A földi élet rendkívül ellenálló: nem az a veszély, hogy eltűnik, hanem hogy sivárabb és unalmasabb lesz. Ha meg akarjuk őrizni az élet minőségét, a kulcs a biológiai sokféleség védelmezése lesz.
2022. július 06. 19:32
p
2
0
0
Mentés
Robert Dunn biológus, az Észak-karolinai Állami Egyetem professzora. Pályája jelentős részében a közép-amerikai esőerdők regenerálódását tanulmányozta, a csaknem teljes kiirtásukat és a mezőgazdasági hasznosítást követően. Arra volt kíváncsi, hogy mennyi időbe telik a biológiai sokféleség visszatérése a kizsigerelt földterületekre. Ekkor tűnt fel neki, hogy sokéves munkálkodása után is „kevesebbet tud az esőerdőkről, mint egy nyolcéves amazóniai kisgyerek”. A felismerésére épülő alázat azóta is szerzőnk védjegye.
A jövő ökológiáját bemutató szép és izgalmas könyvében Dunn az egész bolygóra kiterjeszti a természet ellenálló képességéről folytatott kutatásait. Meggyőződése, hogy ez utóbbit jelentősen alábecsüljük: a nyers természeti erők és az organikusan fejlődő élet sokkal teherbíróbb, mint azt az emberiség mindenhatóságáról fantáziáló politikusok, technológusok vagy éppen zöldszervezetek gondolnák. Sőt, ahogy a Homo sapiens „egyre inkább visszavonul a fertőtlenített terekbe”, a „sterilitás bunkereibe”, annál inkább tapasztaljuk majd, hogy képtelenek vagyunk uralmunk alatt tartani a természetet – benne mikrobiális ellenfeleinkkel. A Harvard Egyetem egyik kísérletében nemrég a halálos dózis sokezerszeresének (!) megfelelő antibiotikummal kezeltek egy baktériumot, amely nemcsak túlélte a megpróbáltatást, de alig tíz nap alatt kifejlesztette rezisztenciáját. Ugyanez a képesség fedezhető fel a házi poloska vagy éppen a mezőgazdasági kártevők esetében is. Azt már csak én teszem hozzá, hogy az USA kísérleti atomrobbantásainak helyszínét adó Bikini-atollon vagy éppen Csernobil szűkebb környezetében ma nagyobb biológiai sokszínűséget mérnek, mint valaha. A földi élet „algoritmusa” olyan erős, hogy azt a természettudomány jelenlegi törvényeivel le sem tudjuk írni.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.