mehettél szabadon külföldre, stb. Ha valamire szükséged volt, kellett egy barát, vagy egy ismerős, ismerőse aki az un. "szocialista összeköttetés" útján talán segített, persze nem ingyen. Ez így volt az egészségügyben, hogy bejuthass a kórházba( bélelt boríték), a hivatalokba, lakás, építési engedély, stb. Milyen dolog volt, hogy aki párttag volt, lehetett vezető, vagy a dolgozók közül több bért kapott ezért( pedig sokuk hülye volt a szakmájához, munkájához). Na ez van most az ellenzéki önkormányzatok többségében, illetve a fővárosi vezetőségben, a hozzátartozó közműcégeknél, dolgoztam ilyennél, volt rálátásom sok mindenre. Ilyen világot vizionál most fönököd Sátánferkó és neje, az Ogre a gyilkos unoka! Soha vissza nem térhetnek, mert megint mindent tönkre tesznek, eladnak, ellopnak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!