Háromféle ember foglalkozik megszállottan a jövővel. A technooptimisták, akik szerint úgyis kitalálunk valamit. A kultúrpesszimisták, akik szerint nincs remény a civilizáció megmentésére. Végül a korai alkalmazkodók, akik mindennap tesznek valamit, hogy felkészüljenek a történelem új korszakára. Ők csinálják jól – állítja James Kunstler.
2022. november 15. 20:09
p
3
0
0
Mentés
James Kunstler rögeszméje a hanyatlás. Évtizedek óta írja vészjósló műveit a gazdaság ipari talapzatának szerinte elkerülhetetlen összeomlásáról – s könyvei egyre népszerűbbek. Első kötetét (The Geography of Nowhere) a nagyvárosokat körülölelő, örökké növekvő agglomerációk problémáinak szentelte. Ezt követő művében (The Long Emergency) a kőolajra épülő életformák válságát dolgozta fel, amit az energiatermelés költségeinek emelkedésére, pénzügyi megtérülésének közelgő eltűnésére alapozott. Legújabb műve mégis reményteli. A Living in the Long Emergency (élet a hosszú vészhelyzet alatt) olyan emberek történetét dolgozza fel, akik időben alkalmazkodni kezdtek a Homo sapiens új korszakához.
Szerzőnk úgy látja, „sem a hatalom és a kereskedelem csarnokaiban, sem a fogyasztók körében nem aggódik különösebben senki” az energiakészletek, a növekedés végessége miatt. Így viszont „alvajárunk a jövőbe”. Mivel az ipari civilizáció kényelembe ringatta az embereket, a most kibontakozó válságban a társadalom „a túléléshez szükséges alapvető készségek és tudás nélkül maradt”. Meggyőződése, hogy az energiaválságra adott válaszok, például a palagáz, csupán időszakos megoldást jelentenek, a szundigomb megnyomásához hasonlatosak. Kunstler provokatív gondolata, hogy a 21. század olyan mértékben erodálja majd a komplex rendszereket a csatornahálózattól a mesterséges intelligencia számára nélkülözhetetlen adatközpontokig, hogy azok fejlesztésébe már ma sincs értelme jelentős összegeket beruházni.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
„Nem késő az Akadémia részéről egy, a marxizmust élesen elítélő nyilatkozatot tenni” – fogalmazott lapunknak az értékvédő szervezet, a CitizenGO kampányfelelőse.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
„Ez egy teljesen észszerű dolog” – mondta Ohio állam republikánus szenátora a magyar kormány intézkedéséről. „Köszönöm, szenátor úr” – reagált Orbán Viktor politikai igazgatója.
p
5
1
19
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!