Nagy tisztelője volt az Osztrák–Magyar Monarchiának, lenyűgözte Budapest építészete, kedvenc olvasmánya volt John Lukacs Budapestről szóló könyve. A Törökország-szakértőként is ismert Norman Stone brit történész nem sokkal halála előtt írta meg a Magyarország történelmét bemutató könyvét, amely magyarul a napokban látott napvilágot. A szerzővel készült utolsó, eddig meg nem jelent interjút közöljük.
Őry Krisztina interjúja a Mandiner hetilapban.
Honnan jött a magyar történelem iránti érdeklődés?
Húszévesen az egyetemen a Habsburg-monarchia korszakát tanulmányoztam, kedvenc témám az osztrák–magyar hadsereg volt. Megkerestem a British Councilt, hogy tud-e Magyarországon valamilyen tanulmányi lehetőséget kínálni, és kutatói ösztöndíj híján nyelvtanfolyamot ajánlott, így kerültem 1962-ben Debrecenbe, ahol magyar nyelvet tanultam. Érdekes időszak volt, Budapest épületei még magukon viselték az ostrom és a forradalom nyomait, a Vár még romokban hevert.
Később kalandos úton mélyítette el a magyarnyelv-tudását…
1964-ben segítettem egy barátom menyasszonyát Ausztriába csempészni – de lebuktunk. Három hónapot töltöttem egy csehszlovák börtönben, ahol a cellatársam egy felvidéki cigány volt, tőle tanultam meg igazán magyarul. A hetvenes években aztán nem jöttem, de a nyolcvanas évek közepétől újra. A kommunizmus bukása után egyre többet jártam Magyarországon.
Írt könyvet az első és a második világháborúról, Hitlerről, Törökország történelméről és most Magyarországról. Hogyan jött az ötlet?
Schmidt Mária történész vetette fel, hogy írjak egy közérthető stílusú történelemkönyvet az angolszász közönségnek. Örömmel mondtam igent. Nagy-Britanniában gyakran találkozni azzal a régimódi szemlélettel, hogy a magyarok egy reakciós, maradi nemzet – elsősorban a németekkel való egykori szövetség okán. Hogy ez mennyire nem felel meg a valóságnak, igyekeztem bemutatni a könyvemben.
Mi ugrik be elsőre az angolszászoknak a magyarokról?
Amikor Margaret Thatchernek olyan emberek előtt kellett Magyarországról beszélnie, akik valószínűleg azt sem tudták, hol van a térképen, azt tanácsoltam, kezdje azzal: ez egy olyan ország, amelynek több Nobel-díjasa van, mint Japánnak. Ez talán át is ment a köztudatba.
Nagy-Britanniában gyakran találkozni azzal a régimódi szemlélettel, hogy a magyarok egy reakciós, maradi nemzet”
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
„Nem lehet túl gyakori az olyan összehasonlítás, amiből még a Habsburgok is jól jönnek ki.”
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Orbán leírta működése filozófiáját. Csakhogy a hívei nem így olvasnak – feltétel nélkül hisznek neki.
A forrás szerint tűzoltásról van szó, az ukrán elnök így próbál segíteni a toborzási és mozgósítási kampánynak, ami már így is rendkívül nehéz helyzetben van.
