Harminc éve tartották a „négyigenes” népszavazást

Az 1989. november 26-án tartott népszavazás a köztársasági elnök választásának módjáról, a Munkásőrség megszüntetéséről, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vagyonelszámolásáról és a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről szólt.

Négy párt kezdeményezte a népszavazást: az SZDSZ, a Fidesz, az FKGP és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP).

A kérdések így hangoztak: 

1. elnökválasztás: Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
2. munkahelyek: Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
3. pártvagyon: Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy a kezelésében levő vagyonról?
4. munkásőrség: Feloszlassák-e a Munkásőrséget?

A négy szervezet november 8-án közös felhívást bocsátott ki, amiben a népszavazáson való részvételre és négy „igen”-szavazat leadására kérték a választópolgárokat. „Aki otthon marad, a múltra szavaz!” – lehetett olvasni plakátokon, szórólapokon. Az MDF nem állt egyik oldalra sem, a bojkottfelhívást választotta. „Nem megyünk el, nem szavazunk” – jelentette be Csengey Dénes a tévé híradójában.

A november 26-án tartott népszavazás érvényes és eredményes lett, és végül mind a négy kérdésben az igenek kerültek többségbe. Igaz, az elnökválasztás kapcsán mindössze 6101 szavazat (0,14%) döntött az igen mellett. Ezzel meghiúsult a közvetlen köztársasági elnökválasztás bevezetése.