Czibere Károly kiemelte: ahogy azt a KSH már korábban jelezte, az elmúlt években nőtt a foglalkoztatottság, csökkent az inaktivitási ráta és 2013-tól csökkent a szegénység által veszélyeztetettek száma is. Hozzátette: a pozitív változás két kormányzati intézkedésnek, a rezsicsökkentésnek és a devizahitelesek megsegítésének is köszönhető.
Az államtitkár a kötet anyagi deprivációt (megfosztottságot) elemző fejezetéből azt emelte ki, hogy csökkent azok száma, akik anyagi okok miatt nem tudják kifűteni a lakásukat, vagy akiknél előfordult fizetési elmaradás.
A „megkerülhetetlen tudásbázisért” köszönetet mondva, jelezte: tárcája a különböző felzárkózási programok tervezésénél, megvalósításánál a jövőben is számít a hasonló elemzésekre, épít a kutatási adatokra.
A Társadalmi riport kötetek 1990 óta kétévente közölnek adatokat, elemzéseket a megelőző két év magyarországi társadalmi folyamatairól. A 2012-es kötetet alapítványi támogatással, a 2014-es kiadványt közadakozással jelentették meg, a most bemutatott, húsz tanulmányt tartalmazó munka kiadását az államtitkárság támogatta.
A szerkesztők véleménye
A szerkesztők, Kolosi Tamás és Tóth István György, az előszóban azt írták: a tárcával való jó együttműködés azt jelenti, hogy „a tényekre alapozott, hatáselemzésekre épülő politikacsinálásra van tér és fogadókészség még abban az időszakban is, amikor meglehetősen sok szakmapolitikai kérdés is a politikai kommunikáció terében értékelődik és dől el”.
A szerkesztők a társadalmi egyenlőtlenségeket elemezve azt írták: alapprobléma, hogy „a magyar társadalom »en bloc« (úgy ahogy van) tartozik Európa szegényebbik feléhez”. Európai összehasonlításban fogyasztást, életszínvonalat, iskolázottsági szintet, életstílust, nyitottságot, elfogadási képességet, nyelvtudást tekintve a magyar társadalomnak csak a kisebb része, talán harmada van „kinn a vízből”, és képes partnere lenni európai társainak.
Az adatok azt mutatják, hogy jelentősek az egészségi és az oktatási egyenlőtlenségek, továbbá gyengék, nem hatékonyak az egészségügyi és oktatási intézmények – tették hozzá. Összegzésük szerint a társadalmi felemelkedéshez intézményi reformokra lenne szükség, továbbá arra, hogy a magyar gazdaságban olyan környezet domináljon, amelyet verseny, innováció és értékteremtés jellemez.